Az összefoglaló az Agrárközgazdasági Intézet kiadványa alapján készült.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 6519 millió eurót, behozatalának értéke 4383 millió eurót tett ki 2022 első fél évében, az agrár-külkereskedelem aktívuma 2136 millió euró volt, 234,7 millió euróval több, mint 2021 első hat hónapjában.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 26,1 százalékkal, importértéke 34,1 százalékkal nőtt, az egyenleg 12,3 százalékkal volt több a 2021. első félévi értékhez képest. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek részesedése a teljes nemzetgazdasági exportértékből 2022 első fél évében 9,4 százalék, az importértékből 6,1 százalék volt.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 22 exportértéke emelkedett
A legnagyobb értékben az állati és növényi zsír és olaj (KN15) árbevétele nőtt (+241,5 millió euró), mivel az árucsoport legnagyobb értékű termékei közül a napraforgómag-olaj értéke 79,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
- az ital, szesz, ecet (KN22) árucsoport árbevétele 206,1 millió euróval,
- az állati takarmányé (KN23) 167,6 millió euróval,
- az olajos magvaké (KN12) 164,6 millió euróval bővült a vizsgált időszakban a bázishoz viszonyítva.
A legnagyobb exportérték-csökkenés a növényi termékeket (KN06) érintette (–19,4 millió euró), elsősorban az egyéb élő növény 26,3 százalékos exportérték-csökkenése révén. Az egyéb állati termékek (KN05) exportértéke 4,2 millió euróval volt kevesebb a bázishoz viszonyítva, mivel a madártoll kivitele 15,7 százalékkal csökkent.
Importoldalon az olajos magvak (KN12) értéke nőtt a legnagyobb mértékben (+161,5 millió euró). Az állati és növényi zsír és olaj árucsoport (KN15) importértékének 154,1 millió eurós emelkedését az ide tartozó termékcsoportok behozatalának bővülése eredményezte.
A gabonafélék (KN10) importértéke 114,2 millió euróval nőtt. Az állati takarmány behozatalának értéke 35,1 százalékkal (+111 millió euró), a húsféléké 42,7 százalékkal (+98,4 millió euró) növekedett a bázisidőszakhoz viszonyítva.
Magyarország agrárkülkereskedelme a vizsgált fél évben is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95,5 százalékát európai országokkal bonyolítottuk. A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2022 első fél évében is Németországgal bonyolódott.
Az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében további fontos partnerek voltak még Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Hollandia és Franciaország.
A fontosabb árufőcsoportok külkereskedelmi forgalmának alakulása 2022 első fél évében
Élő állatok (KN01)
Az élő állatok exportértéke 5,5 százalékkal, importértéke 3 százalékkal emelkedett, az egyenleg 8,4 millió euróval többet, 110,5 millió eurót tett ki 2022 első hat hónapjában.
- az élő juh és kecske külkereskedelmi forgalma 15,2 százalékkal,
- az élő marháé 5,9 százalékkal nőtt,
- az élő sertésé pedig 3,2 százalékkal csökkent a bázisidőszak szintjéhez képest. Az élő sertés kivitelének 93,4 százaléka az EU belső piacára, 6,6 százaléka EU-n kívüli európai országokba került.
Az élősertés-import teljes egészében EU-tagországokból érkezett, csakúgy mint a korábbi években. A behozott mennyiség 41,4 százalékát Szlovákia szállította, de számottevő részesedést ért el Horvátország (36,6 százalék) is. A harmadik és a negyedik legnagyobb beszállító Németország és Csehország volt 11,7 és 7,1 százalékos részesedéssel.
Az élő marha exportvolumene 7,8 százalékkal mérséklődött, importja 3,9 százalékkal bővült: 2022 első fél évében 6,2 ezer tonna élő marha került Magyarországra, nemzetközi piacokra pedig 34,1 ezer tonnát szállítottunk.
Az élő juhok exportértéke 17 százalékkal nőtt, importértéke közel 42 százalékkal esett vissza. Mivel a kivitel értéke jóval felülmúlja a behozatalét, így az egyenleg pozitív, 2021 első fél évéhez képest 4,3 millió euróval többet, 27,2 millió eurót tett ki a vizsgált időszakban.
Az élő sertés kivitelének 93,4 százaléka az EU belső piacára került – fotó: pixabay.com
Húsfélék (KN02)
A húsfélék árucsoport exportértéke 8,9 százalékkal, importértéke pedig 42,7 százalékkal volt több, mint 2021 első fél évében. Az egyenleg 189,3 millió eurós értéke közel háromnegyedét tette ki az egy évvel korábbinak. Az árucsoport forgalmának mintegy 90 százalékát rendszerint a marha-, a sertés- és a baromfihús kereskedelme adja. A vizsgált időszakban mindhárom termékcsoport exportértéke emelkedett, 5–18 százalékos mértékben. Importoldalon, a kivitelhez hasonlóan, a marha-, a sertés- és a baromfihús értéke egyaránt nőtt (32–66 százalékkal) az előző időszak szintjéhez képest.
