A tavalyinál kedvezőtlenebb időjárási körülmények hatására a haltermelők idén összességében gyenge-közepes évet zárnak, ám ennek ellenére a karácsonyi szezonra nem terveznek áremelést az előző évhez képest. Amennyiben tehát a kereskedelmi láncok is a tavalyi árréseket alkalmazzák, a családok idén is a tavalyi árszinteken juthatnak majd hozzá az ünnepi halhoz. A lakosság 80 százalékának karácsonyi asztalán idén is jelen lesz a hal, ennek köszönhetően az éves hazai halfogyasztás 35-40 százaléka karácsonyra koncentrálódik.
Dr. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) elnöke az Agroinform.hu kérdésére elmondta, hogy az élőponty ára kilogrammonként 1800-2200 forint között alakul majd, a szeletelt ponty 3500-4000 forint közötti összegbe kerül majd. Az afrikai harcsa filéjéért 4000 forint körüli összeget kérnek majd a kereskedők, míg a filézett szürke harcsa kilójának ára 8000-9000 forint között alakulhat az idei szezonban.
Az éves hazai halfogyasztás 35-40 százaléka karácsonyra koncentrálódik – Fotó: Shutterestock
A szakember szerint az aszályos nyár, illetve a meleg miatt az átlagosnál lassabb testtömeg-gyarapodás ellenére a hazai haltermelés mintegy 80 százalékát kitevő pontyból, valamint harcsából és busából az ellátás a karácsonyi szezonban bőven fedezi a hazai keresletet, az itthoni piacon kívül exportra is jut belőle. A lehalászás a következő hetekben folyamatos lesz, ezért nem érdemes az utolsó napokig várni, december első napjaitól már meg lehet vásárolni a karácsonyi halat – néhány hetes fagyasztás nem okoz romlást a hal minőségében.
Bár lassan növekszik, az egy főre jutó halfogyasztás nemzetközi összehasonlításban továbbra is igen alacsony, 6,5-7 kilogramm, szemben az Európai Unió évi 22 kilogrammos átlagával. A termelők helyzetét az is nehezíti, hogy a visszafogott hazai fogyasztásnak is több mint harmada az év legvégére koncentrálódik. A Mahal elnöke azonban bizakodó a hosszú távú tendenciákat tekintve, mivel a fiatalabb generáció már jóval nyitottabban viszonyul az évközi, akár rendszeres halfogyasztáshoz.
|
Továbbra is számos kihívással szembesülnek a haltermelők
Magyarországon több mint 25 ezer hektárnyi vízterületen működnek tógazdaságok. A hazai haltermelők helyzetét idén elsősorban a nyár második felében tomboló aszály rontotta, ami elsősorban a vízutánpótlási problémákban, a vízminőség romlásában öltött testet. A magas vízhőmérséklet a minőségromáson kívül felgyorsította a halak anyagcseréjét is, ami többlettakarmányt igényelt, miközben a testtömeg-gyarapodás elmaradt az átlagtól.
Dr. Németh István ugyanakkor számos további, éveken túlmutató problémára is felhívta a figyelmet:
- Az ökológiailag védett ragadozók – különösen a kormoránok – egyre növekvő károkat okoznak. Távoltartásuk jelenleg kizárólag riasztási módszerekkel oldható meg, ami egy-egy nagyobb halgazdaságnak éves szinten milliós többletköltséget okoz. Mivel a vizek télen már alig fagynak be, az északabbról érkező kormoránok pusztítása szinte az egész téli szezonban tetten érhető.
- Noha az ágazatot támogató Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (MAHOP Plusz) immár tartalmaz ökológiai kompenzációs kifizetést (amely meg sem közelíti az átlagos hektáronkénti szántóföldi támogatás mértékét), ez az összeg azonban korántsem képes fedezni a ragadozók okozta károkat, gyakorlatilag tehát a halászattal foglalkozó gazdálkodók saját forrásból tartják fenn a védett állatokat.
- A halászati ágazat támogatása valamennyi környező országban jóval magasabb a hazainál (300-700 euró/hektár, szemben a hazai 100 euró körüli összeggel), vagyis a külföldi halgazdaságokkal szemben a hazaiak komoly versenyhátrányt szenvednek el. Ha a jelentős logisztikai költségeket is figyelembe vesszük, az exporttevékenység csak ritka esetben tud jó megtérülést biztosítani.
- Az ágazat súlyos munkaerőhiánnyal küzd, számos résztevékenység technológiai fejlesztéssel sem váltható ki.
A szakember hozzátette: annak, hogy az ágazat talpon tud maradni, jelentős részben a horgászok jelentős – immár egymillió fő feletti - létszámának köszönhető. A horgászszervezetekkel (MOHOSZ) létrehozott stratégiai megállapodás ugyanis kiszámítható, hosszú távú keresletet teremt a hazai haltermelők számára.
Indexkép: Shutterstock
