A modern kukoricanemesítés a folyamatos kihívásokhoz alkalmazkodva fejlődik, a legújabb technológiák és kutatási eredmények felhasználásával - ezekről árul el részleteket az Agroinform podcast beszélgetésének vendége.
A nemesítők munkáját már nemcsak hagyományos módszerek, hanem drónok, mesterséges intelligencia és modern statisztikai modellek is segítik. A hibridkukorica fejlesztése egy hosszú, akár tíz évig tartó folyamat, amely során a legjobb genetikai vonalakat szelektálják a magasabb terméshozam és jobb stressztűrés érdekében.
A heterózis hatás a modern kukoricanemesítés egyik alapköve. A különböző nemesítési stratégiák célja, hogy olyan hibridek kerüljenek a gazdák kezébe, amelyek nemcsak nagy terméshozamot biztosítanak, hanem jobban ellenállnak az aszálynak és egyéb környezeti szélsőségeknek is. A precíziós technológiák és a genetikai térképezés jelentős mértékben gyorsítják és hatékonyabbá teszik az új fajták előállítását.
A jövő nemesítési trendjei a fenntarthatóság és a klímaváltozás hatásaira adott reakciók köré épülnek. Az új hibridek kialakítása során egyre nagyobb szerepet kap a környezethez való alkalmazkodás és a racionalizált vetőmag-előállítás. A beszélgetés betekintést nyújt a nemesítők mindennapi munkájába, valamint abba, hogy a tudomány és a gyakorlat hogyan fonódik össze a mezőgazdaság jövőjének alakításában.
Az adás vendége Matusek Norbert, a KWS nemesítője.
A műsor témái:
- Heterózis hatás: A kukoricanemesítés alapja vagy túlértékelt módszer?
- Hogyan születik egy új kukoricahibrid?
- Drónok, statisztikai modellek és mesterséges intelligencia a nemesítésben
- A kukoricahibridek túlélése aszály és szélsőséges időjárás mellett
- A jövő nemesítési trendjei és technológiai áttörések
Hallgasd meg a teljes beszélgetést itt:
Az Agroinform podcastjeit megtalálod az Agroinform.hu/podcast oldalon, az eddigi összes részt meghallgathatod a Spotify-on és a YouTube-on, mosantól pedig a Podbean.com oldalon is elérhetők vagyunk. Kövesd az adásokat, sok más izgalmas témával készülünk még.