Az agrárdigitalizáció előrehaladása folyamatos az agráriumban, ugyanakkor tény, van még hová fejlődni és mindig is lesz, ez a folyamat a technológia gyors fejlődése miatt soha nem érhet véget. Egyebek közt erről és a manapság szintén rendkívül fontos öntözésfejlesztés lehetőségeiről is kérdeztük a Kecskeméten megrendezett PREGA X-en Dr. Juhász Anikót, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkárát.
– Lassan most már két évtizede születnek a mezőgazdaság számára pályázati kiírások. Az utóbbi időszakban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy ezek didaktikus módon mindig egy-egy kisebb-nagyobb lépéssel tereljék a gazdálkodókat a digitális átállás felé. Ugyanakkor az előadások és a kerekasztal-beszélgetések alkalmával elhangzott, hogy van még tennivaló, akár a gazdák oldaláról is, habár egyre nagyobb részükről az érdeklődés.
– A legutóbbi digitális pályázat a mezőgazdaság számára utolsó jó évben jelent meg, de a végrehajtás már egy olyan válságidőszakba esett, amikor az euró árfolyamtól elkezdve, a piaci nehézségeken, az ellátási láncok akadozásán át sok minden nehezítette azt – bocsátotta előre Dr. Juhász Anikó. – Számos külső tényező gátolta tehát, hogy ez egy valóban zökkenőmentes digitális átállási időszak legyen. Ezzel együtt ez a pályázat támogatott formában körülbelül 2000 gazdálkodót ért el, ha ezt a számot a 150 ezer támogatást igénylő gazdálkodóhoz hasonlítjuk, akkor persze mondhatjuk, hogy közel sem mindenkit. Ugyanakkor a pályázók a szántóföldi növénytermesztés nagy területét fedik le, azaz a területi eloszlást tekintve jelentősebb volt a támogatás elérése. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy nemcsak támogatás révén zajlik a digitalizáció. Ha azt akarjuk, hogy pontos rálátásunk legyen rá, hogy valójában hol tart az ágazat digitális átállása és mi lehet ezzel a szakpolitika teendője, akkor két információforrásra támaszkodhatunk. Egyrészt figyeljük az AM kezdeményezésére és szakmai együttműködésével, a KSH által 2020 óta gyűjtött agrárdigitalizációra vonatkozó adatokat.
Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára – forrás: Agroinform
Másrészt a KAP Stratégiai Terv keretében 2024 óta megjelent beruházási pályázatok mindegyikébe beépítettünk egy digitális érettségi felmérést, ami alapján reményeink szerint még jobb képet kapunk majd az ágazat helyzetéről és fejlődési lehetőségeiről. Az már most is világos, hogy a gazdálkodók nem mindegyike kezdte még el a digitális átállást, mert ennek nyilván van méretbeli, jövedelmezőségi korlátja is – de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a támogatás igénylése is elektronikusan történik, tehát valójában ezzel már termelőink mindegyike a digitalizáció útjára lépett, még akkor is, ha ehhez ma még a falugazdászok segítsége szükséges. A mostani fejlesztési időszak legnagyobb feladata, hogy akár technológia, akár tudás oldalon arra helyezzük a hangsúlyt, hogy a digitális átállás jövedelmező is legyen a gazdáknak és meggyőződhessenek róla, hogy milyen fejlesztések érik meg számukra, melyek a jó gyakorlatok, amelyek már megismerhetők. Ebben segít minket a KAP Hálózat Innovációs és Digitalizációs Támogató Egysége, amelyet háttérintézményünk, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) működtet és akiket a ezen a rendezvényen személyesen is el lehetett érni, de természetesen az online térben is elérhetők.
– A digitalizáció melletti egyik legfontosabb érv általában a hatékonyságnövekedés. E tekintetben van-e még tennivaló, illetve alapvetően jó úton járnak a gazdák ez ügyben?
