Az agrárminiszter nyitotta meg az idei, immár ötödik PREGA – Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia és Kiállítást. Nagy Istvánt a köszöntő beszéd elhangzása után kérdeztük. Tőle hallottuk a fenti adatot is. Elmondta azt is, szeretné, ha az akadémiai agrárkutató-intézetek szervesen illeszkednének a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ rendszeréhez.
Végiglátogatva a PREGA kiállítóit milyen benyomásokat szerzett a konferenciáról?
Fantasztikus érzés megtapasztalni azt az optimizmust és jókedvet, amely a konferencián uralkodik. Nagy reményekkel tölt el a gazdálkodók aktív jelenléte és érdeklődése a 21. századi technika-technológia iránt. A magyar mérnökök feltalálóképessége pedig bámulatos, elősegíti az agrárium fejlődését. De természetesen csak akkor, ha együtt dolgoznak a gyakorlati szakemberekkel. Ha a tőlük érkező problémákra adnak megoldásokat.
Nagy István: "fantasztikus érzés megtapasztalni azt az optimizmust és jókedvet, amely a PREGA-n uralkodik" – fotó: Agroinform.hu
Volt valami, ami igazán meglepte a kiállításon?
Az, hogy a tavalyihoz képest idén mekkora fejlesztések vannak, és hogy milyen nagyon gyorsan változik a világ.
Jól értékelem, hogy beszédében két bejelentésértékű nyilatkozatot is tett? Az egyik az 5 G rendszer kiépítése melletti elköteleződés...
... így van.
... a másik pedig az állami adatbázisok hozzáférhetővé tétele...
... igen, így van.
Mit jelent ez az elköteleződés a gyakorlatban? Mikorra várható az 5G rendszer kiépítése?
Reális lehetőség, hogy még ebben a ciklusban, 2020-2021 tájára kiépül a teljes hálózat. Azért dolgoztunk a Digitális Agrár Stratégián, és dolgozik teljes erővel az Innovációs és Technológiai Minisztérium az ötödik generációs mobilhálózat kiépítésén, mert ez minden téren hatalmas versenyképességi előnyt hordoz magában. Ha elérhetővé válik például a szántóföldjeinken, a világ összes fejlesztőmérnöki csapata nálunk tesztelne, itt mutatná be a fejlesztéseit.
A hazai fejlesztőket is inspirálva olyan közös munka alakulhat ki, amely fényévekkel viheti előrébb a magyar mezőgazdaságot.
.jpg)
Nagy István beszédében az 5 G rendszer kiépítését és az állami adatbázisok hozzáférhetővé tételét is kilátásba helyezte – fotó: Agroinform.hu
A tervezésen túl konkrét lépések is történtek már?
A rendszer kiépülése folyamatban van, csak az kérdés, hogy mikorra tudjuk befejezni.
Mi hiányzik még hozzá? Pénz?
Idő, idő és idő. Természetesen azért a pénz is gyorsíthatná.
Az adatbázisok nyilvánossá tételétől mit remélhetnek a gazdálkodók?
Óriási lehetőségeket hordoz az adatbázisokhoz való hozzáférés, a tenyésztői-nemesítői munkától a nyomon követhetőségi elvárások teljesítéséig sok-sok területen.
Ebben benne van például a talajtérképekhez vagy a különböző műholdfelvételekhez való hozzájutás is?
Igen. Szinte kimeríthetetlen az a tárház, amelynek a lehetőségeit ki lehetne használni. A Debreceni Egyetem professzorától, Nagy Jánostól épp a múlt héten kaptam azt az információt, hogyha Magyarország bevezetné a talajmonitoring-rendszert, és a gazdák rendelkezésére bocsátaná az adatokat, átlagosan egy tonnával lehetne növelni a kukorica termésátlagát. Pusztán azáltal, hogy pontosan tudnák, milyen mikro- vagy nyomelem-kiegészítésre van szükség.
A terv már megvan az adatbázisok nyilvánossá tételéhez, most a részletek kidolgozása következik – fotó: Agroinform.hu
Mi hiányzik a nyilvánossá tételhez?
Ehhez a pénz hiányzik, hiszen például a laboratóriumi vizsgálatokat meg kell finanszírozni. De elkezdtük kidolgozni a módszertanát. A távlati cél az, hogyha a gazdálkodó beüti a saját helyrajzi számát, akkor feltáruljon előtte a földjei állapotára vonatkozó adatbázis.
Ki a feladat gazdája?
Az Agrárminisztérium mezőgazdasági államtitkárságán zajlik a munka. Az alapokat kidolgozva az is hamarosan kiderül, melyik háttérintézményünk fogja az adatbázisokat karbantartani.
Beszédében kitért a tudomány szerepére is. A mezőgazdasági akadémiai kutatóhelyeket érinti-e az, ami ellen a Magyar Tudományos Akadémia vezetői és kutatói tiltakoznak?
Nem titok, nagyon szeretném, ha az akadémiai agrárkutató-intézetek szervesen illeszkednének a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) rendszeréhez. Bevallom, felettébb hiányzik az akadémiai intézetek tudásbázisa. Nagy tisztelettel és szeretettel várjuk, hogy ennek a rendszernek részei legyenek. Nem zsákbamacskát ígérünk nekik, hanem kiváló kutatói lehetőségeket és biztos jövőképet.
Mit tehet a precíziós gazdálkodás térnyerésért az Agrárminisztérium?
A precíziós gazdálkodás része a tennivalókat megfogalmazó Digitális Agrár Stratégiának is. Ma már elképzelhetetlen a mezőgazdaság fejlődése a precíziós technológiák nélkül. Nagyfokú a társadalmi elvárás is a környezetkímélő, fenntartható mezőgazdaságot vagy éppen az állatjóléti intézkedéseket illetően. Az élelmiszereink esetében pedig megkerülhetetlen a minőség és a nyomon követhetőség.
Épp ezért támogatásokkal kell segítenünk a precíziós gazdálkodást szolgáló beruházásokat. A Közös Agrárpolitika (KAP) támogatási rendszerében is kiemelt szempont lesz a precíziós gazdálkodás megléte az új ciklusban.
