Gyümölcsöt szednek, vagy éppen palántáznak. A korábban az autóiparban használt robotkarokkal már a termőföldeken is lehet találkozni. A digitális korral megérkezett a negyedik ipari forradalom – írja a novenyvedoszer.hu

robot kar

Egy automatizált környezet kialakítása csak igazán komoly tömegtermeléseknél térül meg – fotó: pixabay.com

A rohamos fejlődés az agráriumra is komoly hatást gyakorol, hiszen a munkák során mind a robotok, mind a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap. Kérdés azonban, hogy a robotizáció képes lesz-e minden hagyományos munkafolyamatot kiváltani, vagy lesznek olyan területek, ahol továbbra sem lehet nélkülözni az emberi kéz munkáját?

A novenyvedoszer.hu Haray Norbertet, az ABB Kft. robotika üzletágazati vezetőjét kérdezte meg ezzel kapcsolatban, aki elmondta, hogy a klasszikus robotipari karokat korábban csak az autógyárakban lehetett látni, de ma már a mezőgazdaságban is megkerülhetetlenné vált a használatuk.

Mint mondta, az agráriumban alkalmazott robotok alapfelépítése nagyban hasonlít az autóipari technológiához, az élelmiszeriparba is könnyen integrálhatóak. Palántázáshoz, vagy vetőmag ültetéséhez is be lehet őket programozni, amelynek eredményeképpen komoly munkaerő kiváltásra nyílik lehetőség.

Jelentős lehet a szerepük a raktározásban, a csomagolás során, amikor a termékeket ládákba kell elhelyezni, majd hűtött körülmények köré eljuttatni, rendszerezni. Ma már nem számít különleges látványnak, ha a robotkar darált húst pakol.

A legnagyobb előretörést az jelentené az agrárium számára, ha a monoton, idényjellegű fizikai munkákat ki lehetne váltani a palántázástól kezdve a gyümölcsszedésen át a gazolásig. Ez jelenti a jövőt, de egyelőre még a száz százalékos robotizáltság nem vezethető be ezeken a területeken. Haray Norbert szerint egy automatizált környezet kialakítása csak igazán komoly tömegtermeléseknél térül meg.

"Ha valaki egyedileg termel, ott nem lehet az élő munkát kiváltani, vagy ellenkező esetben soha nem térül meg ez a befektetés. A robot technológia megjelenése és jövőbeli elterjedése nem tömeges munkanélküliséget okoz, hanem kiváltunk vele olyan emberi erőforrást, amely nem szívesen végzi ezt a munkát. A jövő nemzedéke egészen biztosan nem cipel ötven kilós zsákot napi nyolc órában, ilyet látni egyre ritkábban lehet majd ezután" – fogalmazott a szakember.

Ebből következik, hogy a teherrakodás az egyik legegyszerűbben automatizálható folyamat, de nagy mennyiségű termény betakarítását követően a válogatás is történhet robotizáltan. A kamerarendszeren keresztül a robotkar előkészíti a csomagolást, kiválasztja a nem megfelelő terméket. Erre a legalkalmasabb például a burgonya és a répa válogatása, ami nem jelent problémát a rendszernek.