Az összefoglaló az Agrárközgazdasági Intézet jelentése alapján készült.
A magyarországi tógazdasági haltermelés volumene 2021-ben 21 184 tonna volt, mindössze 1 százalékkal alacsonyabb az előző évi mennyiséghez képest. 2021-ben a korábbi évekhez hasonlóan a haltermelés 84,7 százaléka három régióban koncentrálódott, melyek Észak-Alföld, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld.
A lehalászás alakulása 2021-ben
A lehalászás adatfelvétel keretein belül beérkezett és feldolgozásra került adatok összesítése szerint 2021-ben halastó művelési ágban 29 594 hektár tóterület szerepelt a nyilvántartásában, ebből az üzemelt tóterület nagysága 25 937 hektár volt.
Magyarországon az üzemelő halastavak 62 százalékán étkezési hal, 26 százalékán növendék hal előállítása történt, 8 százalékát ivadéknevelésre, a fennmaradó 4 százalékot pedig egyéb célra hasznosították 2021-ben a termelők.
A halgazdálkodási szektorban a termelési folyamatok gépesítettsége igen alacsony és nagyrészt korszerűtlen. A termelőknek az elöregedett halastavak folyamatos rekonstrukciója és az optimális infrastruktúra kialakítása a megfelelő termelési színvonal fenntartása, karbantartása mellett igen nagy anyagi terhet jelent.
Magyarországon az üzemelő halastavak 62 százalékán étkezési hal előállítása történt – fotó: pixabay.com
A halászati ágazatot 2021-ben több, havária jellegű veszélyhelyzet is sújtotta
Leginkább az agrometeorológiai tényezők, de még a részben jelenlévő COVID-19 járvány is éreztette hatását. A haltermelést erőteljesen befolyásolta az aszály okozta alacsony vízszint és a hirtelen felmelegedés miatt kialakult oxigénhiány, amely halpusztulást okozott egyes régiókban, ezen felül a halevő madarak és a hód által okozott károk is magas termelési kockázatot jelentettek a termelőknek.
A hazai haltermelés meghatározó részét több éve változatlanul három régió adja, így 2021-ben is az Észak-Alföldön, Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön állították elő a haltermelés 84,7 százalékát. Megyei szinten a legnagyobb halmennyiséget Jász-Nagykun-Szolnok megyében termelték, majd Hajdú-Bihar megyében, ezt követte Somogy, Békés, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megye, de számottevő menynyiséget halásztak le még Fejér, Baranya és Tolna megyékben.
Meghatározó halfaj a ponty
A hazai tógazdaságok meghatározó és gazdaságilag legfontosabb halfaja a ponty, aminek termelése 2021-ben 1,4 százalékkal, míg az étkezési korosztályú pontytermelése 5 százalékkal maradt el a megelőző évihez képest.
A hazai akvakultúra kiemelt szegmense a tógazdasági haltermelés, amely nemcsak a lakosság halellátásában, hanem a természetes vizek halállományának pótlásában és a horgásztavak halutánpótlásában is meghatározó szerepet tölt be. A jellemző termelési gyakorlat továbbra is, hogy a tógazdaságokban elsődlegesen pontyállományra alapozott polikultúrás rendszerben termelik a halakat.
A ponty a legfontosabb haszonhalunk és a horgászok számára is kiemelt fogási célpont. Termelése domináns az étkezési halak előállításában, ami többek között a hazai természeti és klimatikus viszonyokra vezethető vissza.
Elsődlegesen pontyállományra alapozott polikultúrás rendszerben termelik a halakat – fotó: pixabay.com
Kiemelt szerepe van a növényevő halfajok közül az amurnak
A növényevő halfajok közül a lehalászott étkezési méretű amur – aminek a polikultúrás termelésben kiemelt szerepe van, mert a túlburjánzó vízi növényeket karbantartja – a megtermelt mennyiség 3,4 százalékát, a busa (fehér, pettyes és hibrid együttesen) 6,8 százalékát adta 2021-ben. A megtermelt étkezési célú értékes ragadozó halak (csuka, harcsa, süllő) mennyisége 2021-ben 263,7 tonna volt, ami az előző év adatához viszonyítva több mint 18 százalékos csökkenést eredményezett.
A tógazdaságokban a horgásztatással értékesített hal mennyisége 208,8 tonnát tett ki, ami 10 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbi 231,9 tonnához képest. Halgazdálkodási vízterület (horgászat, természetes víz) telepítésére 2021-ben 2094 tonna halat értékesítettek a termelők
A halastavakban megtermelt étkezési korosztályú halmennyiség 5,6 százalékkal mérséklődött, a tenyészhal-előállítás viszont 9,1 százalékkal növekedett 2021-ben az egy évvel korábbi mennyiséghez képest.
