Ön szerint melyek a legnagyobb kihívások 2022-ben, amikkel meg kell küzdeniük hazánkban, illetve az EU-ban a gazdálkodóknak?
A koronavírus-járvány az elmúlt két évben komoly kihívás elé állította a gazdaságot, az agráriumot is, hatásai ez évben is érezhetők. Ugyanakkor ez az időszak bebizonyította mindenki számára, hogy az agrárium, élelmiszeripar kiemelt stratégiai jelentőségű, és hazánkban erős, meghatározó ágazat, amelyre a jövőben is alapozni lehet és kell.
Idén a globális energia-árrobbanásnak, a nemzetközi inflációnak, az inputanyagárak emelkedésének, a velünk maradt járványos állatbetegségeknek, valamint természetesen az ukrán-orosz konfliktusnak is komoly hatásai vannak és lesznek mind Magyarország, mind az egész Európai Unió mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésére. Ezen folyamatok összhatásaként a piaci környezet nehezen kiszámítható, ami jelentősen megnehezíti az üzleti tervezést és az eredményes gazdálkodást.
Továbbá mindezt fokozza az év eleji rendkívüli aszály, a kora tavaszi fagyok is – ahogy az elmúlt években, most is számolnunk kell a klímaváltozás időjárási hatásaival.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke – fotó: NAK
Hosszú távon milyen szempontok mentén lehet ezen kihívásokra reagálni? Az uniós célok mennyire gátolják az agrárium eredményességét?
Kiemelten fontosnak gondolom, hogy biztosítani kell minden olyan feltételt a gazdálkodóknak, amelyek segítségével megőrizhetik versenyképességüket. Mindenképp újra kell értékelni az EU-s Zöld Megállapodásban előirányzott, az üvegházhatásúgáz-kibocsátást érdemben nem csökkentő, viszont a termelést korlátozó elvárásokat, hiszen minden nemzet alapvető stratégiai érdeke az élelmiszer-ellátás biztonsága.
A Green Dealt és az F2F stratégiát jellemző, extenzifikáció felé vezető út nem fenntartható. A környezeti szempontok túlzó és szakmai tényeket mellőző értékrendszere kitetté tesz minket, hiszen gazdaságilag és élelmiszer-biztonsági szempontból kiszolgáltatottakká válunk azzal, hogy a mezőgazdasági termelést kiszerveznék az EU-ból.
Az orosz-ukrán konfliktus és a világjárvány okozta ellátási zavarok rávilágítanak az EU által támogatott zöldforradalom veszélyeire, ezt számos tanulmány is alátámasztja. Mindez felhívja a figyelmet a termelés hatékonysági kérdéseire is, ezen a téren egyébként is vannak restanciák.
A következő években az agráriumba érkező hatalmas forrás hatékony felhasználásának mi lehet a kulcsa?
Vitathatatlan, hogy jelentős technológiai fejlesztésekkel lehet csak versenyképesnek maradni a globális piacon. Ugyanakkor a nemzetközi helyzetet ismerve reálisan nem várható el a termelőktől, feldolgozóktól, hogy a szükséges és erősen forrásigényes fejlesztéseket csak saját erőforrásaikból oldják meg. Az ágazatba érkező 7600 milliárd forintos forrást okosan, hatékonyan kell felhasználni, annak a jövőbeni versenyképességet kell szolgálnia, jelentősen növelve a feldolgozottsági szintet.
Nem kerülhető meg az országos integrált kutatás-fejlesztési, oktatási és szaktanácsadási rendszerek újjáépítése sem, amely a gazdálkodókat naprakész megoldásokkal látja el.
Másrészt az sem halogatható tovább, hogy piaci oldalról olyan integrált termelési és élelmiszer-feldolgozási rendszereket építsünk fel, amelyek fel tudják venni a versenyt a nemzetközi konkurenciával.
Komplex problémákra komplex megoldások kellenek. Ezek garantálhatják a kormányzat által biztosított, soha nem látott mértékű támogatási lehetőségek hatékony és eredményes hasznosulását és az ágazat hosszú távú fejlődését. A NAK fontos szerepe az ágazati érdekképviselet, ehhez kapcsolódóan az információ-, illetve tudásátadásban, valamint a gazdálkodók számára biztosított technikai segítségnyújtásban is vezető szerepet vállalunk.
Az erőforrásokkal takarékoskodó megoldásokra kell törekedni – fotó: Pixabay
Mit gondol, miért érdemes a gazdáknak részt venni a PREGA konferencián?
A Föld erőforrásai korlátosak, valamint a klímaváltozás és a fokozódó nemzetközi verseny miatt is egyrészt felértékelődnek a megújuló erőforrások, másrészt a meglévők hatékony használatára van szükség. Már a talajmunkáktól és a vetéstől kezdve a tápanyag-ellátáson, a gondozáson át a betakarításig az erőforrásokkal takarékoskodó megoldásokra kell törekedni. A fenntarthatóság mellett jól átgondolt anyagi érdek is ez, hiszen minél kisebb pazarlással kell minél nagyobb hozamokat elérni.