Tejtermékek, tojás, méz (KN04)
A tejtermékek, tojás, méz árucsoport exportértéke közel 50 százalékkal, importértéke 24,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz mérten, az árucsoport aktívuma 64,8 millió euróra bővült. A tejtermékek körében a sűrített tej kivételével az összes termékcsoport exportárbevétele meghaladta az előző évi értéket. Az importoldalon a tejtermékek és a tojás behozatala nőtt, a mézé csökkent a bázisidőszak szintjéhez képest.
- a tojáskivitel nagyobb volt, mint a behozatal, a friss tojás külkereskedelme 3,2 millió eurós pozitív egyenleget eredményezett
- a mézexport értéke 37,4 százalékkal 38,9 ezer euróra, külkereskedelmi egyenlege 58,8 százalékkal 34,1 millió euróra bővült 2022 első fél évében
- a tejexport 293 tonnával csökkent, így 191,2 ezer tonna tej exportjára került sor 102,6 millió euró értékben
A tojáskivitel nagyobb volt, mint a behozatal – fotó: pixabay.com
Zöldségfélék (KN07)
A zöldségfélék forgalma 13 százalékkal bővült, ami az importérték 16,7 százalékos és az exportérték 8,1 százalékos növekedésének köszönhető. ÍA friss zöldségbehozatal – a burgonya és a hüvelyes zöldségek kivételével – elmaradt az egy évvel korábbi mennyiségtől.
A zöldségfélék közül legnagyobb volumenben burgonya (67,5 ezer tonna), fagyasztott zöldség (23 ezer tonna) és hagymaféle (21 ezer tonna) került Magyarországra - gyökérzöldségből 12,6 ezer, paradicsomból 12,5 ezer tonna érkezett az első fél évben.
A paradicsomkivitel mintegy 90 százaléka Csehországba, Szlovákiába és Romániába irányult, a behozatal 37,5 százaléka Spanyolországból, 22,8 százaléka Szlovákiából és 13,8 százaléka Törökországból érkezett.
A burgonya-külkereskedelem egyenlege továbbra is negatív. A burgonyaexport 2022 első fél évében mindössze 4,9 ezer tonna, az import közel tizennégyszerese, 67,5 ezer tonna volt. Burgonyából Csehországba, Romániába és Horvátországba került szállítmány 2022 első fél évében, az import forrása pedig elsősorban Franciaország volt idén is, az importvolumen mintegy fele (35 ezer tonna) innen érkezett Magyarországra.
A burgonyaexport 2022 első fél évében mindössze 4,9 ezer tonna, az import közel tizennégyszerese, 67,5 ezer tonna volt – fotó: pixabay.com
Gyümölcsfélék (KN08)
A gyümölcsfélék külkereskedelmi forgalma bővült az előző év azonos időszakához képest.
Gabonafélék (KN10)
A gabonafélék exportértéke 10,1 százalékkal emelkedett, exportvolumene 25,7 százalékkal csökkent az előző évihez képest. A gabonaimport volumene 129 százalékkal, értéke 114,5 százalékkal nőtt 2022 első hat hónapjában.
A gabonafélék exportértéke és egyenlege volt a legmagasabb a 24 élelmiszeripari termék között 2022 első fél évében is. A vizsgált időszakban összesen 25,7 százalékkal kevesebb, 3 millió tonna gabonát értékesítettek a külpiacokon, amelyből a kukorica és a búza 1,3-1,3 millió tonnát tett ki.
A kukorica exportátlagára 63 százalékkal, a búza exportátlagára 49 százalékkal volt magasabb 2022 első fél évében, mint egy évvel korábban. A kukorica exportvolumenének 98 százaléka az EU-tagállamokba került, a korábbi évekhez hasonlóan Olaszország volt a legnagyobb vásárló, a kukoricakivitel 53,4 százaléka került erre a piacra.
Olajos magvak, ipari és gyógynövények (KN12)
Az olajos magvak kivitele 55,6 százalékkal 460,4 millió euróra, behozatala több mint kétszeresére, 303,1 millió euróra emelkedett 2022 első fél évében. Az olajos magvak külkereskedelmét a repce- és a napraforgómag határozza meg: az árucsoport exportértékének mintegy négyötödét fedte le a két növény 2022 vizsgált időszakában. A napraforgó exportvolumene 8,7 százalékkal 180,3 ezer tonnára csökkent 2022 első fél évében, és a tizenegyedik legnagyobb exportárbevételt eredményezte az agrár-külkereskedelmi termékcsoportok között ebben az időszakban.
