Minden eszközzel támogatni kell a hazai méhészeti ágazatot, amelyet jelentősen sújtanak az unióba érkező ázsiai importméz hatásai. Mézet lehet importálni, beporzást viszont nem, ezért ezen áruk behozatalának megálljt kell parancsolni.
Mások mellett az Agrárminisztérium szakmai segítségével az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) antidömping panaszt nyújtott be a Kínából az Európai Unióba érkező mézre. A beadványhoz végül 11 tagország 14 szervezete csatlakozott.
Hazánk Európában is egyedülálló módon lehetővé tette a méhészeti tevékenység adómentességét – fotó: pixabay.com
A méhészet az agrárium egyik legfontosabb ágazata
Éppen ezért az agrártárca minden eszközzel támogatja a méhészek munkáját és a hazai méhállomány megőrzését.
Az OMME a kínai műméz visszaszorítása miatt antidömping panaszt fogalmazott meg. A beadványhoz a legnagyobb méztermelő országok – Spanyolország kivételével – is csatlakoztak, mint Románia, Franciaország, Olaszország, Németország és Lengyelország. Az egyesület jelenleg az Európai Bizottság észrevételeit várja.
Jelenleg a fő nehézséget az európai mézpiacon az Ázsiából az EU-ba érkező műméz okozza. Határozottan fel kell lépni ez ellen, ugyanis az alacsony áron előállított terméknek piacleszorító és árletörő hatása van, amely veszélyezteti a termelők fennmaradását.
A méz felvásárlási és fogyasztói átlagára Magyarországon (2002-2023) – forrás: MTI
A méhészet kulcságazat a magyar mezőgazdaságban
Hazánk Európában is egyedülálló módon lehetővé tette a méhészeti tevékenység adómentességét. 2023 és 2027 között a szektor a hazai forrással együtt mintegy 42,7 millió euró célzott ágazati támogatásban részesül.
Az EU-ban először Magyarország vezetett be állatjóléti támogatást a méhészek számára, méhcsaládonként évente 15 eurónak megfelelő összeget, ezzel is segítve az egészséges méhállományok fenntartását és a méhészágazatot.
Emellett pedig 5 éve kapnak a hazai méhészek úgynevezett méhegészségügyi támogatást, melyet 1 millió méhcsalád után igényelnek évente a méhészek, ennek mértéke 1000 forint méhcsaládonként.
Méztermelés Magyarországon (2000-20021) – forrás: MTI
Mindezen túlmenően magyar siker, hogy hazánk kezdeményezésére változnak az uniós mézjelölési szabályok. Magyarország tett javaslatot a mézirányelv módosítására, ami a származásjelölés szigorítására vonatkozott – olvasható az Agrárminisztérium közleményében.