– Úgy vélem, nehéz most számon kérni a gazdatársadalmon, hogy ebben az elmúlt néhány évben hatékonyságnövekedést tudjunk ágazati szinten kimutatni, hiszen rengeteg negatív folyamat érte egyszerre az ágazatot – fogalmazott Dr. Juhász Anikó. – Ennek ellenére az ágazat kibocsátása, ha nem is nagy mértékben, de növekedett, a hatékonysága, ha nem is nagy mértékben, de növekedett, szerintem ez már önmagában is eredmény. Abban reménykedem, hogy ha a mostani, 2027-ig tartó támogatási időszak eredményeit mérjük az azt követő két-három évben, akkor már túl leszünk néhány jó éven és rengeteg befejezett beruházáson és valóban látszani fog, hogy milyen hatékonyság-, vagy versenyképesség-növekedést lehet elérni a támogatási rendszer segítségével.
Akár technológia, akár tudás oldalon arra helyezi a hangsúlyt az AM, hogy a digitális átállás jövedelmező is legyen a gazdáknak – forrás: Pixabay
– Felvetődött az utóbbi időszakban és minduntalan újra szóba kerül, hogy a területalapú támogatási rendszert átalakítja az EU vezető döntéshozó szerve. E támogatások nélkül életképes tud maradni a magyar agrárium?
– Ez megint nagyban függ attól, hogy milyen évek állnak előttünk. Ha a piaci folyamatok és a környezeti klimatikus feltételek jók, akkor azt gondolom, hogy a területalapú támogatás csupán extra biztonság, vagy esetleg beruházási alap; ám amikor rosszabbak a termelés körülményei, akkor egyfajta védőháló, ami segít abban, hogy egy-két rosszabb évet is át tudjanak vészelni a termelőink. Megjegyzem, egyébként a jövedelemalapú támogatásnak ez a célja, ez az oka, emiatt került bevezetésre a Közös Agrárpolitika. Ami az egyik legrégebbi uniós politika, a 60-as években pontosan az élelmezésbiztonság "megtámasztása" érdekében jött létre, azt célozva, hogy Európában mindig legyen elég gazdálkodó és mindig legyen elég mezőgazdasági alapanyag ahhoz, hogy a kontinens önellátó legyen élelmiszerből. Akkor is rossz idők voltak, most is nehéz időszakot élünk át, ezért én nagyon remélem, hogy a 2027 utáni Közös Agrárpolitika kialakításánál figyelembe veszik azt a magyar elnökség alatt, a 27 uniós tagállam agrárminiszterei által egységesen elfogadott álláspontot, úgynevezett tanácsi következtetést, ami egyértelműen kiáll amellett, hogy a Közös Agrárpolitikának szüksége van önálló költségvetésre, azaz a gazdálkodóknak a jövedelembiztonság és az élelmiszer-önellátás biztosítása érdekében támogatási védőhálóra.
– Az elmúlt két évben jelentős károkat okozott hazánkban az aszály, azóta egyre nagyobb figyelmet kap az öntözésfejlesztés.
– Beszéljünk inkább mezőgazdasági vízgazdálkodásról, ne csak öntözésfejlesztésről, hiszen az előző és a mostani pályázat keretében is nagyon sok egyéb tevékenységet lehet végrehajtani, ami egy mezőgazdasági üzemnek a vízgazdálkodásában segít, nem csupán az öntözésfejlesztésben. A mezőgazdasági vízgazdálkodást, ezen belül az öntözésfejlesztést szolgáló pályázat szinte az egyetlen olyan beruházási pályázat, amely mind az előző, mind a mostani támogatási ciklusban, szinte folyamatosan elérhető, ezzel is segítve a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodást.
Ugyanakkor szeretném felhívni arra is a figyelmet, hogy ha mindenki, az állam és a termelők is mindent beleadnak az öntözésfejlesztésbe, minden pályázat megvalósul, akkor sem tud fizikailag 5-10 százalék fölé menni hazánkban az öntözött területek aránya. Ebből az következik, hogy a maradék 90-95 százalékon száraz gazdálkodást kell folytatnunk – viszont ezen területek vízgazdálkodását is lehet, sőt kell is javítani. Ezért nagyon fontos, hogy a beruházási pályázatok mellett a területalapú támogatások körében is egyre több ösztönzi a termelőket a talajvédelemmel és a vízgazdálkodással kapcsolatos jó gyakorlatok alkalmazására. A klímaváltozás miatt csak ezzel együtt lehet életképes a termelés – mondta végül Dr. Juhász Anikó.
_fill_540x300_0.jpg)
