A törvény nyomán több mint kétmillió földtulajdonos léphet ki a tulajdonosi kényszerközösségből – hangzott el szerdán az Agroinform.hu-nak az osztatlan termőföldek megosztásáról szóló, közel 500 résztvevővel lezajlott online konferenciáján.
Bolyki Bence, az Agroinform.hu portálvezetőjének köszöntő szavai:
Dr. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium főosztályvezetője nyitóelőadásában rámutatott, hogy az osztatlan közös tulajdon olyan magyarországi sajátosság, amely részben a rendszerváltás során keletkezett az állami és szövetkezeti tulajdon magánkézbe adása, illetve a kárpótlási folyamatok során jött létre, részben öröklések révén keletkezett.
Alapvető hátránya, hogy fennállása esetén nem érvényesíthető hatékonyan a tulajdonosi szemlélet, mind a fejlesztések megvalósítása, mind a támogatások igénybevétele komoly akadályokba ütközik.
A probléma súlyát jelzi, hogy az összesen több mint 2,4 millió hektáros osztatlan földterületeken 4,6 millió tulajdonost tartanak nyilván, ami az átfedések kiszűrése után is 2-2,4 millió érintettet jelent.
Hogyan szüntethető meg az osztatlan közös tulajdon?
A 2020. évi LXXI. törvény elfogadásával nyílt lehetőség a probléma tömeges rendezésére, amely háromféle módját teremtette meg az osztatlan közös tulajdonok megszüntetésének, ami megtörténhet az ingatlan megosztásával, egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vételével, illetve kisajátítással is.
500 résztvevővel lezajlott online konferencia előadói – Fotó: Agroinform.hu
A főosztályvezető elmondta, hogy a megosztást bármely tulajdonostárs kezdeményezheti, a folyamat lefolytatására 90 nap áll rendelkezésre, azt az érintettek a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) honlapján ügyfélkapus azonosítás nyomán elérhető úgynevezett Osztóprogram alkalmazásával tudják lebonyolítani, ami a hivatalos alapja a földhivatali átvezetésnek is.
Dr. Andréka Tamás előadása:
Dr. Andréka Tamás hangsúlyozta, hogy célszerű a megosztásban már a folyamat megindítása előtt megállapodni a feleknek, mert a rendelkezésre álló 90 nap a gyakorlatban gyorsan eltelik.
A szabályozás fontos eleme a területi minimum, amelynél kisebb földrészlet a megosztás során nem keletkezhet. Ez zártkertek esetében 1 500 négyzetméter hektár, szőlő, kert, gyümölcsös esetén 3 000 négyzetméter, szántó, rét, legelő és erdő esetén pedig 10 000 négyzetméter (1 hektár).
Ha az érintett tulajdonostárs sem hozzávásárlással, sem cserével, sem más tulajdonostárssal közös, a területi minimumot már elérő osztatlan tulajdonrész kialakításával nem tudja elérni a területi minimumot, úgy a rá eső részt valamely másik tulajdonostárs tulajdoni hányadához számítják hozzá (bekebelezés). Az érintett részt a legmagasabb ellenértéket vállaló tulajdonostárs ennek hiányában a megosztást kezdeményező tulajdonostárs kaphatja meg, az ellenérték pedig nem lehet kevesebb, mint az adott területre az NFK honlapján elérhető értékbecslési ajánlat.
A kisajátításra akkor kerülhet sor, ha az osztatlan közös tulajdon megosztását két éven belül legalább háromszor sikertelenül kezdeményezték, a tulajdonosok száma meghaladja a 100 főt, vagy ha az egy tulajdonosra eső átlagos tulajdonrész kisebb mint 0,5 hektár – ebben az esetben már 30 fő felett is végrehajtható a kisajátítás.
Összesen több mint 2,4 millió hektáros osztatlan földterületeken 4,6 millió tulajdonost tartanak nyilván – Fotó: pixabay.com
Gyakorlati szempontok az osztatlan közös tulajodon felszámolásához
Dr. Cseh Tibor András, a MAGOSZ megbízott főtitkára néhány fontos gyakorlati szempontra hívta fel a figyelmet előadásában. Rámutatott arra, hogy a megosztási eljárás fontos feltétele, hogy annak elindításáról minden tulajdonos a tulajdoni lapon szereplő címre tértivevényes értesítést kapjon. A bejegyzett földhasználókat szintén értesíteni kell. Ha valamely tulajdonos bármely okból passzív marad, az ő részéről ez beleegyezésnek számít. Ezért, aki elsőként nyújtja be a megosztási kérelmet, nagy tulajdoni arányú passzív tulajdonosi kör esetén komoly előnybe tud kerülni akár kis tulajdoni arány mellett is – mutatott rá a szakember.
Dr. Cseh Tibor András előadása:
A megbízott főtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a folyamat megkezdése előtt javasolt a művelési ágat ellenőrizni a tulajdoni lapon, így elkerülhető például, hogy 1 hektár alatti gyümölcsös azért kerüljön bekebelezésre, mert a földhivatalnál ez a terület szántóként van nyilvántartva.
Dr. Cseh Tibor András kitért a megosztási eljáráshoz kapcsolódó költségekre is: a 15 ezer forintos eljárási díj mellett ügyvédi és közjegyzői díjakkal, valamint postaköltséggel is kell számolni. vagyonszerzési Illeték azonban csak bekebelezés nyomán keletkező értéktöbblet után fizetendő, és nem kötelező földmérőt sem fogadni, mivel jogi megosztásról van szó. Hozzátette azonban: nem egyértelmű kijelölés vagy utak létesítése esetén a földmérőt sem célszerű kihagyni a folyamatból.
A webinárium végén Pataki Zsolt, az Osztóprogramot fejlesztő Digicart Kft. ügyvezetője mutatta be az Osztóprogram alkalmazásának főbb részleteit. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy célszerű a lezárás előtt az Osztóprogramból elkészíteni a teljes dokumentációt, és azt a megbízott ügyvédekkel leegyeztetni. Beküldés előtt ugyanis a projektet le kell zárni, a lezárt ügyek további módosítására pedig a rendszer már nem ad lehetőséget.
Pataki Zsolt előadása:
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