A jövő mezőgazdaságának alapja a tudásintenzív technológiák használata, a precíziós gazdálkodás egyre inkább velünk kell legyen a mindennapi tevékenység során. Tapasztalataim szerint minderről átfogó képet kaphatnak azok, akik részt vesznek a PREGA konferencián.
Több törvénymódosításra, illetve új jogszabály megalkotására vonatkozó javaslat előterjesztésében is nagy szerepe volt a NAK-nak. Hogyan értékeli az elmúlt időszak változásait e tekintetben?
A NAK megalakulása óta a hazai agrárium meghatározó érdekképviseleti szereplőjévé vált, közvetítve az ágazatban tevékenykedők érdekeit, gyakorlatközelibbé téve a szabályozásokat is. Tavaly januárban lépett hatályba az általunk kezdeményezett, jelentős pozitívumokat hozó, családi gazdaságokról szóló törvény.
Ez a jogszabály kedvezőbb feltételeket biztosít az őstermelőknek, az őstermelők családi gazdaságának, valamint a családi mezőgazdasági társaságoknak. Az egyszerűbb működési feltételekhez pedig jelentős adózási kedvezmények is tartoznak. Az átmenet megkönnyítése érdekében számos téren nyújtottunk segítséget az érintetteknek, ahogy azt a jövőben is megtesszük.
Említhetem azt is, hogy egy sokakat érintő probléma megoldását célozva kezdeményeztük a nitrátrendelet módosítását, különösen indokoltnak tartottuk a téli trágyázási tilalom lerövidítését. Kitartó munkánk meghozta a gyümölcsét, a tilalmi időszak kezdete október 31-ről november 30-ra módosult, így egy hónappal tovább lehet trágyázni a földeken.
Szintén a gazdálkodók érdekeit szolgálja a NAK és a MAGOSZ által kezdeményezett, nemrégiben hatályba lépett rendelet, amely egységesítette a vadászható vadlúdfajok vadászati idényét. A módosítás révén megszűntek a területfüggő vadászati idények, az az ország teljes területén október 1-től január 31-ig tart.
Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló javaslatcsomag révén pedig a jövőben egyebek mellett kisebb adóteherrel járhat, ha valaki egyéni vállalkozóból őstermelővé szeretne átalakulni. Illetve még többen élhetnek az adózási kedvezményekkel, valamint egyszerűbbé és gyorsabbá vált a haszonbérleti szerződések vizsgálatának folyamata, és a NAK számára lehetővé vált az aránytalan díjú haszonbérleti szerződések kivizsgálása.
Több új jogszabály megalkotására vonatkozó javaslat előterjesztésében is nagy szerepe volt a NAK-nak – fotó: Shutterstock
Ugyancsak nagy jelentőségű a generációváltást segítő gazdaságátadási törvény.
A 2023 januárjában hatályba lépő gazdaságátadási törvény alapjaiban könnyíti meg az élők közötti gazdaságátadást, a generációváltást: egy szerződéssel rendezhetik a felek a ma még keserves, bürokratikus folyamatot. A jogszabály kialakítása során figyelemmel voltunk arra, hogy feltérképezzük azokat a problémákat, amik a gazdákat ténylegesen érintik, és olyan törvény szülessen, ami ezeket kezeli.
Azzal, hogy a gazdaság úgy adható át egyben – a földet, egyéb ingatlanokat, ingó dolgokat, vagyon értékű jogokat és társasági részesedéseket is beleértve –, hogy a földek esetében az elővásárlási jog nem áll fenn, valamint a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása sem szükséges, jelentősen megkönnyebbül a gazdaságok átadása.
A törvényben szabályozott generációváltás fontos eleme az is, hogy az átadó szempontjából eszmei értéket is képviselő gazdaság olyan átvevőhöz kerüljön, aki a gazdaságot gondosan és sikeresen képes továbbra is működtetni.
A generációváltás fontos eleme az is, hogy az átadó szempontjából eszmei értéket is képviselő gazdaság olyan átvevőhöz kerüljön, aki a gazdaságot gondosan és sikeresen képes továbbra is működtetni – fotó: Shutterstock
Megújuló agrárium, megújuló vidék. A mezőgazdaság növelheti a vidék megtartó erejét?
Az agrárium döntő jelentőségű a vidék számára, a kistelepüléseken az életfeltételek, a kereseti viszonyok javításában a szektornak óriási szerepe van. A vidék megtartó erejében a mezőgazdaság alapvető és nélkülözhetetlen, legfontosabb építőkockái ehhez a kis és közepes méretű családi gazdaságok.
A kiszámítható jövő, a biztos megélhetés, a helyi agrár- és egyéb vállalkozások, együttműködések, a több lábon álló és jövedelmező családi gazdaságok fordíthatják meg a vidék kiüresedését, tehetik vonzóbbá a kisközösségeket a természetközelibb életmód és kiegyensúlyozott családi élet ígéretével.
Nagy figyelmet kell fordítani a családosokra, a családi gazdálkodókra, az őstermelőkre, a termelői együttműködésekre – mind adókedvezményekkel, mind az adminisztráció egyszerűsítésével és támogatásokkal.
_fill_540x300_0.jpg)
