Kevesebb kivilágítás, izzadás az irodákban, rövidebb ideig tartó zuhanyozás. Ilyen és ezekhez hasonló intézkedésekkel, illetve felhívásokkal igyekeznek az uniós tagálllamok az elkövetkező hónapokban gázt megtakarítani - írja az infostart.hu
Életbe lépett az EU gázmegtakarítási szükségterve
Fel szeretnének készülni arra az esetleges rendkívüli válsághelyzetre, ha az Európába irányuló gázszállításait Oroszország teljes mértékben beszüntetné.
A gázmegtakarítási szükségtervet július végén hagyták jóvá az EU energiaügyi miniszterei Magyarország kivételével.
A terv értelmében a tagállamok augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentik a gázfelhasználást azért, hogy megelőzzék az ukrajnai háború miatt fenyegető energiaválságot.
A tagállamok a célok elérése érdekében önkéntes alapon kötelezik el magukat, viszont ha az Európai Bizottság az ellátás biztonságára vonatkozó "uniós riasztást" hirdetne ki, akkor a csökkentés valamennyi tagállam számára kötelező lenne.
Céljuk, hogy felkészülten várják az orosz gázellátás esetleges további zavarait vagy teljes leállását, azaz még a tél beállta előtt, majd annak folyamán a tagországok gázkészleteket halmozzanak fel.
Összesen 45 milliárd köbméter gázt kellene megtakarítani a következő nyolc hónapban, ebből Németországnak 10 milliárdot. A vállalásokból viszont látszik, hogy a lelkesedés távolról sem egyforma. Míg bizonyos tagországok már konkrét megtakarítási tervekkel rendelkeznek, addig mások önkéntes, ad hoc jellegű megoldásokra törekszenek, de vannak olyan országok is, akik semmiféle tervvel nem álltak elő.
Országonként változnak az elképzelések
Németországban például ismét üzembe helyeztek néhány korábban leállított kőszénerőművet, és ezt tervezik a barnaszénerőművekkel is. Egyre élesebb a vita az atomerőművek működésének ideiglenes meghosszabbításól is.
Fokozott energiatakarékosságra akarják az embereket különböző kampányokkal rávenni. Tervezik a köz-, illetve hivatalos épületek kivilágításának csökkentését, valamint drasztikusan szabályozzák a hivatali épületekben kevésbé használt helyiségek hűtését, fűtését.
Ausztria a német mintát akarja követni. Tervben van a leállított szénerőművek újbóli működtetése, éppúgy, mint az emberek különböző eszközökkel történő ösztönzése arra, hogy takarékoskodjanak az energiával.
Fokozott energiatakarékosságra akarják az embereket különböző kampányokkal rávenni – fotó: pixabay.com
Franciaországban pénzbüntetés várhat a szabotálókra
Franciaországban a közigazgatásnak kell példával szolgálnia, emiatt takarékossági terveket dolgoztak ki az épületek kivilágításának és klimatizálásának a szabályozására. A hivatalban dolgozókat felszólították, hogy az irodai eszközöket ne hagyják stand-by állapotban, kevésbé hűtsék, illetve fűtsék a helyiségeket. A kormány kilátásba helyezte, hogy a szabotálókkal szemben a pénzbüntetés eszközével él. Tervezik az atomerőművekre történő, eddiginél erőteljesebb támaszkodást is.
Hollandiában reklámkampány keretében ösztönzik az embereket arra, hogy állítsák alacsonyabb hőfokra a fűtést vagy zuhanyozzanak rövidebb ideig. Hasonlóan gondolkodnak a belga hatóságok is, ahol a középpontban szintén az emberek meggyőzése áll. Ott már a gázfogyasztás a magas árak miatt az elmúlt hónapokban jelentősen visszaesett.
Olaszország, Görögország, Spanyolország - a hűtés, fűtés mértékét szabályozzák
Olaszországban a középületeket, irodákat legfeljebb 25 fokig lehet hűteni, fűtés esetében pedig az eddigi 20 helyett 19 fok lehet a maximális hőmérséklet.
Görögországban a hivatali alkalmazottaknak szintén melege lesz, hiszen 26 fok alá nem süllyedhet a hőmérő higanyszála. Az utcák kivilágítását illetően is drákói szigor lép életbe, ugyanis azt az abszolút szükségesre mértékre kell korlátozniuk.
Az állam támogatja az emberek abban, hogy régi, elavult klímaberendezéseiket, hűtőszekrényeiket új, energiatakarékos készülékekre cseréljék egy, az unió által finanszírozott program keretében.
Spanyolországban nem csak a középületeken spórolnak, hanem az áruházak, a szállodák, a mozik, a repülőterek, a pályaudvarok csakis 27 fokig hűthetők és maximum 19 fokra fűthetők. Ráadásul az üzleteknek, üzemeknek biztosítaniuk kell az ajtók megfelelő zárulását automatikus rendszerek beiktatásával. A nem használt irodák, a kirakatok, valamint az emlékművek kötelezően elsötétülnek majd 22 óra után.
Vannak országok, ahol eddig is jelentős eredményeket értek el az energiatakarékosság frontján. Ilyen Finnország, Dánia, Svédország, Észtország, Litvánia és Lettország.
Reklámkampányokkal igyekeznek az embereket takarékosságra ösztönözni
Lengyel kormány a szabályozás teljes önkéntességére helyezi a hangsúlyt és nem vállalt kötelezettséget a 15 százalékos csökkentésre. Csehország szintén az önként vállalt intézkedéseket részesíti előnyben, hiszen a cseh gázfogyasztókmár eddig is jelentősen korlátozták a gázfelhasználást a magas árak miatt.
Szlovénia csupán annyit közölt, hogy konkrét tervekkel még nem rendelkezik és Bulgáriának sincsenek tervei.
Magyarország pedig - mint a Der Spiegel fogalmazott - az uniós válságtervben megfogalmazott célokat "kategorikusan elutasította" - a kormányzati álláspont szerint viszont az energiamix saját meghatározásának jogát nem akarja feladni az ország - írja az infostart.hu
_fill_540x300_0.jpg)
