"2023-ban, ahogyan a gazdaság fokozatosan alkalmazkodik a magasabb energiaárakhoz, a gazdasági növekedés várhatóan visszafogott marad. A magánfogyasztás az előrejelzések szerint csökkenni fog az év kezdetén, mivel a magas infláció leszorítja a háztartások vásárlóerejét. Arra lehet számítani, hogy a beruházások mértéke is visszaesik a gyengébb kereslet, a növekvő hitelfelvételi költségek és a költségvetési konszolidációs erőfeszítések miatt" – írja Magyarország kilátásairól az Európai Bizottság a gazdasági előrejelzésében.
Hozzáteszik, hogy a magyar reál-GDP növekedése az előrejelzések szerint a 2022. évi 4,9%-ról 2023-ban 0,6%-ra lassul, ahonnan 2024-ben is csak 2,6%-ra emelkedik vissza.Hogyan alakul a magyar infláció?
"A magasabb költségek és adók továbbgyűrűző hatása várhatóan 2023-ban is érezhető lesz, a HICP-infláció az előrejelzések szerint a 2022. évi 15,3%-os éves átlagról 2023-ban 16,4%-ra emelkedik" – áll az előrejelzésben.
Európai Bizottság előrejelzése szerint 2023-ban nagyobb lesz az infláció, mint 2022-ben volt – Fotó: Pixabay
Kiemelik, hogy "a központilag meghatározott lakossági energiaárak 2022. augusztusi emelkedése és az üzemanyagár-plafon 2022. decemberi kivezetése várhatóan közel 4 százalékponttal növelik az éves átlagos inflációt 2023-ban. Amint az árszint igazodik a magasabb költségekhez, az infláció 2024-ben várhatóan 4,0%-ra csökken, amit a nyersanyagárak feltételezett mérséklődése és a fogyasztói kereslet változatlan gyengesége támaszt alá."
Hogyan alakul a gazdasági növekedés?
"Magyarország gazdasági kilátásai továbbra is érzékenyek a globális befektetői hangulatra. Az ország különösen ki van téve az energiaárak változásainak és az esetleges energiaellátási zavaroknak is, mivel nagymértékben függ az energiaimporttól, és rövid távon csak korlátozottan képes diverzifikálni az energiabehozatalát. Az inflációs kockázatok felfelé mutatnak, mivel az inflációs várakozások magas szinten állandósulhatnak" – figyelmeztetnek.
A Bizottság az európai helyzetet úgy összegzi, hogy "az EU-ra vonatkozóan 0,8%-ra, az euróövezetre vonatkozóan pedig 0,9%-ra emeli a növekedési kilátásokat. Szűken bár, de várhatóan mindkét terület elkerüli az év elejére várt technikai recessziót."
