Mintegy harminc százalékkal kevesebb hal lesz idén, de a Dunántúl egyes helyein ez az arány akár a negyven százalékot is meghaladhatja. Ennek egyértelmű oka a vízhiány, halastavak, csatornák száradtak ki – írta meg a Haon.
Még folynak a lehalászások, de eddig egy halászati társaságtól sem érkezett pozitív visszajelzés – fotó: pixabay.com
Többszörösére nőtt a halászatok költsége
Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MAHAL) szóvivője elmondta, azon túl, hogy a halastavak megfelelő vízutánpótlása megakadt vagy költségesebbé vált, a halastavak sekély, lápos vizeihez települtek át a kiszáradt vizek madarai is. A gémek, kormoránok, bakcsók óriási károkat okoztak. Mindezek mellett többszörösére nőtt a halászatok összes költsége, emelkedtek a takarmányárak és az energiaköltségek.
Az átlagosnak mondható 15 ezer tonna étkezési hal helyett jobb esetben idén lesz 10–11 ezer tonna. Még folynak a lehalászások, de eddig egy halászati társaságtól sem érkezett pozitív visszajelzés
– mondta a szakember, majd rámutatott arra is, hogy a tiszántúli öntözőcsatornákkal szerencsésebb helyzetben voltak az ország keleti részének halászatai, mert ha nem is bőséges mennyiségben, de megoldott volt a vízellátásuk.
Húsz év munkája van veszélyben
Lévai Ferenc a lapnak azt is elmondta, hogy arra kérték a MAHAL tagjait, hogy lehetőség szerint szorítsák háttérbe az exportot. Ez azonban nem lesz egyszerű feladat, tekintettel arra a tényre, hogy egész Európában halhiány van: a magyar halakat Németországból, Lengyelországból, Szlovákiából is keresik.
Húsz év munkája van veszélyben. Sajnos a halászat teherbíró képessége kisebb, mint a szántóföldeké, mert számunkra nem érhetők el azok a támogatási, biztosítási formák, mint a mezőgazdaság számára
– tette hozzá a MAHAL szóvivője.
A halászat teherbíró képessége kisebb, mint a szántóföldeké – fotó: pixabay.com
Jelenleg is tart még a lehalászás
A Hortobágyi Halgazdaságban és a Bocskai Halászati Kft. tavain jelenleg is tart még a lehalászás, azonban már most arról számoltak be a megkérdezett szakértők, hogy az előző évekhez képest az idei mennyiség el fog maradni.
Negyven tavunkból körülbelül harmincat halásztunk le eddig. Az idei aszályos időjárás miatt 2800 hektárnyi termőtófelületünkből 200 hektár szárazon maradt
– adott tájékoztatást Simon Károly, a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. Vezérigazgatója.
Elmondta, évente nagyjából 1500 tonna halat értékesítenek, de ez a mennyiség idén várhatóan kevesebb lesz. Ennek okaként az energiaválságot és a takarmányozási problémák okozta áremelkedéseket is megemlítette. Ismeretes, hogy az ország keleti részén szinte alig termett meg valami, nehéz volt takarmányhoz jutni, amit sikerült beszerezni, azt is a tavalyihoz képest kétszeres áron kellett megvásárolni.
A megtermelt halat elsősorban belföldön értékesítik, mivel a hazai ellátás prioritást élvez – fotó: pixabay.com
Az árak várhatóan 30 százalékkal fognak majd emelkedni
Horváth Ferenc, a Bocskai Halászat ügyvezető igazgatója is hasonló nehézségekről és kilátásokról számolt be. Mint fogalmazott, a haltermelés körülbelül 20 százalékkal marad el a szokásostól a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt.
A megtermelt halat elsősorban belföldön értékesítjük, mivel a hazai ellátás prioritást élvez. Szeretnénk megnyugtatni az olvasókat, hogy az ünnepi halellátást az eddigiekhez hasonlóan a hazai haltermelők továbbra is biztosítani fogják
– hangsúlyozta Horváth Ferenc. Ezt Simon Károly is megerősítette azzal, hogy bár a megszokott mennyiség elérhető lesz, az árak várhatóan 30 százalékkal fognak majd emelkedni. Ez az élő ponty ára esetében 1800–2000 forint/kg környékén alakulhat a karácsonyi időszakban.
_fill_540x300_0.jpg)
