Húsz éven belül egymillió hektárra kell növelni az öntözött területet

Szeptember 20-21-én Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság területén tartják a II. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-t. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara rendezvénye – amelyet a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) közreműködésével hozott létre – a magyar gazdák legnagyobb szántóföldi szakmai találkozója lesz. Itt látható majd Magyarország eddigi legnagyobb betakarítási bemutatója is. Győrffy Balázzsal, a NAK elnökével Mezőhegyesen beszélgettünk, nem csak a kiállításról.

Naprakész és hasznos információkat nyújtunk: egy-egy növény különböző fajtáinak mikro- és demóparcellás bemutatói, valamint – többek között – a precíziós gazdálkodás különböző területeit ismertető előadások várják a látogatókat. Idén 42 hektáron prezentáljuk mindazt, ami a gazdálkodókat érdekelheti.

Az Agrárgépshow 10 hektáros kiállítóterén pedig felsorakoztatjuk a világ legmodernebb mezőgazdasági gépeit. Ezek működés közben is megtekinthetők, és akár ki is próbálhatók. A betakarítás áll a középpontban: a látogatók Magyarország eddigi legnagyobb ezzel kapcsolatos bemutatójára számíthatnak.

A növénytermesztésre vonatkozóan milyen konkrét információkhoz juthatnak?

A fajtatulajdonosok már tavasszal megkapták a területet, hogy saját bemutatandó növényeiket elvessék. Mindenki maximális odaadással gondozza azóta is parcelláit. A mezőhegyesi sajátosságoknak hála, öntözési lehetőségeik is voltak, így aztán szépen be is értek, betakarításra készek a felnevelt növények.

A szakmai előadásokon pedig azt a folyamatot is ismertetjük, hogyan lesz egy kinemesített új fajtából köztermesztésbe bevont növény. Nagyon komoly hatósági munka van a háttérben.

A parcellák növényzetének összehasonlításával a gazdálkodók számára nyilvánvalóvá válik, hogy melyik fajta mit produkált?

Így van. Sőt, még azt az információt is megkapják, hogy ugyanazt a fajtát eltérő termesztési feltételekkel és technológiával termesztve milyen betakarítási eredményeket produkált egyik vagy a másik. Ez is izgalmas momentum lesz.

A kínált sok-sok információt a látogatóknak maguknak kell majd szintetizálniuk, vagy ebben is kapnak valami segítséget?

Mindenki kap egy órarendet arról, mikor és hol milyen esemény lesz, így érdeklődése szerint beoszthatja az idejét az egyes bemutatók és a szakmai programok között, ahol minden leszűrt tapasztalatot átadunk.

Számtalan bemutatóval és szakmai programmal készülünk, nehéz is lesz egy nap alatt minden tapasztalatot és tudást összegyűjteni. Érdemes tehát mindkét napot rászánni. Ígérjük, hogy megéri majd.

Győrffy Balázs az egyik demoparcellánál. „A fajtatulajdonosok már tavasszal megkapták a területet, mindenki maximális odaadással gondozza azóta is” – fotó: Agroinform.hu

Az Agroinform.hu II. PREGA Start konferenciájának – amely a 2019. februári PREGA előrendezvénye – és PREGA-könyvének bemutatója kiemelt helyet kapott a szántóföldi napokon. Mire számíthat most a látogató?

A korábbi években megszokott színvonalra! A precíziós gazdálkodás a mai magyar mezőgazdaság olyan izgalmas témája, amely így vagy úgy minden gazdálkodót foglalkoztat. Aki még nem vágott bele, az is egyre inkább felismeri, hogy ez a fejlődés iránya. A technológia és az informatika fejlődése szinte már önmagában is arra szólítja fel az érintetteket, hogy változni-változtatni kell.

A konferencia célja, hogy ezek az információk el is jussanak minden gazdálkodóhoz. A laikustól kezdve a precíziós gazdálkodást mesterfokon gyakorlókig mindenki megtalálhatja itt a számára hasznos információkat. Láthatja, megtapasztalhatja az ezzel kapcsolatos csúcstechnikát is.

A Földet a gazdáknak program keretében hányan jutottak földhöz, mekkora területet tudhatnak magukénak, és kik tudtak élni a lehetőséggel?

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége és a NAK által kezdeményezett Földet a gazdáknak program beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A meghirdetett 290 ezer hektár földterület 70 százaléka gazdára talált. A földművesek egyharmada, csaknem 30 ezer gazda tudott termőföldet venni. Közülük a 40 év alatti gazdálkodók aránya mintegy 40 százalék volt, ez biztató a generációváltás szempontjából.

A NAK számba vette a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődését gátló tényezőket és a megoldási lehetőségeket. Mire milyen megoldási javaslatai vannak?

