A PREGA kiállítóit végigjárva milyen benyomásokat szerzett?
Noha mindig is érdeklődéssel kísértem a precíziós technológiákkal kapcsolatos fejleményeket, mégis rengeteg olyan új megoldást láttam itt, ami ámulatba ejtett. Külön jó érzés látni, hogy a magyar fejlesztők milyen kreatívak, mennyire együtt haladnak a világ élvonalával.
Beszédében utalt arra, hogy a Digitális Agrár Stratégia készen áll, most már tartalommal kell megtölteni. Milyen tartalmakkal?
A kormányzat szándéka egyértelmű, haladjunk a világgal, mi több, törekedjünk a világ élvonalába. Ez az elhatározás költségvetési oldalról is támogatott, hiszen a fejlesztésekhez források kellenek.
A precíiós technológiák segítségével a talaj állapotát megismerve pontosan tudjuk, mennyi és milyen tápanyag-utánpótlásra van szükség – fotó: Agroinform.hu
A Digitális Agrár Stratégia keretében kialakított megoldásokat most már az agrártermelés szolgálatába kell állítani. Olyan megoldásokat alkalmazni, amelyekkel a legkisebb ráfordítással, a legkisebb kockázattal a lehető legmagasabb hozamokat érjük el, és versenyképes termékeket állítunk elő, miközben a környezetvédelemre is tekintettel vagyunk.
Mindehhez az kell, hogy megfelelő fajtákkal dolgozzunk, a talaj állapotát megismerve pontosan tudjuk, mennyi és milyen tápanyag-utánpótlásra van szükség, vagy éppen a talajnedvességhez igazítsuk az öntözést.
Akár a műholdas felvételek révén is pontos információkhoz juthatunk a növényeinkről, arról, hogy kell-e újabb tápanyagot kijuttatni, vagy valamilyen növényvédelmi munkát elvégezni.
A stratégia tehát kész, most már olyan működőképes gyakorlattá kell összeállnia, amely képes annak a jogos elvárásnak megfelelni, hogy az ötmillió hektárnyi mezőgazdasági területet – de a tágabb értelemben a Kárpát-medencei magyarság működési szféráját is – az említett módon tudja megművelni és hasznosítani.
Melyek az akadályozó tényezők?
A mai legjobb tudásunk szerint kell a jövő kihívásaihoz igazodnunk: ha ma nem készülünk fel egy nehezebb korszakra, akkor néhány év múlva már késő lesz. Ilyen az öntözés kérdése. Jelenleg az ötmillió hektárnyi termőterületből alig több mint százezret öntözünk. Ez így tovább már nem tartható, komoly fejlesztéseket kell megvalósítani. Meg kell oldani a felszíni vizek tárolását és öntözési célú felhasználását. Tisztában kell lenni azzal a ténnyel, hogy a legnagyobb víztározó a talaj, tehát
érdemes olyan talajművelési módszereket, megoldásokat kialakítani – a felszíni vizek tározásán túl –, amelyek lehetővé teszik, hogy egyre kisebb mértékben használjuk a felszín alatti vizeket öntözésre.
_fill_650x477_0.jpg)
Jakab István: "ha ma nem készülünk fel egy jövőbeli nehezebb korszakra, akkor néhány év múlva már késő lesz. Ilyen elvégzendő feladat az öntözés megoldása is" – fotó: Agroinform.hu
Mit gondol a precíziós gazdálkodásban hasznosítható állami adatbázisok nyilvánossá tételének szándékáról?
A precíziós gazdálkodás sikere azon is múlik, rendelkezünk-e megfelelő, évekre visszanyúló adatállománnyal. Ennek megteremtése, előállítása bizony komoly befektetést igényel, ugyanakkor az adatbázisok elérhetőségét rendszerszinten kell biztosítani a gazdálkodók számára. Ez nagyon izgalmas kérdés, az Országgyűlés – a kormány döntései alapján – meghozza a szüksége döntéseket.
A precíziós gazdálkodáshoz szükséges tudással hogyan állunk?
Nagyon bonyolult, összetett rendszer ez, korszerű tudást igényel. Az egyetemi képzés felkészült erre, a kutatóintézetek is tudják és végzik a dolgukat. A precíziós gazdálkodás technológiájának gyakorlati átadására pedig megvan a megfelelő szaktanácsadói háttér is.
Fontosnak tartom, hogy léteznek olyan precíziós gazdálkodással foglalkozó cégek, cégcsoportok, amelyek készek komoly programokat is megvalósítani. Együttműködnek az egyetemekkel, kutatóintézetekkel, és komplett rendszerként szolgáltatják a 21. század technikáját és technológiáját.
Meg kell oldani azt is, hogy ez a tudás eljusson minden gazdálkodóhoz, kicsihez, közepeshez és nagyhoz egyaránt. Utána pedig mindenki tudjon élni vele.
Emellett még az emberi kapcsolatok meghatározó jelentőségére hívnám fel a figyelmet. Hogyha kisebb gazdaságok mondjuk korszerű öntözési rendszert akarnának kialakítani, az csak úgy megy, ha a kölcsönös előnyök alapján szóba állnak egymással. Olyan együttműködést tudnak kialakítani, amelyben képesek egymás tevékenységét koordinálni és segíteni. Mert csak ezáltal tudnak felzárkózni, és igazán versenybe szállni.
