Az európai mezőgazdaságban a nyári szárazság nagymértékű pusztítást végzett: a napraforgó hozama 12 százalékkal, a szójabab hozama 15 százalékkal marad el az ötéves átlagtól. Az ellátási lánc is gondokkal küzd az ukrán háború miatt, így az európai élelmezési rendszer egyre kiszolgáltatottabb. Ennek eredményeképpen a génmódosított és génszerkesztett növényekkel szemben egyes európai politikusok kezdik újragondolni az unió ellenállását.
A szabályok enyhítését tervezik
Antonio Tajani olasz európai parlamenti képviselő azon szabályok enyhítésére szólított fel, amelyek korlátozzák az új génszerkesztési technikákkal, például a CRISPR rendszerrel létrehozott növényfajták termesztését és értékesítését az EU-ban - írja a greendex.hu
Antonio Tajani képviselő szerint szárazság- és kártevőálló növények létrehozására biztosíthat lehetőséget az új mezőgazdasági biotechnológia.
Ha ugyanis az aszályok tartósan fennmaradnak, a gazdáknak olyan új növényfajtákra lesz szükségük, amelyek ellenállnak a hosszú, száraz nyaraknak.
A tudományos álláspont szerint akik szárazságtűrőbb növényeket akarnak létrehozni jelenleg két lehetőség áll a rendelkezésükre: a hagyományos nemesítés és a génmódosítás. A géntechnológia során leegyszerűsítve az adott növény DNS-ébe egy másik szervezetből származó genetikai anyagot ültetnek be. Ez jellemzően egy olyan gén, ami ellenállóvá teszi a rovarokkal szemben a növényt.
Az új mezőgazdasági biotechnológia szárazság- és kártevőálló növények létrehozására biztosíthat lehetőséget – fotó: pixabay.com
Az EU-ban nagyon szigorú a szabályozás
A GMO-kra vonatkozó szigorú szabályok miatt az EU-ban eddig csak két génkezelt növényt engedélyeztek, és csak egyet – a rovaroknak ellenálló kukoricát – termesztik az EU határain belül.
A legújabb, precíziós génszerkesztési technológiáival (new genomic techniques – NGT) létrehozott fajták esetén - ami egy különálló és újabb technika - egy szervezet genomjának közvetlen szerkesztését hajtják végre, nem pedig egy másik fajból származó gének beillesztését. Az Európai Bíróság döntése alapján jelenleg erre az eljárásra is ugyanazok a szabályozások vonatkoznak, mint a GMO-kra.
A precíziós génszerkesztési technológiáival (new genomic techniques – NGT) egy szervezet genomjának közvetlen szerkesztését hajtják végre – fotó: pixbay.com
GMO vagy NGT?
Az NGT és a GMO között lényeges különbség van. A génmódosított növények létrehozása alkalmával véletlenszerűen változtatják meg a génállományt más szervezet génjeinek beépítésével, ezzel az új fajtát új tulajdonságokkal ruházva fel. Például egy GMO-kukorica a génmódosítást követően olyan anyagot tud termelni, amellyel maga védekezik majd a kártevők ellen.
Viszont a precíziós géntechnológiával meghatározott módon, nagy pontossággal, célzottan változtatják meg a génállományt anélkül, hogy ehhez egy másik szervezet közreműködésére lenne szükség.
Az NGT-kre vonatkozó laza szabályozást támogatók szerint, az új eljárással évekkel, akár évtizedekkel is megelőzhető a természetes növénynemesítés, így hamarabb lehet vele reagálni a növekvő élelmiszerigényre és az éghajlati kihívásokra.
Többen vannak azok, akik a technológia laza szabályozását ellenzik, és aggódnak a génszerkesztés hosszabb távú, esetleg nem várt hatásai miatt. A helyzetet bonyolítja, hogy az új CRISPR/Cas9 technológia viszonylag olcsón hozzáférhető, így élhetnek vele nemcsak az agráróriások, hanem a startupok, kisvállalkozások is - ez pedig ellenőrizhetetlen folyamatokat indíthatna el, amelyek súlyos következményekkel járnának akár az egész ökoszisztémára nézve.
Az EU-ban eddig csak két génkezelt növényt engedélyeztek, és csak egyet – a rovaroknak ellenálló kukoricát – termesztik az EU határain belül – fotó: pixabay.com
Kell-e tartanunk a GMO-tól?
A génszerkesztés lehetséges, hogy idővel majd jelentős szerepet tölt majd be a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. Egy tanulmány szerint a génszerkesztett növények lehetnek azok, amelyek segíthetnek az EU fenntarthatósági és élelmiszerbiztonsági céljainak elérésében.
Mivel az EU-ban elterjedt búzának és árpának nincs génszerkesztett változata, így nagy a valószínűsége, hogy elsőként a gyümölcsök és zöldségek fognak piacra kerülni, nem pedig a nagy volumennel rendelkező alapanyagok.
Ha a szabályozás megváltoztatását el akarják fogadtatni, akkor a bizottságnak meg kell győznie az Európai Tanácsot, majd a jogszabályról az Európai Parlamentben kell szavazni. Ez pedig egy ilyen erős élelmiszeripari hagyományokkal rendelkező területen előreláthatóan nagy ellenállásba ütközik majd még akkor is, ha megkönnyítenék a régió élelmezésbiztonságának növelését.
Valószínűleg a GMO és a génszerkesztés mezőgazdasági alkalmazása körüli vita újra és újra fellángol. A génmódosítás és a génszerkesztés napjainkban nem csak tudományos módszer, hanem a biotechnológia alapvető eszköze, egy nagyon gyorsan fejlődő iparág, ami komoly piaci értéket jelentő potenciális termékeket hoz létre.
