UPDATE Csütörtökön - Előre megtervezett akció?
Dánia és Svédország aktívan vizsgálja az Északi Áramlat csővezetékeinek szivárgását, de a helyszíni szemle még nem történt meg, és a robbanások pontos okának részletei továbbra is vázlatosak - írta ma a CNN. Egy európai tisztviselő azt nyilatkozta, hogy a folyamat akár két hétig is eltarthat mivel a csövekben lévő nagy nyomás megnehezíti a szivárgás helyének megközelítését. Egy másik forrás szerint a vizsgálat már vasárnap megkezdődhet. Az amerikai tisztviselők más következtetéseket vontak le: Egy magas rangú amerikai tisztviselő és egy amerikai katonai tisztviselő azonban azt mondta, hogy továbbra is Oroszország a vezető gyanúsított – feltételezve, hogy a szándékos szabotázs európai értékelése beigazolódik –, mert nincs más, valószínűsíthető gyanúsított, aki képes lett volna és a megfelelő szándékkal is rendelkezett volna a művelet végrehajtására.
Nehéz elképzelni, hogy a régióban más szereplők képesek és érdekeltek egy ilyen művelet végrehajtására"
– mondta egy dán katonai tisztviselő. Oroszország a héten kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását a megsérült vezeték ügyében – ami a magas rangú amerikai tisztviselő szerint szintén gyanús.
Ha Oroszország szándékosan okozná ezeket a robbanásokat, azzal gyakorlatilag a saját vezetékeit szabotálná: az orosz állami Gazprom az Északi Áramlat 1 többségi részvényese és az Északi Áramlat 2 egyedüli tulajdonosa. Kép: Nordstream
A tisztviselő szerint jellemzően Oroszország nem elég szervezett ahhoz, hogy ilyen gyorsan lépjen, ami arra a megdöbbentő következtetésre vezet, hogy a manővert (a robbantásokat) jóelőre megtervezték.
Ha Oroszország szándékosan okozná ezeket a robbanásokat, azzal gyakorlatilag a saját vezetékeit szabotálná: az orosz állami Gazprom az Északi Áramlat 1 többségi részvényese és az Északi Áramlat 2 egyedüli tulajdonosa. A legfrissebb hírszerzési értesüléseket ismerő tisztviselők azonban azt mondják, hogy Moszkva számára valószínűleg megéri az árát egy ilyen lépés, ha ez jelentősen megnövelné Ukrajna európai támogatásának költségeit. Amerikai és nyugati hírszerzési tisztviselők úgy vélik, Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal a szerencsejátékkal játszik, hogy a villamosenergia-árak emelkedésével és a tél közeledtével az európai közvélemény szembefordulhat Oroszország gazdasági elszigetelésének nyugati stratégiájával.
"A vezetékek szabotálása megmutathatja, mire képes Oroszország"
– mondta az idézett amerikai tisztviselő a CNN-nek. Európai biztonsági tisztviselők hétfőn és kedden az orosz haditengerészet kisegítő hajóit észlelték az Északi Áramlat csővezetékeinek közelében, feltehetően a víz alatti robbanások okozta szivárgások közelében – állítja két nyugati hírszerzési tisztviselő és egy másik, az ügyben jártas forrás. Nem világos, hogy a hajóknak volt-e közük ezekhez a robbanásokhoz, ezek a források és mások azt mondták – de ez az egyik a sok tényező közül, amelyet a nyomozók vizsgálni fognak. A múlt héten orosz tengeralattjárókat is megfigyeltek ezektől a területektől nem messze – mondta a hírszerzés egyik tisztviselője.
Szivárgás
"Vészhelyzet van az Északi Áramlat-2 gázvezeték A vonalán. A Nord Stream 2 szárazföldi helyszíni diszpécsere ma éjjel az A vezetékben hirtelen nyomáscsökkenést észlelt. Németország, Dánia, Svédország, Finnország és Oroszország parti hatóságait azonnal riasztották. A vizsgálat folyamatban van" - közölte közölte hétfőn a projekt üzemeltetője, a Nord Stream 2 AG az Interfax orosz hírügynökség szerint. A dán tengerészeti hatóság gázszivárgást jelentett Bornholm szigeténél. A feltételezett vészhelyzeti helyszín az ország felségvizein kívül, Dánia kizárólagos gazdasági övezetében található. A pont elhelyezkedése egybeesik az Északi Áramlat-2 gázvezeték útvonalával. A dán hatóság azt tanácsolta a hajóknak, hogy öt mérföldre kerüljék el a helyszínt.
