Az Európai Kukorica Kongresszus szakértői szerint Ukrajna újjáéledt gabonaexport-kapacitása ugyan most még kérdéseket vet fel az uniós termelőkkel való versennyel kapcsolatban, azonban a jövőbeli integráció lehetőséget jelenthet a blokk számára, hogy növelje befolyását a globális élelmiszerpiacokon.
Az ukrán kukorica volt az a gabonaféle, amelyet a háború kezdetén a fekete-tengeri exportútvonal blokádja leginkább érintett. A kijevi export azonban mennyiségét tekintve mostanra visszatért a háború előtti szintre – mondták szakértők a május 15-én Párizsban tartott Európai Kukorica Kongresszuson.
"Az odesszai kikötő mellett, amely rekordot állított fel a múlt hónapban exportált 5,4 millió tonnával", Ukrajna "teherautó- és vasúti szállítást épített ki [más] folyosókon keresztül" – mondta Arthur Portier, a mezőgazdasági piacokra szakosodott tanácsadó a találkozón.
""Két évvel ezelőtt már kértük, hogy minden Ukrajnából érkező termékre vezessenek be exporttilalmat, de a Bizottságnak ehhez nem volt bátorsága." Forrás: Pixabay
Portier szerint Odessza és Mikolaiv kikötőjének bombázása után – amely 5-ből 4 terminált elpusztított – más kikötők, például a Duna-deltában található Izmail és Reni is vonzották a befektetőket. Ez utóbbi a háború előtti nulláról mára havi 1,5 millió tonnára növelte a kukorica exportját.
A kikötőkön kívül a közúti folyosók havonta további mintegy 6-7 millió tonna exportot biztosítanak.
Tavaly áprilisban az EU újabb egy év vámmentességet adott Ukrajnának, de ezt "védintézkedésekkel" kombinálta, amelyek a "különösen érzékeny" termékekre, köztük a kukoricára és más gabonafélékre vonatkoznak az uniós, leginkább a lengyel gazdák tiltakozása miatt.
A mechanizmus e termékek behozatali mennyiségét az EU által 2021. július 1. és 2023. december 31. között behozott átlagos szintre korlátozza, amely felett vámok terhelik az Ukrajnából érkező gabonát.
"Két évvel ezelőtt már kértük, hogy minden Ukrajnából érkező termékre vezessenek be exporttilalmat, de a Bizottságnak ehhez nem volt bátorsága. Von der Leyen azt mondta, hogy ez azt a jelzést küldheti, hogy Ukrajnát korlátozzák – két évvel később mégis megtettük" – mondta Dacian Ciolos, a román Renew európai parlamenti képviselője, korábbi mezőgazdasági biztos.
Portier szerint "inkoherens" az a döntés, hogy a búzát nem vonják be a mechanizmusba, tekintettel arra, hogy az Ukrajnából származó búzaimport csaknem a hétszeresére (!) nőtt a háború kezdete óta.
Az is kiderült, hogy az európai kukoricatermelés növekedése stagnál, becslések szerint 2024-2025-re mintegy 66 millió tonna lesz, miközben az EU növeli az Ukrajnából és Brazíliából érkező szállítmányoktól való függőségét – hangsúlyozta a szakértő.
Ugyanakkor a kukorica iránti kereslet világszerte növekszik az etanolgyártásban való felhasználás miatt. A nem termelő országokban, például a szubszaharai Afrikában a népességnövekedés csak kiemeli az áru fontosságát, mutatott rá Portier.
Portier szerint az uniós termelés aligha tud lépést tartani, mert egy ilyen növekedés nem lenne összeegyeztethető sem a zöld megállapodással, sem Európa "tudománytól való idegenkedésével", más szóval a genomszerkesztéssel. Ebben a forgatókönyvben azonban Ukrajna integrációja az EU-ba lehetőséget jelentene.
"Mi ezzel 118 millió tonna kukoricát termelnénk, míg Brazília 122 millió tonnát. A világ egyik legnagyobb termelőjévé és exportőrévé válnánk" – mondta Portier.
Ciolos szerint "Ukrajna megerősítené Európát, nem pedig gyengítené, ha intelligensen csináljuk, azáltal, hogy előnyt szerzünk vele és újradefiniáljuk a közpolitikát."
Portier szerint Ukrajnában jelenleg a kukoricatermesztés még jobban teljesít, mint más gabonafélék, mert a búzával ellentétben, amelynek 20% -át megszállt területeken termelik, a kukoricát főként az ország északi részén termesztik és a háború nem érinti.
_fill_540x300_0.jpg)
