Európai precíziós csúcs Magyarországon – interjú a főszervezővel

A magyar helyszín remek alkalmat ad arra, hogy helybe hozza a világ mezőgazdaságában már fellelhető csúcstechnológiákat, emellett lehetőséget nyújt a magyar fejlesztések és a magyar gyakorlat bemutatására is. A nemzetközi konferenciát követően egy magyar nyelvű előadásokkal teli gyakorlati nap is szolgálja a magyar gazdák fejlődését. Az alábbi interjúban Dr. Milics Gábort, a rendezvényt szervező Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnökét kérdeztük a szakmai párbeszédről, a hazai fejlesztésekről és a dróntechnológiáról.

A sajtótájékoztatón a rendezvény gyakorlati megvalósítása mellett a tematikáját is ismertetted. Foglaljuk össze, milyen tematikus felépítése lesz a konferenciának!

A tudományos konferencia felépítése nem különbözik a magyar nyelvű, az Agroinform szervezésében megvalósuló PREGA Gyakorlati Nap felépítésétől, ahol tematizált előadásokat hallhatunk, és gazdáknak mutatják be a KEVE Zrt.-nél megvalósuló precíziós gyakorlatot.

Az ECPA tudományos konferencián is tematizálunk. Ezzel megpróbáljuk egy csokorba szedni a hasonló érdeklődési körű embereket, és egymáshoz közel ültetve őket lehetőséget biztosítanunk számukra a szakmai beszélgetésekre azokban a témákban, ami érdekli őket. A tudományos konferencián a következő lesz a menetrend: tartunk egy negyedórás előadást angol nyelven, és ezt követi egy 5 perces diszkusszió, majd ezután egy kávészünetben lehetőségük van összeülni az érdeklődőknek, és megbeszélni azokat a szakmai kérdéseket, amiket egymás előadásaiban látni fognak.

Dr. Milics Gábor, a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke – Fotó: Agroinform.hu

Mivel cikkek már előzetesen is megjelennek, a könyv pedig digitálisan is rendelkezésre áll, így a konferencia résztvevői már ideutazásuk előtt meg tudják nézni, kivel lesznek egy szekcióban, és össze tudják hasonlítani a saját és a szekció többi résztvevőinek eredményeit.

Mondanál egy konkrét példát, hogyan kell elképzelni egy ilyen tematikus szekciót?

Van, aki például a vízgazdálkodással és a precíziós öntözéssel kapcsolatosan hozza a tudományos értékű cikkét. Őket megpróbáltuk összeszervezni, 5-6 előadást betenni egy olyan tematikába, ahol mindenki a precíziós öntözéssel foglalkozik. Így az a szakmai közönség fog egy szekcióban ülni és megbeszélni az eredményeiket, meglátásaikat, akik egymástól el tudják lesni, hogyan működik a gazdálkodásuk.

Minden témára egyforma arányban jut érdeklődő?

A szekciók beosztása azért is érdekes, mert van, amelyik téma kevésbé áll az érdeklődés középpontjában, nagyon specifikus. A robotizációról még nincs túl sok előadás, de a szenzortechnológiában vagy általános precíziós kérdéskörben 25 előadással jelentkeztek be. Ha 116 előadásból 25 ezzel foglalkozik, akkor az azt jelenti, hogy ebben nagyjából a technológiai csúcson vagyunk. Ilyenkor a 25 előadást szét kell osztani szekciókra.

Összehozzuk az embereket olyan csapatokká, amelyekben megfelelő szakmai beszélgetések indulhatnak.

5-6 előadást lesz egy olyan tematikába, ahol mindenki a precíziós öntözéssel foglalkozik – fotó: Agroinform.hu/Takács Dávid

Nagyon érdekes, hogy ilyenkor mutatkozik meg, hogy a kutatások és a tudományos eredmények párhuzamosan haladnak világszerte. Saját tapasztalatból mondom. Tavaly előtt egy amerikai konferencián jártunk egy előadáson, és mi is egy megtérülési vizsgálatot végeztünk szójában, pontosan ugyanazt a metódust követtük, mint amit az utánunk következő előadás Brazíliából. Mintha két tükörelőadást láttunk volna, és utána kitűnő szakmai megbeszélést folytattunk, hogy náluk is így működik, nálunk is így működik.

Ilyenkor összeállnak azok a szűk csapatok – ha a precízión belül még lehet szűkíteni –, akik abban a hasonló témakörben érdekeltek.

Mindig izgalmas látni, hallani, hogy náluk most épp mi a fő csapásirány, a fő kutatási téma, és rengetegszer látjuk azt – hiszen hosszú ideje járunk ilyen nemzetközi konferenciákra –, hogy egy-egy ember tudományos érdeklődési köre is változik, ahogy a technika megy előre, az új technológiai elemek beérkeznek. Tudjuk, hogy valaki világéletében nitrogén-utánpótlással foglalkozott, és utána meglátjuk egy másik topicban, egy más témára átlendülve. Már nem a nitrogén növények fejlődésére való hatását fogja bemutatni, hanem egy távérzékelési csapatba kerül be. Kiderül, hogy ugyanazt fogja megvalósítani, csak egy új technológiai elem bevonásával.

Tehát folyamatosan változik a tudományos érdeklődési kör, egy lépéssel mindig előrébb lehet lépni, és ezt a tudásanyagot tudjuk elhozni a konferenciával.

Egy figyelemreméltó példa a holland úr, aki a megvalósítás útjára lépett és már gazdaként jön a konferenciára. Mit érdemes tudnunk erről a gazdáról?

