Óriási aszály van az ország keleti felében, amire június végén a kánikula még rátett egy lapáttal. A Dunántúl nagyobb részén ugyanakkor elég eső esett április óta. Ez a kettősség nemcsak Magyarországon, de az Európai Unió területén is megfigyelhető – írja az Magyar Állattenyésztők Szövetsége.
Közepesnél gyengébb termésmennyiség várható
Az őszi árpa betakarítása már befejeződött, a búzáé még javában folyik. Az országos termésre még nincsenek pontos összegző adatok, de az előzetes becslések szerint már most is körvonalazódik, hogy az idén a közepesnél gyengébb mennyiség várható nemcsak hazánkban, hanem Európa számos országában is.
Az EU gabonatermelése a tavalyi és az elmúlt öt év átlagához képest kb. 4 százalékkal (a durum búza esetén -15%) fog csökkenni, az olajos- és fehérjenövényeké viszont 8 százalékkal emelkedhet (repce +7, napraforgó és szója +10%) a Copa-Cogeca legfrissebb kimutatása szerint. Az USA búzatermése bár a tavalyinál kicsit több lehet, de így is az USDA számítása alapján a 2. legrosszabb lesz az elmúlt 20 évet tekintve.
Az idén a közepesnél gyengébb mennyiség várható gabonafélékből – fotó: pixabay.com
Az ukrán búza-, és kukoricatermés a korábbi években megszokottnak a 60 százaléka lehet
A Nemzetközi Gabonatanács (CIC) előrejelzése alapján az ukrán búza-, és kukoricatermés a korábbi években megszokottnak 60 százaléka lehet (25 és 19 millió tonna). A világ átmenő gabona készlete a 2016/17-es szezon óta először növekedett, igaz mindössze 1 százalékkal, aminek a fő oka a fekete-tengeri kereskedelem visszaesése volt.
Egyelőre nem várható az egekbe szökött terményárak jelentős csökkenése, ahogy az olaj, az energia és az input anyagok ára is magas szinten maradhat.
Bajban az állattenyésztők
Az állattenyésztők csak abban az esetben lesznek képesek életben maradni, ha tartósan az önköltség fölé emelkednek a termelői árak.
A legnagyobb gond a sertéságazatban van, ahol a gazdák többsége vásárolja a takarmányt és erősen export vezérelt a termelés. A hosszú időn át veszteséges hízó előállítás az idei évben legfeljebb egy hónapot volt nyereséges. Májusban megállt az áremelkedés, következett egy mélyrepülés, majd június végétől újra felkúszott az ár 600 forintig, de ez az árszint a legtöbb termelő esetében még mindig 5-10 százalékkal marad el az önköltségtől.
A sertéstartók helyzete Európában is nehéz
A sertéstartók nehéz helyzetben vannak egész Európában. Július elején az ASP újabb német házisertés állományokban jelent meg. A német sertésállomány tavaly óta 10, az elmúlt 10 évben összesen 20 százalékkal csökkent, a sertéstartók száma pedig megfeleződött egy évtized alatt.
Németországban 1990 óta nem volt olyan kevés sertés mint 2022 májusában. A német kormány június végén úgy döntött, hogy legkésőbb szeptemberig a bajba került sertéstartóknak 100 hízónként 128 euró, 100 malaconként 32 euró és kocánként 99 euro támogatást nyújt. Egy üzem legfeljebb 15 ezer euró összegben kaphat támogatást.
Szerte Európában egyre elkeseredettebbek a gazdák a sötét zöldek által diktált állattenyésztés ellenes intézkedések miatt - Hollandiában tüntetnek is emiatt.
A hosszú időn át veszteséges hízó előállítás az idei évben legfeljebb egy hónapot volt nyereséges – fotó: pxhere.com
Súlyos gondokat okoz az aszály
Az állattartóknak is gondokat okoz a hazánk keleti részét súlytó aszály és a forróság. Meg kellett kezdeni a kisült legelőkön a hozzáetetést. Nagyon kevés és drága a széna, de a szalmából is hiány várható, emiatt a tavalyi készleteknek nagy értéke van.
Világszerte károkat okoznak a hőhullámok a gazdáknak. Kansas államban például több ezer szarvasmarha kapott hőgutát a 35-40 fokos melegben június közepén, amiről számos sokkoló videó kering a világhálón.
A hőség akadályozza az állatszállításokat is - az EU területén belül 30 fok felett a hatóság nem engedélyezheti élőállat szállítmányok nagy távolságra indítását. Július 1-én az országos főállatorvos addig, amíg a napi középhőmérséklet tartósan nem normalizálódik - megtiltotta a Bulgárián keresztül Törökországba tranzit vagy végleges úticélként történő kérődző szállítmányok indítását.
A klímaváltozás következményeként egy ideje már nem a tél, hanem a nyár átvészelése a nehezebb.
