Ezt az oroszok is szerették volna összehozni
Az Ukrajna által kezdeményezett Gabonaexportáló Országok Szervezete valami olyasmi, amit Oroszország is szeretett volna valaha létrehozni, de ez akkor nem jött össze nekik. A szakértők most arra figyelmeztetnek, hogy az ukrán kezdeményezésnek lehetnek negatív következményei, és további tisztázásra van szükség a szervezet működésével kapcsolatban.
"Ukrajna kezdeményezésének célja, hogy a világ néhány jelentős gabonaexportőrét, például az Egyesült Államokat, Kanadát, Brazíliát, Argentínát és az EU-t összefogja, hogy összehangolják erőfeszítéseiket és leküzdjék a gabonaexport esetleges akadályait."
A létrehozandó szervezet célja a tagok személyes gazdasági érdekeinek védelme lenne, elsősorban az Ukrajnából származó gabonaexport jelenlegi zavaraira adott reakcióként - magyarázta el Markijjan Dmitrasevics, Ukrajna mezőgazdasági miniszterhelyettese. A kezdeményezés Oroszország régi vágyát idézte fel, mivel a 2000-es évek első évtizedében az oroszok megpróbáltak létrehozni egy gabonakartellt más fekete-tengeri termelőkkel együtt, köztük egyébként Ukrajnával és Kazahsztánnal. Ezt a szervezetet Oroszország a nagy hatalmú Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) olajkartell mintája hozta volna létre, ami jelentős befolyással bír a fosszilis tüzelőanyagok árának meghatározására az árupiacokon.
Az Ukrajna által kezdeményezett Gabonaexportáló Országok Szervezete valami olyasmi, amit Oroszország is szeretett volna létrehozni, de az akkor nem jött össze. Kép: Pexels
Gabona "OPEC" vagy GOSZ?
Dmitrasevics szerint azonban Ukrajna kezdeményezésének gazdasági lényege teljesen eltér az OPEC kezdeményezésétől. "Egy ilyen szervezet ellensúlyt jelenthetne azzal a gabona- és élelmiszer-zsarolással szemben, amelyet Oroszország jelenleg folytat" - mondta. Szerinte az élelmiszerbiztonság lehet a megoldás első fontosabb eleme, a második pedig a gazdasági kérdések megoldása.
"Ha például valamelyik ország gabonát akar importálni, de vám- és nem vámjellegű akadályokat vezet be a feldolgozott termékekre, a gabonaszervezet ennek megfelelően reagálhatna az importőr barátságtalan intézkedésére, az exportőr pedig tükörintézkedést alkalmazna".
A megfelelő és barátságos globális válasz ellenére jelenleg az egyetlen lehetőség az ukrajnai gabonaexport helyreállítására a háború megnyerése, mivel Oroszországban nem lehet megbízni ha olyan tervekről van szó, amely az ország déli részén lévő tengeri kikötők blokkolásának feloldására irányulnak - mondta az Euractivnak adott exkluzív interjúban Ukrajna mezőgazdasági miniszterhelyettese.
Gabonakvóták a tengeri kikötők blokádja ellen
A gabonaexportőrök szervezetének egy másik érdekes elképzelése az, hogy kvótákról állapodjanak meg a gabonaexportra vonatkozóan.
"Ha ez a háború előtt így lett volna, akkor egyes országok nem raktározhatták volna el a gabonát, hogy túléljék a háború miatt kialakult helyzetet"
- mondta Dmitrasevics, hozzátéve, hogy a nagy importőrök nem nagyon aggódnak, mert úgy vélik, hogy a háború egy idő után amúgy is véget ér, és a tartalékaik elegendőek lesznek addig. Az ukrán miniszterhelyettes szerint a túlzott készletekre való támaszkodás megakadályozhatja az Ukrajnából történő gabonaexportra irányuló valós intézkedések végrehajtását.