Az Északi Áramlat-2 dupla tengeri gázvezeték évi 55 milliárd köbméter kapacitással az oroszországi Leningrád megyei Kingiszepp járásában lévő Szlavjanszkaja kompresszorállomástól Németország balti-tengeri partvidékéig vezet. A csővezeték mindkét szálát feltöltötték gázzal, az állapota üzemkész, azonban a német hatóságok a vezeték tanúsítási folyamatát leállították, az Északi Áramlat-1-en pedig az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást. Az Egyesült Államok szankciós listára tette a Nord Stream 2 AG projektcéget, így tehát ma mind a két vezetékpár üzemen kívül van. A vállalat emiatt kénytelen volt elbocsátani alkalmazottjait is.
A német lapok kedden már "célzott támadásról" írtak, ami szivárgást okozhatott az Északi Áramlat-1 és 2 gázvezetékeken, a német szövetségi kormány szakértői szerint
- jelentette kedden a Der Tagesspiegel. A berlini lap a hírportálján biztonsági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a Balti-tenger medrében futó két - használaton kívüli - vezetékrendszeren hétfőn, röviddel egymás után tapasztalt hirtelen nyomáscsökkenés nem lehetett véletlen.
Az Északi Áramlat-2 csővezeték mindkét szálát feltöltötték gázzal, az állapota üzemkész, azonban a német hatóságok a vezeték tanúsítási folyamatát leállították. Kép: Unsplash
Nem amatőrök munkája
A körülmények - időzítés, érintett vezetékek, a nyomásvesztés mértéke - alapján kizárólag olyan "forgatókönyv" tűnik elképzelhetőnek, amely "célzott támadásról" szól - mondta a Der Tagesspiegelnek egy meg nem nevezett szakértő, aki egy szövetségi hatóság képviseletében vizsgálja az esetet.
A tengermederben fektetett földgázvezetékek ellen "célzott támadást" végrehajtani komoly feladat, a művelethez különleges képességű erők, például haditengerészeti búvárok vagy tengeralattjárók kellenek
- magyarázták a lap forrásai, kifejtve, hogy a támadók kilétét illetően két lehetőség tűnik valószínűnek.
-
Egyfelől lehetséges, hogy a támadásért Ukrajna vagy az orosz támadás ellen védekező ország valamely támogatója felelős.
-
Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy úgynevezett hamiszászlós művelet, "önmerénylet" történt, vagyis orosz egységek hajtották végre a támadást azzal a szándékkal, hogy növeljék az EU földgázellátása körüli bizonytalanságot, tovább mélyítve az energiaválságot és ismét felhajtva a földgáz piaci árát, amely az utóbbi napokban csökkent.
Nyomáscsökkenést elsőként az Északi Áramlat-2 vezetékrendszeren észleltek, hétfő hajnalban. Nap közben a dán hatóságok megállapították, hogy Bornholm térségében szivárog a gáz. Hétfő este az Északi Áramlat-1 vezetékrendszeren is hirtelen süllyedni kezdett a nyomás.
Keddi sajtóhírek szerint Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett kedden az ismeretlen eredetű balti-tengeri gázszivárgásokkal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó két orosz gázvezetékben észleltek. Kép: Nordic-Stream
Moszkvából jelentik
Pogár Demeter, az MTI tudósítója Moszkvából szintén kedden azt jelentette, hogy a Kremlt rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti - ezt Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtószóvivő mondta el szerdán újságíróknak. Peszkov szavai szerint:
"Ez egy teljesen példátlan helyzet, amely sürgős kivizsgálást igényel. Fölöttébb aggasztónak tartjuk ezt a hírt"
Peszkov maga sem zárta ki, hogy a gázvezetékek megszakadása szabotázs eredménye lehet. "Jelenleg semmilyen lehetőséget nem lehet kizárni" - mondta. "Nyilvánvaló, hogy a cső valamilyen módon megrongálódott, és azzal kapcsolatban, hogy mi okozta ezt, mielőtt a vizsgálatok eredményei rendelkezésre állnak, nem zárhatunk ki semmilyen lehetőséget" - tette hozzá.
