A mezőgazdaság – nem csak Magyarországon, de nálunk leginkább, mert a világon hazánkban emelkedik leggyorsabban az éves átlagos középhőmérséklet – lépéskényszerbe került a gazdálkodás körülményeinek jelentős és tartós megváltozása következtében. Aki ezek ellenére sem változtat megszokott gyakorlatain, az egyre nagyobb bajba kerül, írja Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ vezető szakértője a Portfolio.hu-n.
Mint cikkében rávilágított: 2024 megmutatta, mire kell(ene) készülnünk ettől kezdve. Mégis, a pályázati lehetőségek beindították a gazdálkodók fantáziáját. A nagy élelmiszeripari és a nagy állattartó telepek fejlesztési támogatási pályázata ötszörös, az üvegházak több mint kétszeres "túljegyzést" mutat. A hazai mezőgazdasági területek nagy részét művelő szántóföldi növénytermesztők bátornak tűnnek az új lábak növesztésében, ami annak tudható be, hogy a megváltozott klimatikus és piaci viszonyok tartós nyomás alá helyezték nyereségtermelő képességüket.
Fórián Zoltán – forrás: Erste Bank
A szakértő szerint azonban nagyon fontos, hogy ezeket a projekteket értékláncokra építsük, mert bizonytalan piaci igényre alapozva könnyen lyukra futhatnak a nagy ötletek.
A Közösségi Agrárpolitikát újabb reformok mentén alakítják majd, ehhez a Bizottság megint magasra teszi majd a lécet annak érdekében, hogy legyen miről tárgyalni, legyen miből engedni. Az eddig napvilágot látott hírek ezt készítik elő. Nem véletlen, hogy máris gazdák tüntetnek Brüsszelben, de még egy reformot sem fogadott kitörő öröm. Az már látható, hogy most sem egyszerűsödni fog a támogatáshoz jutás, illetve hogy a fenntarthatósági szempontok további előtérbe kerülésével kell számolni. Nyilván, a KAP önálló költségvetésének megkérdőjelezése, az egyes pillér alapjainak feszegetése érzékeny pontokat érint. És akkor azt még bele se kalkuláltuk a helyzetbe, hogy Trump amerikai elnök milyen befolyással lesz az Európai Unió döntéshozatalára.
Fórián Zoltán mindezek okán azt javasolja, hogy a projektek tervezése során az élelmiszer értékláncban mindenki komolyan számoljon a fogyasztók egészséges életmódot támogató étkezésének piaci lehetőségeivel. Ugyanis a jövőben biztosan még inkább fókuszba kerülnek az élelmiszerekkel összefüggésbe hozható betegségek és az ezeket megelőző étkezések elemei.
A 2024-es évben az is érzékelhető volt, hogy egyre határozottabban szakad részekre az ország és termelői kör. Ennek több oka is van: az elmúlt évtizedek talajkizsákmányoló gazdálkodása éppen most üt vissza a klímaváltozással, amire a piac rákontrázik, a támogatási rendszer reformja ad egy nagy pofont, fal meg a másikat. A növénytermesztő szakmában most válik el egymástól a szem és a pelyva. A KSH adatai szerint évek óta tartó emelkedő trend tört meg idén, amikor az első félévben a mezőgazdasági terület mintegy 17 ezer hektárral csökkent és a szántók rendkívül magas aránya is mérséklődött. 2024. június 1-jén Magyarország területének közel 55 százaléka, 5 millió 71 ezer hektár volt mezőgazdasági terület. Ennek 81 százaléka, 4 millió 132 ezer hektár szántóterületként, 16 százaléka (794 ezer hektár) gyepként hasznosult, a szőlők és a gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület közel 2,8 százalékát borították.
Kukoricával közel 120 ezer hektárral vetettünk többet, mint tavaly, de a nagy kérdés a tavaszi vetési kedv lesz – forrás: Pixabay
Miután idén mintegy 160 ezer hektárral kisebb területről arattunk búzát, mint egy évvel korábban, ősszel ismét többet vetettünk, 922 ezer hektárt (közel 5 millió tonna, termésátlag 5,8 t/ha) az étkezési aránya kevesebb, mint 30%. Kukoricával közel 120 ezer hektárral vetettünk többet, mint tavaly, de a nagy kérdés a tavaszi vetési kedv lesz.
"Előrevetítem, hogy erős lépést teszünk immár több mint kétéves előrejelzésem valósággá válása felé (600-650 ezer ha); gazdáink nem múló szerelme a napraforgó iránt ismét területbővülést hozott, amit akár meg is ismételhetünk 2025-ben. Idén napraforgóból 680 ezer hektárról, 1,7 millió tonna jött le (termésátlag 2,5t/ha). A többi növény közül ki kell emelni a repce még csak lassulást sem mutató területzsugorodását (termés 432 ezer tonna, termésátlag 2,5 t/ha, ősszel 144 ezer hektáron került a földbe), valamint a szója népszerűségének emelkedését" – írta Fórián Zoltán.
Ezek alapján azonban nem látszik igazi elrugaszkodás a megkövült vetésszerkezettől. Pedig a klimatikus és a piaci viszonyok erős kezdő lökést adtak. Aki nem lép, az kilép, a tétlenség árát drágán fogjuk megfizetni. Az állatartók piaci viszonyai viszont rég látott stabilitást mutatnak, az árak ingadozása csökkent, a legnagyobb költségtényezőnek számító takarmányár támogatja a helyzet javulását.
Egyre nagyobb területet hódít meg a szója – forrás: Pixabay
Mindezek fényében vizsgáljuk meg, hol keletkezik a jövedelmünk! A szakértő szerint a folyamat végén mindenkinél ki fog derülni, hogy a tárolással és az értékesítéssel töltjük a legkevesebb időt, holott jövedelmünkre ezek vannak a legnagyobb hatással. A többi tevékenység leginkább az optimalizálás, költségcsökkentés, hatékonyságjavulás révén tud csak hozzájárulni a bevételeinkhez.
Ezért – mint azt Fórián Zoltán leszögezte – 2025-ben az lesz sikeres növénytermesztő, aki a tevékenységének minden elemét érintő szükséges változtatást azonnal meglépi. Nincs mese, neki kell rugaszkodni az alkalmazkodásnak.
Forrás: Portfolio.hu
Indexkép: Pixabay
