Az Agroinformon is beszámolunk a részletekről, tartson velünk!

Gulyás Gergely elmondta a csütörtöki Kormányinfón, hogy mindenhol rekordokat dönt az infláció, amiből Magyarország sem tudott kimaradni. Az első kedvező jel, hogy talán túl vagyunk az infláció csúcspontján a növekedést tekintve. Az infláció okainak nagy része külső forrásból ered, a szankciók és az energiaárak növekedésének köszönhető. A cél, hogy év végére egyszámjegyű legyen az infláció, ennek érdekében inflációmérséklő intézkedésekre volt/van szükség, a következőket sorolta a miniszter:

  • gyármentő program,
  • nagyvállalatok energia-hatékonyságának javításának támogatása,
  • kamatstop kis és közepes vállalkozások számára,
  • új nemzeti tőkeholding rendszer,
  • agrár hiteltörlesztési moratórium és kamatstop,
  • minimálbér emelése,
  • 13. havi nyugdíj,
  • élelmiszerárstop,
  • kamatstop a diákhitelre,
  • vármegyebérlet és országbérlet,
  • szociális tűzifaprogram meghosszabbítása.

Friss hír, hogy

döntött a kormány a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram forráskeretének megemeléséről 300 milliárd forintról 1000 milliárd forintra, amely kedvező feltételekkel igénybe vehető hitelkonstrukciót biztosít a vállalatok számára.

A Baross Gábor hitelprogram az élelmiszeripari vállalatok számára is előrelépési lehetőséget jelent.

Az élelmiszerárstoppal kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg erről folyik egy közgazdasági vita, de amíg szükség van rá, biztosan marad.

Újságírói kérdésre válaszolva megemlítette, hogy 2024-ben elkezdik kivezetni az extraprofitadót.

Gazdasági Évnyitó március 9-én

Az inflációt a gazdaság számára is a legnagyobb kihívások közé sorolta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke csütörtökön a kamara idei Gazdasági Évnyitó gazdaságpolitikai fórumán, Budapesten.

Hangsúlyozta, hogy az áremelkedés ütemét minimális növekedési veszteséggel kellene letörni, és úgy fogalmazott, ehhez a kormány, a Magyar Nemzeti Bank és a gazdaság szereplőinek együttműködésére van szükség. Egyben megerősítette, hogy a gazdaság szereplői készek az együttműködésre.

A következő években gyorsulhat a konvergencia, ehhez azonban a gazdaságfinanszírozási struktúra megújítása is szükséges Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint, aki a rendezvényen reálisnak nevezte, hogy Magyarország 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát.

A miniszter kiemelte, hogy a beruházási rátát a következő években 30 százalékra lehetne növelni; a mutató 2010 óta 20 százalékról 27-28 százalékra nőtt. A jelenlegi aránnyal idén 60 milliárd euró értékű beruházás valósulhat meg az országban – fűzte hozzá. (MTI)

A gazdaságon van a 2022 és 2026 között működő kormány fókusza – jelentette ki a miniszterelnök a rendezvényen.

Orbán Viktor azt mondta: áttekintve a kormány szerkezetét, hogy milyen portfóliók vannak benne és kiket hívtak meg a kormányba, látszik, hogy ez egy gazdaságfókuszú kabinet.
Hozzátette: bár nem szoktak menet közben kormányt átalakítani, de a 2022-es májusi kormányalakítás után mégis nagyon rövid időn belül hozzá kellett nyúlni a kormány szerkezetéhez. Erre azért volt szükség – hangsúlyozta – mert nyilvánvalóvá vált, hogy a brüsszeli szankciók nagyon gyorsan megemelték az energiaárakat és az energia kérdése a gazdasági sikeresség kulcskérdésévé, sőt az ország finanszírozhatóságának is kulcskérdésévé vált.

Ilyen körülmények között szükség volt egy önálló energiaminisztériumra – mondta, hozzátéve: jól látható az azóta meghozott kormányzati döntések minőségének javulásában az, hogy Lantos Csaba miniszter ezt a tárcát nemcsak hogy megkapta, hanem kézben is tartja.

Mint mondta, gázerőműveket fognak építeni az ország energiaigényének fedezésére.

Orbán Viktor a következő szavakkal zárta előadását: "nem kell félnetek, jó lesz."

Indexkép: MTI/Máthé Zoltán