Tizedannyi szélerőmű kapacitás épült Magyarországon, mint Ausztriában, és a Nemzeti Energiastratégiában az szerepel, hogy a szélerőművi kapacitások növelése nincs tervben. Ugyan Magyarország teljes területén a széladottságok mérsékeltek, de egyes területeken egészen kedvezőek. Kutatások és széladatbázisok adatai alapján az itthon előállított villamos áram egy fontos részét termelhetnénk meg szélből – írja Balogh Ádám a bécsi székhelyű Energy Community nemzetközi szervezet energia-infrastruktúra szakértője a masfelfok.hu-n.
Az itthon előállított villamos áram egy fontos részét termelhetnénk meg szélerőművekben – Fotó: pixabay.com
Az elemzés rámutat, hogy az Alpok és a Kárpátok találkozásánál, ahol az észak-nyugati szelek betörnek az országba – kifejezetten azokon a területeken, ahol az osztrák szélerőművek a magyar határhoz közel koncentrálódnak – kedvező a hazai szélpotenciál. Valamint a legalább egy évtizede nem fejlesztett, jelenleg üzemben lévő szélerőművek kihasználtsága Magyarországon jobb, mint a naperőműveké.
A valós okok, melyek alapján a Nemzeti Energiastratégia mellőzi a szél-alapú áramtermelést, nem ismertek – írja Balogh Ádám.
Rámutat, hogy a szélerőművek ellen felhozott "tájromboló" hatás, a több hektár naperőművel borított területek kapcsán is ellenérv lehetne.
A szerző megjegyzi, hogy elméletileg Magyarországon lehet szélerőművet építeni, de gyakorlatilag az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet értelmében lehetetlen. Miközben "a magyar erőművek átlagos éves kapacitáskihasználtsága nagyobb, mint a szélnagyhatalomként elkönyvelt és szofisztikáltabb előrejelzési gyakorlatokat alkalmazó Németországban".Energiatermelés Magyarországon 2020-ban – Fotó: MTI
Balogh Ádám felhívja a figyelmet arra is, hogy a megújuló energiák termelésének technológiai diverzifikációja növelné az ellátásbiztonságot, az ország energiafüggetlenségét, és hozzájárulna a szektor dekarbonizációjához, ami elengedhetetlen a törvényben is foglalt klímasemlegesség eléréséhez.