A mezőgazdasági járművek közlekedése során felmerülő problémákra nyújthatnak megoldásokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javaslatai. Ilyen például a súlytolerancia emelése és az EKÁER rendszer módosítása.
A 2021-es esztendőben is fokozatosan megindulnak a mezőgazdasági munkálatok. Ennek hatására megnövekszik a közúti közlekedésben részt vevő mezőgazdasági gépjárművek száma. A nap bármely időszakában lehet majd találkozni a közutakon mezőgazdasági gépekkel, és mivel sebességük elmarad a gépkocsikétól, ezért különösen figyelniük kell az autóvezetőknek. Ez gyakorta bosszúságot okoz az autóvezetőknek.
Egy átlagos traktor-pótkocsikkal várja a kombájnt. Ezzel a szerelvénnyel sokszor kell megfordulni, mire a termés bekerül a tárolókba – fotó: Agroinform.hu
Azonban érdemes belegondolni, hogy a mezőgazdasági munkát végző gazdák biztosítják a nélkülözhetetlen élelmiszert. A közlekedés során egyébként is számos akadályba és nehézségbe ütköző gazdák érdekében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara célul tűzte ki, hogy olyan javaslatcsomagot állít össze a döntéshozók felé, amely segítségével leküzdhetőek a mezőgazdasági járművek közlekedése során fennálló problémák, nehézségek. Az egyik ilyen javaslat a mezőgazdasági termőterületen felrakodott, ömlesztett áruk, mezőgazdasági termények szállítmányai esetén alkalmazott súlytoleranciájának emelésével és az EKÁER rendszer módosításával foglalkozik.
Tapasztalható, hogy komoly bírságot szab ki a hatóság arra a járműre, amely a forgalmi engedélyben megengedett súlynál többet visz, az össztömeget túllépi.
Ez igaz a mező- és erdőgazdaságban dolgozó járművek esetében is. Azonban e munkák sajátossága, hogy a szállítandó termények sok esetben a termőföldön kerülnek a szállító járművekre, ahol mérlegelés híján csak úgy teljesíthető a jogszabály által előírt határérték, ha jelentősen alulméretezik a szállítandó termék tömegét, mivel annak fajtájától, víztartalmától stb. nagyban függ a fajsúlya és így a térfogattömege is.
A helyzet súlyosságát fokozza, hogy a – a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer működésbe állítása mellett – az előzetesen már beharangozott tűréshatároknál lényegesen alacsonyabb tömegtúllépési mértékeket határoztak meg a döntéshozók, melyek ugyanúgy vonatkoznak a termőföldön mező- és erdőgazdasági tevékenységet végzőkre is (pl. betakarítás, trágyaszállítás, bálabehordás stb.). Ezáltal a termelőkre jelentős többletköltség nehezedik és nagyobb áruforgalmat kell bonyolítaniuk az utakon.
A közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről (410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 2017. december 29-i módosításáról) van szó, mely szerint 2018. június 30-át követően mindössze 1% lehet a szállítmány szankciómentes tömegtúllépése. A jogszabály (6/1990 KÖHÉM rendelet) már jelenleg is lehetőséget biztosít a konténert vagy cserefelépítményt szállító gépjárművek esetén az általánosan meghatározott 40 tonnás maximális össztömeg túllépésére.
Ehhez hasonlóan a NAK kezdeményezi a mezőgazdasági termőterületen ömlesztett formában felrakodott termények szállítását végző gépjárművek esetén is a súlytolerancia maximum 5 %-os túllépési lehetőségének biztosítását. Ebből következően a kormányrendeletbe építendő kamarai javaslat, hogy a mezőgazdasági termelők részére egy általános jogszabályi mentesség legyen elérhető arra az esetre, ha a gazdáknak mérlegelésre, súlymérésre a berakodás helyén nincs lehetőségük, vagy csak aránytalanul nagy nehézséggel vagy költséggel lenne ez elérhető.
Mindemellett az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével kapcsolatos eddigi tapasztalatok alátámasztják, hogy a visszaélések csak bizonyos nagyobb értékű termékek láncolatos értékesítésénél jelennek meg, de például a szerződéses kapcsolaton alapuló közvetlen feldolgozóipari beszállításoknál a rendszer sajátosságai miatt nem figyelhető meg az adóelkerülés.
Látható tehát, hogy ez az a gazdálkodói kör és tevékenység, melyben nem jelenik meg az EKÁER rendszer által üldözött áfacsalás, így ezen a területen további pozitív eredményre se lehet számítani, a többletteher viszont jelentősen megnehezíti a gazdálkodók tevékenységét. Ezek a termékek a betakarítási időszakban, napi 24 órában folyamatosan ömlesztve kerülnek beszállításra, közvetlenül a szántóföldről vagy az ültetvényekről a feldolgozóüzembe, ami rendkívüli terhelést jelent a kamara tagjainak, és más lehetőségük nincs is, mint a szerződésszerű teljesítés.
Ezek alapján a NAK javasolja a döntéshozók felé, hogy a zöldborsó, a zöldbab, a csemegekukorica és az ipari alma, mint a feldolgozóipar számára nagy mennyiségben termelt növényi termékeket vegyék ki a kockázatos termékek köréből. E kivételek közel 1 millió tonna feldolgozóipari zöldség és gyümölcs szállítása esetén nyújtanának jelentős adminisztratív könnyítést a gazdálkodóknak, ezzel is segítve e stratégiailag fontos élelmiszer-feldolgozó ágazat tevékenységét.
NAK/Balázs V., Fodor Z.