A napraforgó-kivitel közel 100 százaléka EU-tagországokba irányult, a legnagyobb tételek Németországba, Csehországba, Ausztriába, Olaszországba és Romániába kerültek.
A vizsgált időszakban a szója behozatalának volumene 48,3 százalékkal, a repcéé 3,3 százalékkal bővült a tavalyi év hasonló időszakához képest. A napraforgó importmennyisége több mint négyszerese volt az egy évvel korábbinak, 172 ezer tonnát tett ki, az alacsonyabb ár ellenére az import értéke is közel négyszeresére emelkedett.
A növényi zsírok és olajok importértékének 32 százalékát a napraforgómag-olaj adta – fotó: pixabay.com
Állati és növényi zsírok és olajok (KN15)
Az állati és növényi zsírok és olajok külkereskedelmi többlete 280,5 millió euró volt 2022 első hat hónapjában. Az árucsoport kivitelének több mint háromnegyedét a napraforgómag-olaj tette ki, ami a harmadik legnagyobb exportárbevétellel és a második legnagyobb külkereskedelmi aktívummal rendelkező élelmiszeripari termék volt a megfigyelt időszakban.
A növényi zsírok és olajok importértékének 32 százalékát a napraforgómag-olaj adta, ami közel kilencszeres növekedést mutatott 2022 első fél évében. A termék behozatala 66,2 ezer tonna volt 103,4 millió euró értékben. Margarinból 37,6 ezer tonna import került hazánkba 49,1 millió euró értékben. A repcemagolaj behozott mennyisége 57,2 százalékkal mérséklődött, volumene 18,6 ezer tonna volt.
Húsból és halból készült termékek (KN16)
A húsból és halból készült termékek, avagy az állati eredetű élelmiszer-készítmények exportértéke 34,5 százalékkal, importértéke 21,9 százalékkal nőtt 2022 első hat hónapjában. A két meghatározó termékkör a húskonzervek, valamint a kolbász és szalámifélék, melyek általában az árucsoport exportjának közel 100, importjának 75-85 százalékát teszik ki. A kolbász, szalámiféle exportvolumene 95,2 százalékban, a konzervhúsoké 77,5 százalékban az EU-ba irányult: Németországba, Szlovákiába, Romániába, Csehországba és Ausztriába.
Importoldalon a termékcsoportok értéke kisebb-nagyobb mértékben emelkedett.
Cukor és cukoráruk (KN17)
A cukor és cukoráruk árucsoport exportértéke 38,3 százalékkal, importértéke 36,8 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz mérten. A cukor kivitt mennyisége 18,1 százalékkal esett, értéke azonban 8,6 százalékkal bővült.
Zöldségből, gyümölcsből előállított készítmények (KN20)
A zöldség- és gyümölcskészítmények külkereskedelmi aktívuma 5 százalékkal javult az egy évvel korábbihoz képest az exportérték 14,9 százalékos emelkedésének következtében. Az árucsoport legfontosabb exportterméke, a zöldségkonzerv kivitele 13,6 százalékkal 160,5 millió euróra nőtt. A gyümölcslé esetében az exportvolumen 26,4 százalékkal, az exportérték (50 millió euró) pedig 31 százalékkal nőtt a bázisidőszak szintjéhez képest.
A zöldségkonzervek kivitelének 83,9 százaléka EU tagországokba irányult, elsősorban Németországba, Olaszországba és Franciaországba.
Az árucsoporton belül a legnagyobb értékben importált termék, a fagyasztott burgonya behozatala 48,3 százalékkal nőtt a bázishoz képest, 39,2 millió eurót tett ki a megfigyelt hat hónapban. A fagyasztott burgonya legfontosabb beszállítója az elmúlt hat hónapban Hollandia volt (10,5 ezer tonna, 12,5 millió euró), de volument tekintve Lengyelország (10,3 ezer tonna) is meghatározó szerepet töltött be.
Élelmiszeripari melléktermékek, elkészített állati takarmány (KN23)
Az élelmiszeripari melléktermékek, elkészített állati takarmányok árucsoport érte el a harmadik legnagyobb külkereskedelmi aktívumot a 24 élelmiszeripari árucsoport közül. Az árucsoport exportja 30,9 százalékkal, importja 35,1 százalékkal nőtt a megfigyelt időszakban.
Az elkészített állati takarmány és hobbiállat-eledel a második legnagyobb kiviteli értékkel rendelkező termék volt a kukorica után.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