Energiabiztonságért aggódó oroszok
Peszkov szerint ez az ügy az egész kontinens energiabiztonságával összefügg. Arra a kérdésre, hogy létrejöhet-e a történtek miatt kapcsolatfelvétel Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár között, a Kreml szóvivője kijelentette: a német féllel való kapcsolattartás az üzemeltető cég dolga. A vezetékrendszert üzemeltető Nord Stream AG közölte, hogy az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 négy tengeri csővezetékéből hármat ugyanazon a napon példátlan károsodás ért, és a helyreállítás ütemezését nem lehet megbecsülni.
Nyomáscsökkenést elsőként az Északi Áramlat-2 vezetékrendszeren észleltek, hétfő hajnalban. Kép: Unsplash
Az EU is megszólalt kedden
Nagyon korai lenne még azt találgatni, hogy mi okozhatta a szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken - közölte kedden Tim McPhie, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője a testület sajtótájékoztatóján. A szóvivő elmondta: a bizottság figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és mérlegelik a szivárgásoknak a tengeri hajózásra és a környezetre gyakorolt hatásait. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, mely szerint a szivárgások gyanúsan egybeestek a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, Baltic Pipe nevű vezeték felavatásával, McPhie hangsúlyozta: még korai bármilyen egybeesésből következtetéseket levonni. Eric Mamer uniós szóvivő megerősítette:
"A bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást".
Keddi sajtóhírek szerint Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett kedden az ismeretlen eredetű balti-tengeri gázszivárgásokkal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó két orosz gázvezetékben észleltek. A svéd tengerészeti hatóság figyelmeztetést adott ki az Északi Áramlat-1 vezeték két ponton való szivárgása miatt nem sokkal azután, hogy a közeli Északi Áramlat-2 vezetéken is szivárgást észleltek, ami arra késztette Dániát, hogy eltanácsolja a hajókat a vezeték öt tengeri mérföldes körzetéből.
Minél tovább tart és minél brutálisabb az ukrajnai háború, annál nagyobb a Balti-tenger medrében lefektetett vezetékek elleni szabotázshoz hasonló "gátlástalan támadások" veszélye. Kép: Unsplash
Szerdára felkeményedett az EU-s álláspont
Az Északi Áramlat 1. és 2. csővezetéken keletkezett kár nem véletlen, az európai energiainfrastruktúra bármilyen szándékos megzavarása teljességgel elfogadhatatlan, amire az Európai Unió határozott és egységes választ fog adni - jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerdán. Borrell az unió nevében közzétett nyilatkozatában kiemelte:
Az Európai Uniót mély aggodalommal tölti el, hogy minden rendelkezésre álló információ alapján a gázszivárgás szándékos cselekmény következménye.
A Balti-tenger nemzetközi vizein észlelt gázszivárgás biztonsági és környezetvédelmi aggályokat vet fel, az EU ezért támogatni fog minden olyan vizsgálatot, amellyel a cél annak tisztázása, hogy mi és miért történt - írta.
Az Európai Unió további lépéseket fog tenni energiabiztonsága erősítésére
- tette hozzá az uniós diplomácia vezetője. Mette Frederiksen dán miniszterelnök a kedd esti órákban úgy nyilatkozott: egyértelműen szándékos cselekmények okozták az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken a szivárgást, amely nem lehetett baleset következménye.
Dan Jörgensen energiaellátási miniszter azt közölte, hogy robbanások okozták hétfőn a károkat.
Hozzátette: a 70-90 méteres mélységben található vezetékeken keletkezett lyukak mérete arra utal, hogy azokat semmiképpen nem okozhatta baleset.
Ha nem lesz erről hamarosan megegyezés, leállítják az Ukrajnán keresztül történő gázszállításokat Európába. Kép: Unsplash
A Bundestag egyetért Borellel
Az orosz vezetés állhat az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezeték elleni támadás mögött a német szövetségi parlament (Bundestag) védelmi bizottságának elnöke szerint. Marie-Agnes Strack-Zimmermann szerint
Minél tovább tart és minél brutálisabb az ukrajnai háború, annál nagyobb a Balti-tenger medrében lefektetett vezetékek elleni szabotázshoz hasonló "gátlástalan támadások" veszélye.
