A szervezet szerint a környezeti problémákra és a biztonságos élelmiszer-előállításra a digitalizáció és a mesterséges intelligencia jelenthetne gyógyírt, de ehhez az Európai Bizottság nem nyújt elegendő ösztönzést és pénzügyi támogatást.
Versenyelőnyben a fejlődő államok
A 2019-ben megkötött szabadkereskedelmi megállapodás következtében jelentős versenyhátrányba kerülhetnek az európai szarvarmarha- és baromfitartók Brazíliával, Argentínával, Uruguay-jal és és Paraguay-jal szemben. A dél-amerikai országokban ugyanis jóval enyhébbek élelmiszer-biztonsági szabályok, ami a vámmentes exporttal együtt jelentős előnyt jelenthet számukra, hiszen termékeik az európainál jóval olcsóbban kerülhetnek a vásárlók elé.
Az európai marhatartók drágábban tudnak majd értékesíteni a szigorú előírások betartása miatt – Fotó: Agroinform
Eltérőek a klímavédelmi elvárások is
A Copa-Cogeca szervezet kiemelte, hogy a Farm to Fork (Termőföldtől az Asztalig) stratégia a klímavédelmi szempontokra hivatkozva az EU-s tagállamok részére drasztikus előírásokat léptetne érvénybe. A stratégia többek között előírja az antibiotikumok és a növényvédő szerek használatának 50%-os csökkentését, és a műtrágya-felhasználás 20%-os csökkentését, ami egyes kutatások szerint az európai élelmiszerárak növekedését fogja eredményezni.
Lenne megoldás, de kevés az ösztönző
A szervezet szerint alapvetően a mezőgazdasági folyamatok digitalizálására való áttérés, a mesterséges intelligencia elterjedése, a mezőgazdaság 4.0 előmozdítása lenne a megoldás, hiszen már most is van technológia arra, hogy csökkenjen a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátása.
Nincs viszont kidolgozva az új stratégiák alkalmazásához szükséges ösztönzőrendszer, és nincsenek mellérendelve a szükséges pénzügyi eszközök.
A csúcstechnológia korlátozott hozzáférhetősége és a fejlesztések elmaradása később behozhatatlan versenyhátrányt okozhat az európai mezőgazdaságban.
Mit gondolnak a gazdák Magyarországon?
A mezőgazdaság modernizációja és a klímabarát megoldások alkalmazása folyamatosan napirenden van, hiszen a Közös Agrárpolitika tervezése során is a „zöld“ feltételek mibenléte okozta a legnagyobb vitákat.
Számos vita alakult ki a klímabarát feltételekkel kapcsolatban – Fotó: pixabay
Például a tárgyalások során egy KAP módosító javaslat arra irányult volna, hogy a mezőgazdasági tevékenység esetén fennálló 10 hektáros, erdészeti tevékenység esetén pedig a 15 hektáros területminimumot vegyék ki, azaz, mindenkire, egyformán legyenek kötelező érvényűek a HMKÁ-ban szereplő egyes környezetvédelmi előírások, mint pl. megfelelni a vetésforgóra, terménydiverzifikációra, nem termelő tájképi elemek minimális arányára vonatkozó követelményeknek. A módosítást egyelőre elvetették, több agrárminiszter, köztük Nagy István ellenvetése miatt.
A hazai gazdák közül egyre többen nyitottak a modernizációra: bővül azok köre, akik a precíziós gazdálkodás egyes technológiai elemeit alkalmazzák, ami megfelelő eszköz lehet például a hatóanyag-kibocsátás csökkentésének. Oldalunkon is számos cikk foglalkozik azzal, hogy melyik gazdasági méret, milyen növénykultúra, stb. a leginkább alkalmas a modern a technológiák bevezetésére, és egyre több működőképes példát találni Magyarországon is. (Precíziós technológiát alkalmazó gazdákkal készült interjúinkat ITT és ITT érheti el.)
Ugyanakkor a Copa-Cogeca által felvetett kétségek, miszerint jelentős versenyhátrányba kerülhetnek az egyre szigorodó feltételek miatt az EU-s gazdák, nem alaptalan.
Az egyik általunk megkérdezett kb. 1000 hektáron gazdálkodó, szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó termelő kifejezetten támogatja a modern technológiák bevezetését, és a környezettudatos gazdálkodást, a növényvédő szerek kisebb mértékű használatát.
Véleménye szerint azonban a klímaváltozás következtében már olyan, tőlünk északabbra fekvő országokban (pl. Ukrajnában) is megtermelhető számos gabona, ami korábban nem, viszont ott nem érvényesek az EU-s környezetvédelmi előírások, így minden jóval olcsóbban állítható elő.
Szintén éles viták alakultak ki az Agroinform egyik fórumában, ahol az egyik gazdálkodó a termelők versenyképességnek csökkenése kapcsán több területen is érzékeli a hátrányt. Szerinte a méhek pusztulása miatt bevezetett növényvédő szer kivonások, a víziszárnyas-tartás állatvédők miatti ellehetetlenítése is annak a folyamatnak a része, aminek eredményeként hazánkat elárasztja majd a külföldi és olcsó áru.
A Copa-Cogeca az EU erdőstratégiáját is bírálja
Számos Green Deal-vita a közelmúltban arra világított rá, hogy a vitázó felek nem ismerik az erdők multifunkcionális szerepét, valamint azt, hogy az erdőtulajdonosok az erdőterületeken pontosan milyen munkát végeznek.
Európában 9%-kal nőtt az erdők területe az elmúlt 30 évben – Fotó: pixabay
Gyakran a kulcsfontosságú uniós kezdeményezések és stratégiák összekeverik az erdőkkel kapcsolatos globális kérdéseket az uniós erdők tényleges helyzetével, és figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a nemzeti erdőállomány-adatok szerint a fenntartható erdőgazdálkodás sikeresen zajlik az EU-ban.
A Forest Europe legfrissebb jelentése az európai erdők állapotáról egyértelmű mutatókat közöl:
az európai erdőterület az elmúlt 30 évben 9% -kal nőtt, a biológiai sokféleség megőrzésére kijelölt erdők területe 20 év alatt 65%-kal nőtt, az európai erdőkben tárolt fa mennyisége és a szén tömege az elmúlt 30 évben 50%-kal nőtt.
A szervezet kiemelte, hogy a továbbiakban nem csak az erdőtulajdonok felé támasztott klímavédelmi elvárások kell, hogy a középpontban legyenek, hanem a generációváltás segítése, illetve az erdőgazdálkodásban dolgozó 2,6 millió munkavállaló képzése is.
A mezőgazdaságban jelentős kihívásként megjelenő generációváltással kapcsolatban korábbi cikkünkben is talál információkat.
