Ezt Dr. Lakatos Zoltán, a debreceni székhelyű Hajdú-Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója mondta az Agroinformnak A hazai és a nemzetközi búzapiac jelene és jövője című előadása kapcsán, melyet a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán nemrég megrendezett XXXI. Búzatanácskozáson tartott.
– Azt kell megértenünk és tudatosítanunk magunkban, hogy az ukrán és az orosz búza nem fog eltűnni a piacról. Az oroszoknak 50 millió tonna búzafeleslegük van, ami export árualapot képez, s most minden eszközzel igyekeznek megbénítani az ukrán kiszállításokat – bocsátotta előre dr. Lakatos Zoltán. – Azon dolgoznak, hogy elvegyék Ukrajnától az észak-afrikai, illetve arab országbeli piacaikat még úgy is, ha félig-meddig segélyként szállítja a búzát – emiatt viszont az ukrán kereskedők elkezdik Európában teríteni a búzájukat, mert nem tudják hová tenni, a tengeren sincs lehetőségük a szállításra. Ami ebből Magyarországot illeti: ha importként nem is érkezik hozzánk az ukrán gabonából, attól még versenyeznünk kell vele a piacon. Ez már ez év elejétől érzékelhető. Sajnos, az oroszok és az ukránok is olcsóbban tudnak termelni, mint mi, ennek oka többek között abban keresendő, hogy óriási táblákon gazdálkodnak, ez már maga költséghatékonyságot eredményez. Az uniós növényvédőszer-direktívák rájuk nem vonatkoznak, s Ukrajnában a szántók nagyobb felén csaknem két méter vastagságú a humuszréteg – nálunk a legjobb földeken is maximum 60 centis. Nos, a jövőben ezekkel az adottságokkal kell versenyeznünk és hatékonyabban termelnünk.
Azt kell megértenünk és tudatosítanunk magunkban, hogy az ukrán és az orosz búza nem fog eltűnni a piacról – forrás: Pixabay
Dr. Lakatos Zoltán szerint ez viszont csak összefogással lehetséges. Ez azt jelenti, hogy vagy nagyobb területeken kell termelnünk, úgy, mint ők, vagy szövetkezni kell az inputanyag-beszerzés, a műtrágya, a vetőmag és a növényvédőszer vásárlása kapcsán. Ha ezek valamelyikére – vagy akár valamennyire – nem vagyunk képesek, akkor a magyar búzatermesztésre bizony, sanyarú sors vár.
– Oroszországban, Ukrajnában lehet extenzív módon termelni búzát, Magyarországon nem, itt csak intenzív termelés lehetséges. Ha nem használunk műtrágyát, akkor ebből jó búza nemigen lesz – szögezte le a szakember. – A földjeink igénylik a tápanyag-visszapótlást ahhoz, hogy jó minőségű és megfelelő mennyiségű termés legyen.
Az elnök-vezérigazgató jelezte: a búza piacán most éppen emelkedő tendencia érzékelhető, úgy látszik, elmozdulás következik be az egy éve tartó 63-65 ezer forintos tonnánkénti árról, ami megalázó volt és nem lehetett vele kigazdálkodni a mai inputköltségeket.
– 2021-ben 62 ezer forinton indult a felvásárlás, ami akkor a valaha ismert legmagasabb kezdőár volt – fogalmazott dr. Lakatos Zoltán. – Ennek ellenére a döntéshozók is arra biztatták a termelőket, hogy nem kell eladni a búzát, várjanak, lesz még magasabb is az ár. Mi már akkor is arra figyelmeztettünk, hogy az ilyen spekulációs törekvésnek sose szokott jó vége lenni. 2022 januárjára az árszint elérte a 90-100 ezer forintot, júniusban pedig már 135-140 ezer forintos árakkal találkoztunk. Ez akkor a világ legmagasabb gabonaára volt. Természetesen, ezt követte a liszt ára és ezzel becsalogattuk Magyarországra a szomszédos országokat, még Ausztriát is. Mindenki ide akart szállítani, Szerbia és Ukrajna is, mert itt kapták a portékájukért a legjobb árat. Ez aztán azzal járt, hogy a növényvédőszeresek, az alkatrészforgalmazók, a műtrágyások megemelték az áraikat, de miért ne tették volna, hiszen azt látták, hogy a búzatermelőknek annyi pénzük lett, mint a pelyva. Az áremelés jelentős hányada nem az alapanyag árának emelkedését követte, hanem azt jócskán meghaladta.
Ukrajnában a szántók nagyobb felén csaknem két méter vastagságú a humuszréteg – forrás: Pixabay
– A Kánaán 2023 januárjáig tartott, a 135 ezer forintos búzaárak akkor kezdtek zuhanórepülésbe. Júniusra már 63 ezer forintos ár alakult ki, amit azonban az inputárak már nem követtek. Ezért most arra kértem és arra kérem a termelőket, fogjunk, fogjanak össze, nehogy elkövessék még egyszer ezt a hibát. Most úgy néz ki, előreláthatóan 70-80 ezer forintra nő az ár, azt gondolom, nem szabadna ezt jóval feljebb tornászni. Ha 2022-ben is megelégedtek volna a gazdák végig a 85-90 ezer forintos árral, akkor ma mindenki boldogabb lenne. Sajnos, a pakliban most is benne van egy hasonló helyzet, mert már hallom termelőktől, hogy ők aztán 100 ezer alatt nem fogják odaadni. Felesleges erre spekulálni, mert az oroszok és az ukránok úgy sem fogják engedni. Én önmérsékletre intek mindenkit – fogalmazott.
Dr. Lakatos Zoltán hangsúlyozta: jó lenne, ha a gazdák többsége az étkezési minőségű búza termelését tűzné ki célul maguk elé, s nem elégedne meg az olcsóbban megtermelhető takarmánybúzával. Előbbire ugyanis gyakorlatilag végtelen kereslet mutatkozik, s nem utolsósorban: növeli a magyar búza respektjét a nemzetközi piacon, aminek szintén lehet árfelhajtó hatása.
Hozzátette: a tavalyi 5,9 millió tonna után ebben az évben 5,2 millió tonna búzatermés várható, a minőséget illetően azonban most még nem érdemes találgatni, mert a kora tavaszi meleg időjárás miatt körülbelül két héttel előrébb jár a vegetáció, ami nyilván, hatással lesz a mennyiségre és a minőségre egyaránt.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