Nem lehet kizárni, hogy éppen Moszkva megrendelésére hajtják végre ezeket az akciókat, méghozzá azzal a céllal, hogy súlyos feszültségeket keltsenek a nyugati piacokon - fejtette ki a kormányzó liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa a Madsack médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RediaktionsNetzwerk Deutschland - RND). Az RND hírportálján szerdán közölt összeállítás szerint hasonlóan értékeli a helyzetet a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik vezető szakpolitikusa, Roderich Kiesewetter, aki szerint "biztonságpolitikai szempontból" az energetikai infrastruktúra elleni szabotázsakciók célja az elrettentés és a fenyegetés, "a félelem terjesztése". Moszkva megmutatta már, hogy az orosz földgázt közvetlenül - Ukrajna és Lengyelország megkerülésével - Németországba szállító Északi Áramlat vezetékrendszereket "eszközként", az energiát pedig "fegyverként" használja, így
A minapi támadás "illeszkedik" az eddigi orosz mintázatba, amelynek jellemzői az "állami terrorizmus" és a hibrid műveletek
- fejtette ki Roderich Kiesewetter. Hozzátette: mindezek alapján "valószínű", hogy a megrendelő Moszkva, a cél pedig az orosz támadás ellen védekező Ukrajna mellett kiálló európai országok lakosságának elbizonytalanítása, és az is, hogy világossá tegyék ezen országok vezetőinek, hogy az úgynevezett kritikus infrastruktúra elleni támadás valós veszély. Hangsúlyozta: az eset "újabb figyelmeztető jel", azt mutatja, hogy "egy hibrid háborúval állunk szemben, amely társadalmi berendezkedésünk, a szabályokon alapuló rend" ellen irányul.
A európai gázszállításaiért tranzakciós illetéket fizetett az ukrán Naftogaznak, de Ukrajna szerint nem teljesített megfelelően, ezért szeptemberben nemzetközi törvényszékhez fordultak. Kép: Nordic-Stream
Ukrán kommentár
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója kedden a Twitteren Oroszország által kitervelt terrortámadásnak és az Európai Unió elleni agressziónak nevezte az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken mutatkozó szivárgást.
A tisztségviselő szerint Oroszország ezzel pánikot akart kelteni Európában a tél beállta előtt.
Hozzátette, hogy a legjobb válasz az, ha az EU még több harckocsit ad Ukrajnának, beleértve német gyártmányúakat is.
A legfrissebb orosz fenyegetés: cui prodest?
A Telex mai híre szerint la Gazprom leállíthatja az Ukrajnán keresztül érkező gázszállításokat Európába. A hírt a Gazprom Twitteren tette közzé. A vállalat egy elszámolási és jogi vitára hivatkozik a az ukrán Naftogazzal. A európai gázszállításaiért tranzakciós illetéket fizetett az ukrán Naftogaznak, de Ukrajna szerint nem teljesített megfelelően, ezért szeptemberben nemzetközi törvényszékhez fordultak.
A Gazprom válasza erre a szállítmányok leállításával való fenyegetés volt, ha Ukrajna nem áll el a pertől. Mivel a fenyegetés hatástalannak bizonyult, a Gazprom szerdán bejelentette:
Ha nem lesz erről hamarosan megegyezés, leállítják az Ukrajnán keresztül történő gázszállításokat Európába.
„A Gazprom elutasítja az ukrán Naftogaz követeléseit az orosz gáz európai tranzitdíjára vonatkozó választottbírósági eljárásban, a nem teljesített szolgáltatásokat nem kell és nem is fogjuk kifizetni"
- írta a Telex cikke szerint a Gazprom. A bejelentés az Északi Áramlat vezetékeket érő támadásokkal együtt, a holland energiatőzsdén jegyzett gázár meredek emelkedésével járt, tíz százalékos növekedést okozva.
Az okokat keresgélve érdemes feltenni a görög filozófusok kérdését: Cui prodest? Azaz, ez vajon kinek az érdeke?