A felhasznált víz mennyisége 2021-ben meghaladta a 302 millió köbmétert
Ez mindössze 2,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábbinál. A tavak vízszintjét elsősorban a lehulló a csapadék mennyisége befolyásolja, így az aszályos időjárás továbbra is a völgyzárógátas halastavakat sújtotta legfőképp.
Nagyobb volt a párolgási veszteség a tavakon a magas hőmérséklet és csapadékszegény időjárás miatt, mint a befolyó víz mennyisége, emiatt egyes gazdálkodóknak kényszer lehalászásokat is eszközölni kellett a halállomány megőrzése érdekében. A felhasznált víz a csapadékban szegény régiókban került a legnagyobb mértékben a tavak feltöltésére és utánpótlására. Az Észak-Alföldön 136 köbméter, a Dél-Dunántúl 60 millió köbméter, Dél-Alföldön 63 millió köbméter vizet használtak fel, ami 85 százalékát jelenti az ágazat teljes vízfelhasználásának 2021- ben.
Egyes gazdálkodóknak kényszer lehalászásokat is eszközölni kellett a halállomány megőrzése érdekében – fotó: pixabay.com
Intenzív haltermelés Magyarországon
Az intenzív üzemi haltermelés az átfolyóvizes és a recirkulációs rendszerű medencés haltermelő rendszereket, ezenfelül a ketreces haltermelést takarja. Ebbe a kategóriába soroljuk intenzitásánál fogva az átfolyóvizes rendszerű föld- vagy betonmedrű tavakban történő pisztrángtermelést is.
A precíziós rendszerekben történő haltermelés minden fázisa állandó kontroll mellett történik, a természetes folyamatok alig vagy egyáltalán nem befolyásolják a termelést, ennek következtében mindig közel azonos minőségű halhús előállítására van lehetőség. Magyarországon intenzív haltermelési rendszert 2021-ben 22 vállalkozás 24 telephelyen működtetett. A zárt rendszerekben termelt hal mennyisége 5672 tonna volt, ami az előző évhez mérten 7 százalékos bővülést jelentett. Az étkezési célra megtermelt hal mennyisége 4364 tonnát tett ki 2021-ben.
Az étkezési célra szánt hal mennyisége dinamikusan növekedett, a vizsgált utolsó két évben évente több mint 10 százalékkal, ami az intenzív rendszerekben szinte egyeduralkodó afrikai harcsa termelésbővülésének köszönhető. Az afrikaiharcsa-termelés folyamatos növekedése e halfaj előnyös tulajdonságaival magyarázható, mivel az
afrikai harcsa a levegő oxigénjét is képes hasznosítani, ezenkívül magas az ammóniatűrőképessége, továbbá jól viseli a nagy telepítési sűrűséget, kiváló növekedési és takarmányhasznosítási képességgel bír.
Hal-külkereskedelem - növekvő tendencia figyelhető meg
A halak és halászati termékek külkereskedelmi forgalmában az előző évekhez hasonlóan továbbra is növekvő tendencia figyelhető meg. A 2020. évi 44 milliárd forinthoz képest 11,5 százalékkal volt magasabb a halak és halászati termékek külkereskedelmi forgalma 2021-ben, azaz meghaladta a 49 milliárd forintot, ami a teljes mezőgazdasági és élelmiszeripari termék-külkereskedelmi forgalom értékének 0,77 százalékát tette ki.
A hazai halak legfőbb konkurensei a termékpalettán az importált édesvízi halak, a tőkehalfélék és a lazac – fotó: pixabay.com
Halfogyasztás Magyarországon
Az egy főre jutó éves átlag halfogyasztás az EU többi tagországához képest rendkívül alacsony: 2020-ban 6,37 kg volt (2019-ben az egy főre vetített halfogyasztás az EU-ban ~24 kg, a világ átlag halfogyasztása ~21 kg volt).
Hazánkban a halhúsfogyasztás hagyományosan a keresztény ünnepekhez kötődik, a legtöbb halat a fogyasztók a húsvéti és karácsonyi időszakban vásárolják. A hazai halak legfőbb konkurensei a termékpalettán az importált édesvízi halak, a tőkehalfélék és a lazac.
Az alacsony hazai halhúsfogyasztásnak több oka is van: a lakosság árérzékenysége, ízlése, a haltermékek elérhetősége, személyes tényezők, továbbá az otthoni feldolgozás munkaigénye. A szaktárca és a haltermelők szakmaközi szervezete is folyamatosan kiemelt figyelmet fordít a hazai halfogyasztás növelésének támogatására, melyek között szerepelt a halhúsminősége, a kitűnő haltermékek elismerése, a földrajzi árujelzők létrehozása és a Minőségi Magyar Hal tanúsító védjegy kialakítása is.