Az „Erősödő agrár- és élelmiszer-gazdaság, jólétében gyarapodó vidék” című kiadványunk erről szól. A dokumentum letölthető a portálunkról. Ebben részletesen sorra vettük a legégetőbb kérdéseket, és megoldási javaslatokat, cselekvési terveket is tettünk melléjük.

Mit emelne ki kapásból ezek közül?

Sok-sok problémát már nagyon régóta görgetünk magunk előtt. Például az osztatlan közös tulajdonnal biztosan kezdeni kell valamit. Erre az öröklés oldaláról teszünk javaslatot. Vagy egy másik tennivaló: az ágazat működési formái között is szeretnénk rendet tenni, gondolok itt az őstermelők és a családi gazdálkodók helyzetére.

Nagy téma az adózási környezet is, hiszen az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) mellett ez az, ami az agráriumot fejlődési pályán tarthatja. Ugyanis nagyon szigorú szabályai vannak annak, hogy egy állam milyen formában támogathatja a termelőit, és az adópolitika pont nem tartozik ezek hatálya alá.

A Vidékfejlesztési Programra is tettünk konkrét javaslatot. A mostani 1300 milliárddal forinttal szemben a következő hétéves pénzügyi ciklusban 2000 milliárdos fejlesztés szükséges ahhoz, hogy a 2028 utáni időszakban a gazdálkodók akár támogatás nélkül is képesek legyenek megállni a helyüket a világpiacon. Ezen belül fontosnak gondoljuk az élelmiszeripar fejlesztését, hiszen az alapanyag-termelő státust már rég meg kellett volna haladnunk.

Nem feledkezhetünk meg az öntözésfejlesztésről sem. Húsz éven belül a jelenlegi 80 ezer hektárról el kell jutni az egymillió hektár öntözéséig. Ez nagyon grandiózus tervnek tűnhet, de ha a különböző programok igényét összeadjuk, akkor ez a szám jön ki! Csak a fehérjeprogram megvalósítása háromszázezer hektár öntözött területet igényel.

Milyen fogadtatásra találtak a döntéshozóknál?

Természetesen már megküldtük a kormánynak, javában tartanak az egyeztetések. Arról szívesen vitázunk, hogy ezek-e a legjobb megoldások, ha találunk ennél jobbakat, annak csak örülni fogunk. Egyébként bármilyen fórumon is essék szó ezekről a kérdésekről, nyitottságot, sőt egyetértést tapasztalunk a gazdálkodók oldaláról. Nekik is „ez fáj”, és egyetértenek a megoldási javaslatainkkal. Bizakodunk abban, hogy akár már ebben az évben is elindulnak a változások, jogszabályok szintjén is.

„A Vidékfejlesztési Programban a mostani 1300 milliárddal forinttal szemben a következő ciklusban 2000 milliárdos fejlesztés szükséges ahhoz, hogy a gazdálkodók 2028 után megállják a helyüket a világpiacon” – fotó: Agroinform.hu

Várható-e valami újdonság a NAK szaktanácsadói hálózatával kapcsolatban?

A piacon sok olyan szaktanácsadó működik, aki valamilyen cégnek az alkalmazottja. Egy uniós pályázat segítségével szeretnénk jelentős segítséget nyújtani azok számára is, akik korábban nem vették igénybe a „fizetős” szaktanácsadást. Hogy ezt jól tették-e vagy nem, az persze más kérdés. Beadtunk tehát egy EU-pályázatot, és ennek jóvoltából szeretnénk eljuttatni a tagsághoz az ingyenes szaktanácsadást. Az eredményhirdetésre várunk, de már működtetjük a rendszert.

Lassan lecsengőben a jégesőszezon, és van is mire visszatekinteni. Mennyire vált be a kiépített hálózat, hol kell finomítani?

Finomítani nem sokat tudunk, hiszen a létező legmodernebb technikát alkalmazzuk.

Arra az esetre gondolok, amikor azért volt jégverés, mert a kezelő nem kapcsolta be időben a berendezést.

Ilyenről nem tudok, illetve volt egy olyan eset, amikor – Soltvadkerten – a hírek szerint nem kapcsolták be időben a hegyközség tulajdonában lévő eszközöket. Akadtak, akik ennek tudták be a jégverést, de az általunk üzemeltetett generátorok működtek. Ezt a jégesőt csak akkor lehetett volna elkerülni, ha a Szerbia felől érkező, jégszemcsékkel telített felhőket még Magyarországra érkezésük előtt „kezelték” volna.

Iszonyatosan erős évünk volt – májusban és júniusban az átlagos 7-8 nappal szemben idén 25-re volt tehető azoknak a napoknak a száma, amikor potenciálisan jégeső eshetett. És bizony esett is. Bizonyos helyeken egész nap mentek a generátorok. Azonban annak ellenére, hogy egy nagyon „kitett” időszakon vagyunk túl, a korábbihoz képest közel a harmadára csökkent a jégkár. Ez az adat önmagáért beszél.