Jacob érdekesnek ígérkezik. Röviden mutatkozott be nekünk emailben, mert éppen szezon volt. Ő egy fiatal mezőgazdasági vállalkozó, aki burgonyatermesztéssel és a helyspecifikussági tényezőkkel foglalkozik. Magyarországon annyira nem terjedt el ez a helyspecifikum, és nyilván ők Hollandiában egy kicsit más témakörben és más növénnyel dolgoznak, de technológiában ugyanaz kell a burgonyatermesztéshez, illetve a teljes precíziós technológiai sor áttekintéséhez, nagyon hasonlók az eszközök, csak a növény picit más. Workshopot fogunk tartani, ahol összevetjük a holland és a magyar tapasztalatot.

Az előadók a tudományos kutatásokat a gyakorlatban használatos eredményekké próbálják átültetni – fotó: Agroinform.hu/Bödő Roland

Két holland gazdálkodó érkezik a konferenciára, és még nincs a nyilvánosság elé tárva, de egy magyar precíziós gazdálkodó, Börcsök András is részt vesz ezen a workshopon, aki pedig a kukorica- és gabonatermesztésben előrehaladott a precíziós technológiában.

A workshopot ezért ajánlom bárkinek, akit a gyakorlati oldal is érdekel, mert itt olyan tudományos háttérből induló, de egyébként gyakorlati gazdálkodókról beszélünk, akiktől el lehet lesni azokat a fortélyokat, amelyek miatt egy precíziós technológia elindításában gondolkodni érdemes. András a vetéstechnológiának a nagymestere, és meg van róla győződve, hogy már a vetéskor nagyon sok minden eldől. Kitűnő technológiákkal és nagyon jó eredményekkel rendelkezik, tehát ő is egy figyelemreméltó előadója lesz ennek a konferenciának.

A dróntechnológiában magyar fejlesztőtársaság jut külföldre fejlesztésével. Vannak-e még ilyen érdekes csemegék, amiket ki tudsz emelni, és azt mutatják, hogy bizony mi is érdekeltek vagyunk valamiben a precíziós technológiákat illetően, és lehet Magyarországon valamely terület képviselete? Vannak-e Magyarországon még vakfoltoknak számító területek, amelyekre a konferencia után majd újként tudunk belépni?

Először is, a mezőgazdaságban a monitoring feladatokat végző drónokat illetve a munkavégző drónokat két teljesen külön kategóriaként kezelném. A monitoring feladatokat, amikor egy általános adatgyűjtést kell elvégezni – tehát felrepülünk a tábla fölé, körülnézünk, visszajövünk, és köszönjük szépen, megvan az adatunk –, ezt tökéletesen elegendő a konzumer drónokkal végezni. Az, hogy ott már milyen pontossággal és mit fogunk tudni felvételezni, más kategória.

A dróntechnológia az adatgyűjtésben és a kijuttatásban is nagy szerephez jut már a jelen, de a jövő mezőgazdaságában is – Fotó: Pixabay

Itt van keresnivalója a magyar fejlesztéseknek is, nyugodtan beléphetnek a rendszerbe. Mindig van olyan célfeladat, amire ki lehet hozni új fejlesztést, és amik magyarországi viszonyra vonatkoztatva is használhatóak lesznek. Illetve a kamerarendszerre vonatkozóan is lehet fejlesztéssel előrukkolni, egy bizonyos feladatot kiválasztva.

A dróntechnológiában a szoftverek tekintetében vannak már itt Magyarországon is nagyon jó megoldások, olyan szoftverek, amelyek a feldolgozást segítik. Létezik olyan magyar fejlesztésű szoftver, ami a feltöltött képeidet használva saját maga elkészíti például a kijuttatási tervet. Ez el fog terjedni a világban, és nem ez az egyetlen fejlesztés.

A dróntechnológia az adatgyűjtésen túl a kijuttatásban is nagy szerephez jut. Forrong a világ, nagyon várjuk, hogy megszülessen a mezőgazdaságot és a kijuttatást is szabályozó dróntörvény, ami azért is érdekes kérdés, mert az Egyesült Államokban már lefutották, azóta is folyamatosan módosítgatják. Mi még ennek a folyamatnak az elején tartunk. Jön majd a törvényi szabályozás és ki fogja forrni magát. Én azt látom, hogy a törvényalkotók felé eljutottak azok az igények, amelyeket a mezőgazdaságban már a gyakorlatban, kutatási-gyakorlati megvalósításban látunk.

Amit még nem érintettünk, de izgalmas része lesz a konferenciának, az a robottechnológia.

Igen. A mezőgazdasági robotizáció hátterében sok helyen külön intézmények állnak. Amikor úgy 5-8 évvel ezelőtt az Egyesült Államokban egy nemzetközi konferencián jártunk, akkor nagyon meglepő módon olyan robotokat láttunk, például eperszedőket, szőlőszüretelőket, eperszállítókat, amelyekkel itt, Európában még nem találkoztunk korábban. Ezért is örülök, hogy a tengeren túlról és Ausztráliából is jönnek előadóink – természetesen ők online fognak részt venni –, akik tudjuk, hogy a fejlesztések központjában vannak, és a tudományos kutatásokat a gyakorlatban használatos eredményekké próbálják átültetni.

Én nagy izgalommal várom, mi minden fog történni a konferencián. Egy technikai kihívás, hogy a fizikai és az online megvalósulást meg kell oldanunk, és külön kihívás, hogy az online bejelentkezéseket eltérő időzónából pontosan közvetítsük.