Lassulás jöhet
Csúcsokra érhet Magyarországon az infláció a következő hetekben, és ebben az lehet a jó hír, hogy februárban viszont már jöhet a lassulás, a mérséklődés ami azt jelentené, hogy a válság igazán embert próbáló ezen szakaszának egyelőre vége írta meg vg.hu. A portál szerint a jelen helyzetben talán még az is elképzelhető, hogy a kormány májusban mérsékelje a háztartások számára elérhető energia árát. Orbán Viktor miniszterelnök egy péntek reggel adott interjúban egyértelműen jelezte, hogy várakozása szerint Magyarországon az infláció januárban 25 százalékon tetőzhet, ahogyan arra Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is tett már utalást két nappal korábban.
A pénzromlás mértéke a következő hónapokban fokozatosan mérséklődhet.
A ma tapasztalható drágulás olyan mértékű, amire 26 éve nem volt példa, így ennek csökkenése mindenképpen jó hír lenne. A jegybank és főleg a magyar emberek másra sem várnak, mióta az árspirál durván felpörgött. A várható csökkenés - ha lesz - alapvetően valószínűleg az energiaárak mérséklődésére vezethető vissza.
Csúcsokra érhet Magyarországon az infláció a következő hetekben, és ebben az lehet a jó hír, hogy februárban viszont már jöhet a lassulás. Kép: Pexels
Fordulatban reménykednek
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője is megerősítette a vg-nek azon véleményét, hogy: ha késve is, de itt van a fordulat, majd hozzátette, hogy időbe telik, amíg a nyár vége óta jellemző fogyasztói árak tükrözni kezdik a nyersanyag- és energiaárak csökkenését, hiszen Magyarországon eddig ez még nem tükröződött az árakban. A szakértő szerint ezt a folyamatot hátráltatja a rezsicsökkentés részleges kivezetése, az üzemanyagárak befagyasztásának feloldása és a forint leértékelődése a régiós környezettel szemben.
Szerinte ez magyarázza, hogy a magyarországi infláció emelkedése több hónapos lemaradásban van a régiós országokhoz képest.
A nemzeti valuta október óta tartó felértékelődése a Raiffeisen várakozásai szerint szintén az árnövekedés ellen hat, együttes hatást kifejtve azzal a folyamattal, hogy a holland TTF tőzsdén a gáz ára az első félévben 60 euró, a harmadik negyedévben 120 euró, a negyedik negyedévben pedig 80 euró között mozoghat majd.
Időbe telik, amíg a nyár vége óta jellemző fogyasztói árak tükrözni kezdik a nyersanyag- és energiaárak csökkenését, hiszen Magyarországon eddig ez még nem tükröződött az árakban. Kép: Pexels
Minden bajnak gyökere: a gázár
A vg.hu szerint a magyar gazdaság számára igazán jó hír, hogy a tavalyi elszabaduló gázárak okolhatók a legtöbb problémáért, az inflációs hatásokért, a folyó fizetési mérleg hiányáért, és a forint leértékelődéért is. A lap egy kormánytisztviselőt is idéz, aki az augusztusban berobbanó árspirált követően elmondta: "könnyebb úgy felébredni, hogy nincs 300 euró fölött a gázár."
A vg cikkének megjelenésekor 54 eurón állt a gáz ára, ami a portál szerint esélyt adhat rá, hogy a kormány csökkenteni fogja a háztartások számára elérhető energia árát, ami természetesen hatékony eszköz lenne az infláció megfékezésében.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak elmondta, hogy bár a január még több szempontból is bizonytalan "több tényező is arra utal, hogy most a csúcson vagyunk". Várakozása szerint a pénzromlás üteme a januári 25 százalékról februárban egy-két tized százalékpontra mérséklődik, márciusban kissé még csökken, azonban 2023 első felében azért megmarad 20 százalék felett; számos bázishatás kerülhet ki a képből, és az infláció végül decemberben elérheti a 7-8 százalékot.
Az elemző szerint tekintettel arra, hogy a szakadék széléről jövünk vissza, sokkal érdekesebb lesz látni, hogy milyen ütemre számíthatunk hosszabb távon". A munkaerőhiány és a kereskedelmi háború okozta bérnyomás arra utalhat, hogy az infláció középtávon a jelenlegi 2-3 százalék helyett a 4-5 százalékos tartományban maradhat - írta a vg.hu.
(Forrás: vg.hu)