A válság bekövetkeztével néhány ország olyan szigorú intézkedéseket hozott be belső piacainak védelmére, mint például az Indiában bevezetett gabonaexport tilalom. Kép: Pexels
400 millió éhes száj
Körülbelül 400 millió embert táplál valamilyen mértékben az ukrán gabona, és ennek a 400 milliónak jelentős része olyan országokból származik, ahol az emberek éves jövedelmük több mint 40 százalékát élelmiszerre költik. A korábbi időszakokból származó szállítások eredményeként ezek az államok rendelkeznek készletekkel, de egy-két hónapon belül ezek a készletek elfogynak és - mivel a jelenlegi helyzetben Ukrajna tengeri kikötői le vannak zárva, ami megakadályozza az exportot - súlyos válsággal kell szembenézniük. Dmitrasevics szerint a kezdeményezés létrejöttének egyik oka éppen az ukrán tengeri kikötők blokádja volt a teljes körű orosz invázió idején.
"Korábban, a háború előtt a tengeri kikötők adták Ukrajna exportjának 90 százalékát, így havi több mint öt millió tonna gabonát tudott exportálni. Most még a legoptimistább előrejelzés is legfeljebb 2 millió tonna exportot jósol minden lehetséges eszközzel.
A válság bekövetkeztével néhány ország olyan szigorú intézkedéseket hozott be belső piacainak védelmére, mint például az Indiában bevezetett gabonaexport tilalom. Támogatói szerint a "gabona OPEC" segíthetne elkerülni az egyes országok ilyen intézkedéseit vagy azok hatását. A szkeptikusabban gondolkodó agrár-élelmiszeripari és kereskedelmi szakértők azonban megemlítik egy ilyen kezdeményezés lehetséges negatív következményeit is, például az árak emelkedését, különösen a gabonaimportőrök számára.
Körülbelül 400 millió embert táplál valamilyen mértékben az ukrán gabona, és ennek a 400 milliónak jelentős része olyan országokból származik, ahol az emberek éves jövedelmük több mint 40 százalékát élelmiszerre költik. Kép: Pexels
Rizikós és árdrágító a kvótarendszer
Joao Pacheco, a FarmEurope agytröszt munkatársa kifejtette, hogy "ha ez az exportkvóták bevezetését jelenti, az véleményem szerint káros lenne közös érdekeinkre nézve, és negatív hatással lenne a nettó élelmiszer-importőr országok élelmezésbiztonságára, különösen Afrikában és a Közel-Keleten, mivel a kvóták felhajtanák a gabonaárakat".
"Szerinte a gabona OPEC" ötlete nem lenne képes kompenzálni az orosz agresszió következményeit, ami az ukrán mezőgazdasági termék-export fő eszközének számító tengeri kikötői hajózás blokádjához vezetett."
Ráadásul az ilyen "gabona OPEC" és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) hatásköre közötti határok sem lennének egyértelműek, mivel a szervezet állítólagos tagjai egyben a WTO tagjai is. A WTO normái szabadpiacokat feltételeznek, szabályozások nélkül, míg az exportkvóták ellentétesek ezzel a szabállyal. Oleg Nivievszkij, a Kijevi Közgazdasági Iskola professzora és gazdasági oktatási alelnöke szintén szkeptikusan áll a kezdeményezéshez, mondván, hogy az exportkorlátozások miatt a piaci árak emelkedhetnek, és veszélyeztethetik az élelmiszerbiztonságot, miközben a gazdák szenvednek az alacsonyabb belföldi árak miatt. Szerinte az ilyen korlátozások még nagyobb kockázatot jelenthetnek az élelmiszerbiztonságra nézve.
"Mert a jelenlegi helyzetben, amikor a különböző országok kereskedői nem összehangoltan lépnek fel, az egyik ország exportja kompenzálhatja a másik ország hiányát, és a kereskedelem így kiegyenlíti a kínálati vagy keresleti sokkokat. De amikor sok ország lép fel összehangoltan, a kockázat növekszik"
- mondta a professzor. Ugyanakkor a FarmEurope részéről Pacheco hagyott némi teret a kezdeményezés pozitív eredményeinek. "Ha ez több együttműködést jelent abban a kérdésben, hogyan lehet biztosítani a termelést és az exportot egy ilyen nehéz helyzetben, akkor ez a szervezet hasznos platform lehet a jelenlegi gabonaellátási kihívások enyhítésére" - zárta gondolatait.
(Forrás: euractiv)
_fill_540x300_0.jpg)
