A magyar rendezésű Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia július 19-én nyitotta meg kapuit. A rendezvény első napján kiosztották a Magyarország Digitális Agrárgazdaság Fejlesztéséért díjakat, amelyben Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés alelnöke, dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője és Farkas László, a zimányi Farkas Kft. tulajdonosa részesült. Jakab Istvánnal a helyszínen beszélgettünk a díjról, a Digitális Jólét Programról és az agrárium sürgető kihívásairól.
Dr. Milics Gábor átadja Jakab Istvánnak a Magyarország Digitális Agrárgazdaság Fejlesztéséért díjat.
"49 éve vagyok a szakmában, így az őskortól kezdve, a 21. század legkorszerűbb technológiai megoldásáig, a teljes folyamatot megéltem. Ez hatalmas dolog és nagyon örülök neki, hogy az egész életen át való tanulás részese lehetek" – kezdte Jakab István.
"Bekövetkezett az az időszak, amikor már nem csupán beszélünk a klímaváltozásról és a környezetszennyezésről, hanem ezek már itt vannak, tapasztalhatóak, az életünk részeivé váltak. Már tisztán látjuk, hogy magas minőségű, egészséges élelmiszerre van szüksége az embereknek, hiszen a rossz minőségű élelmiszerek okozta általános egészségromlás óriási mértéket öltött.
Azoknak az embernek, akiknek van ráhatása, hogy ez a folyamat jó irányba induljon el, véleményem szerint kötelessége tenni ezért. Szerencsés véletlen, hogy a Digitális Jólét Program indításakor a Parlamentben én mondhattam el a nyitó beszédet. Ekkor kerestem meg a kollégáimat először, hogy tekintsük át, hol tartunk a világban, hol áll a tudományág, és nekünk ahhoz képest hol a helyünk, mit kell még tennünk. Ekkor döbbentem rá, hogy mekkora a lemaradás.
Éppen ezért, óriási örömmel töltött el, hogy a Kormány meghirdette a Digitális Jólét Programot. Ennek keretén belül készült el a Digitális Agrárstratégia, valamint a Digitális Élelmiszergazdasági Stratégia is.
Jakab István nagyon fontosnak tartja, hogy létrejöjjön Magyaroszág vízgazdálkodási és vízhasznosítási stratégiája.
Varga Péter kollégámmal és barátommal 30 éve dolgozunk együtt. Megbeszéltük, hogy lépni kell, és ő nagyon sokat segített abban, hogy megszervezte azokat a találkozókat, amelyek lehetővé tették számomra, hogy be tudjak kapcsolódni és a magam szerény, de meghatározó eszközeivel segíthessem a folyamatot.
Jóleső érzés volt ma hallani Gyuricza Csaba rektor úrtól, hogy az elmúlt 15 évben akkora változás történt, mint az elmúlt 150 évben.
Egyetértek abban, hogy a következő 5 évben akkora változás lesz, amit ma még elképzelni sem tudunk.
Nem volt lehetőségem kitérni a beszédemben arra, hogy milyen fontosnak tartom, hogy ilyen hihetetlen magas technológiai színvonalon vagyunk az agrárélelmiszer-gazdaságban a digitalizáció tekintetében. Egy valami azonban még nem teljesedett ki, véleményem szerint. Ez pedig nem más, mint a Digitális Agrárstratégia részeként Magyarország vízgazdálkodási és vízhasznosítási stratégiájának a kialakítása. Ezen intenzíven dolgozunk, hiszen manapság már bármilyen korszerű tudást akarunk alkalmazni, ahhoz tudunk mérni, adatot rögzíteni, precízen vagyunk képesek a tápanyagot adagolni, tökéletes a növényvédelmünk,
de ha a vizet nem biztosítjuk az adott időpontban, a növény adott fenofázisához igazodva, nem érhetünk el eredményt.
Olyan tudás, olyan eszközállomány áll manapság a gazdálkodók rendelkezésére, amelyet, ha okosan használnak, jelentős mértékben meg tudják növelni a hozamot, jelentős lesz a minőségjavulás, és mindezt kevesebb költséggel és munkával lesznek képesek elérni.
Ehhez persze elengedhetetlen a tanulás, ami számomra nem korfüggő. Az új ismeretek elsajátításához természetesen szükség van egy alap tudásbázisra. Nem várható el a ma az agráriumban tevékenykedő minden gazdától, hogy naprakészen rendelkezzen a legújabb tudásanyaggal. Azonban itt jelenik meg a fiatal gazdák óriási szerepe. Az ő intenzív bekapcsolódásuknak nagyon nagy a jelentősége. Fontos, hogy képezzük őket és hogy szoros kommunikáció alakuljon ki közöttük. Manapság akár már családokon belül is megtörténik a szakosodás. A fiatal mérnök együtt dolgozik az idős szüleivel. Mindenkinek megvan a maga területe, amihez ért. Korszerű tudás nélkül ma már lehetetlen versenyképesen gazdálkodni. Aki pedig nem rendelkezik ezzel a tudásanyaggal, szolgáltatásként tudja ezt igénybe venni, melyben a magyar agrár tanácsadó hálózat szerepe óriási."
