Német elemzők megvizsgálták, hogy az EU tagországok közül hol a legmagasabb az agrártermelők átlagjövedelme, és hogyan alakul a termelés jövedelmezősége a közösségen belül – írja az agrarheute.com hírportálon. E két mutató alakulása több tényező befolyásolja. Függ a termelés természeti adottságai és technikai felszereltsége, művelési ág, a talajtermékenység, az egy főre jutó termőföld terület, az adott ország földművelési hagyományai, a földárak és földbérleti díjak rendszere együttes hatásától.

Mindezek alapján, ezek a mutatók az egyes tagországokban óriási mértékben különböznek.

agrárjövedelmek és a termelékenység alakulása az EU-ban

Agrárjövedelmek és a termelékenység alakulása az EU-ban – Fotó: pixabay.com

A növénytermesztésben, egységnyi területről a legnagyobb jövedelmet, illetve árbevételt (hektáronként átlagosan mintegy15.700 eurót) a termőföld szűkössége miatt intenzív gazdálkodásra kényszerített holland agrártermelők tudják lehozni, utána Belgium, Olaszország és Dánia következik.

Ezzel együtt, ez a mutató az ugyancsak magas színvonalú technikát alkalmazó Belgiumban 6.333, Dániában pedig mindössze 4.232 eurót tesz ki.

A német termelők egy hektáron 3.400 euró értéket állítanak elő, ami még mindig magasabb a skandináv országokban, Franciaországban és Spanyolországban elértnél.

Az egy farmra jutó jutó árbevétel ugyancsak Hollandiában a legmagasabb (2019-ben a zöldségtermesztő gazdaságokban meghaladta az 500.000 eurót, utána Dánia következett 315.000 eurós értékkel), bár ebben az átlagos birtoknagyság és több más tényező is közrejátszik.

Az áttekintéshez hozzátartozik, hogy a később csatlakozott, keleti tagországok a fenti mutatók tekintetében a nyugatiaknál gyengébben állnak.