Az Agroinform.hu Élelmiszeripar Webináriumán 2021. szeptember 15-én arról kérdeztünk felkért szakembereket, hogy milyen fejlődési pályát járt be az élelmiszeripar az utóbbi időszakban, milyen támogatási lehetőségek állnak rendelkezésre a továbbfejlődéshez, illetve milyen átalakulás várható a fogyasztói trendek változása és a fenntarthatósági követelmények miatt.

Azt is körbejártuk, hogy az ágazat működőképessége szempontjából kiemelt jelentősége van az alapanyag-biztonságnak, és a termelői összefogásnak.

A szakmai fórum résztvevői:

Dr. Felkai Beáta – Agrárminisztérium, Élelmiszergazdasági és -minőségpolitikai Főosztály

Éder Tamás – Bonafarm Csoport

Dr. Losó József – MIRELITE MIRSA Kft.

Vörös Attila – Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége

A beszélgetés moderátora Kasza Sándor volt, az Omega Csoport, pályázati szakértője.

Dr. Felkai Beáta főosztályvezető elmondta, hogy Magyarország élelmiszeripara sokáig jelentős lemaradásban volt a hatékonyságot illetően, viszont óriási előrelépés, hogy a 2014-20-as időszakban kormányzati szándékká vált az élelmiszeripar forráshoz jutása. A korábbi támogatási időszakokban jellemzően csak az alapanyag-termelés támogatásán volt a hangsúly.

A tavaly év végén zárult időszakban összesen több, mint 460 milliárd forint áramlott ebbe a szektorba, ami nagyban hozzájárul a versenyképesség növekedéséhez, bár a hatásai még csak részben érezhetőek, mivel sok beruházás jelenleg is zajlik.

A 2021-2027-es időszakban a Vidékfejlesztési Programban 750 milliárd forintot különítettek el ennek az ágazatnak a fejlesztésére, és végre sikerült döntő többségében egy kézbe fogni az élelmiszeripari fejlesztési forrásokat.

Korábban nem pályázhatott minden méret EU-s forrásra, így voltak pl. olyan nagyvállalati fejlesztések, amelyeket nem kerültek összehangolásra más támogatási konstrukciókkal, most viszont minden élelmiszeripari lehetőség a VP-n belül van, így átláthatóbbá, tudatosabbá válik a helyzet.

A Vidékfejlesztési Program sajátosságai révén ezek a most elérhető támogatások vissza nem térítendőek, szemben például a komplex  felhívások egyes elemeivel, melyek az előző időszakban a GINOP-on belül a középvállalatok számára kerültek kiírásra.

Minden vállalati méret, minden termék (akár annex, akár non-annex) bekerült a VP alá, így most olyan komplex fejlesztéseket lehet megvalósítani, amely garantálják, hogy az egyedi vállalati igények összessége a teljes szektor jövedelmezőségét és hatékonyságát növelje.

A szakmai egyeztetések során arra derült fény, hogy a legnagyobb hangsúlyt a modernizáció, digitalizáció, hatékonyságnövelés kell, hogy kapja a jövőben.

Dr. Losó József, a Mirelite Mirsa Holding Zrt. igazgatója elmondta, hogy meglátása szerint nagy fejlesztésekbe kell belefognia annak, aki életben akar maradni. Az EU belső piaca hatalmas, ez nagy lehetőséget jelent a magyar gyártóknak is.

Kiemelte, hogy régen könnyen ki tudtak zárni például egyes húsipari termékeket az EU piacáról, ma ez már nem így van. Ma már beszállítók lehetünk, ha fel tudjuk venni a versenyt, amire csak akkor van esély, ha kialakulnak a gazdaságosan működtethető üzemméretek, modernizálnak a vállalatok. Ezt egyébként a munkaerőhiány is sürgeti.

Hasonlóan fontos, hogy a beszállítók, a mezőgazdasági termelők is tudják tartani a lépést, hiszen megfelelő háttér nélkül az élelmiszeripar nem tudja kiszolgálni a piacot.

„Az agrárgazdaság kibocsátását 60-70 %-ban az élelmiszeripar használja fel” – mondta dr. Losó József.

Elmondása szerint vannak 30 éves partneri kapcsolatai, melyek folyamatosan fejlődni tudtak az évtizedek alatt. Ezeknek a termelőknek a talpon maradása a gépesítésen és a termelői összefogáson múlt és azon fog múlni ezután is. A mezőgazdasági termelőknek egymást kell segíteniük, ők az élelmiszeripar közös kiszolgálói, csak közösen tudnak előre lépni.

A termelők összefogásának nagy szerepe van az alapanyag-ellátás biztonságának szempontjából is – Fotó: pixabay

A legnagyobb korlát a földterület, mert azt nem lehet növelni, az egy adottság. „Nagy feladat, hogy az élelmiszeripar és az agrárium közösen megtalálják azokat a lehetőségeket, amelyek által egy földterületről évente többször is lehet betakarítani. Ilyen például a kukorica és a hüvelyesek kombinálása egy területen, de további lehetőségeket is keresni kell” – mondta dr. Losó József.

Éder Tamás, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatokért és PR-ért felelős igazgatója kérdésre válaszul elmondta, hogy az élelmiszeripar hatékony működése szempontjából a rendkívül fontos tényező

a biztos alapanyagbázis és a technológiai háttér.

Kiemelte, hogy az élelmiszeripar jövőjének tekintetében az új típusú élelmiszerek térnyerése valószínű, a következő időszakban különböző piaci szegmensekben fognak új típusú termékek megjelenni.

„Az irányok egyértelműek: tulajdonképpen ugyanazzal a erőforrásháttérrel, lényegesen nagyobb kibocsátást kell elérnie az élelmiszer-gazdaságnak, mindezt a környezeti elvek követésével.”

Ehhez új típusú, hatékonyabb megoldásokat is be kell hozni, nem lesz elég a hagyományos élelmiszeripari technológia és termékskála.

Hogy melyik lesz az a termékcsoport, amelyik a hatékonyság szempontjából megfelel, amelyik a fogyasztói bizalmat is elnyeri, és beépül az élelmiszerpiacra, egyelőre kérdés. Elmondása szerint Magyarországon ma is vannak kockázatvállaló vállalkozások, amelyek anyagi és humánerőforrást visznek bizonyos ötletek megvalósításába az élelmiszeripar területén is. A Bonafarm Csoport egyelőre megfigyelő státuszt foglal el ebben a kérdésben. „Ha valami hatékonyan előállíthatónak, és a fogyasztók által is elfogadottnak látszik a jelenlegi tevékenységi körbe tartozó ágazatokban, abba lehet, hogy bele fogunk vágni.”

A változásokat jól szemlélteti, hogy 15-20 évvel ezelőtt még nem merült fel bennünk a rovaralapú takarmányok lehetősége, de most már hamarosan jelen lesznek a takarmánykeverékekben ezek az összetevők. Az ehhez hasonló változások mind a globális kihívásokra kívánnak választ adni.

Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója elmondta, hogy horizontális ernyőszervezetként rálátásuk van arra, mi a hosszú távú fennmaradás alapja az élelmiszeripari vállalkozások esetében. Ahol tudatos, innovációs előre tekintő szemlélettel rendelkezik a vezetés, zajlik a termék-fejlesztés, azok a vállalkozások mindig fejlődni tudnak.

Az Éder Tamás által elmondottakra reflektálva kifejtette, hogy a jövőben az új típusú élelmiszer-irányzatok mellett az is fontos, hogy a hagyományos (tej, hús) ágazatok is megtalálják a fenntarthatóság útját.