Kitalálod, melyik növény termesztése érte meg a leginkább?

Sokakat izgat manapság, mire lehet számítani a terménypiacokon, hogyan alakulnak majd az árak, mit érdemes vetni, termelni?

Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre valaki ma jó választ tudjon adni, komoly felkészültség kell, ami nem adatik meg mindenkinek. Ezért Héjja Csabától, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzőjétől és Fórián Zoltántól, az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Központ vezető agrárszakértőjétől kértünk segítséget.

Milyen mozgást, esetleges pozitív, biztató tendenciákat látnak a termények európai és világpiacán?

Héjja Csaba: A termelési előrejelzéseket nemrégiben kismértékben lefelé módosították a nagy elemzőházak, elsősorban Európában borúsabbak a kilátások, Franciaországban az elmúlt évtizedek egyik legrosszabb termésére van kilátás, az állományok nincsenek túl jó állapotban. A tavaszi vetésekről még túl korai lenne ítéletet mondani. Ősztől világszerte csapadékhiány volt, így azokkal a terményekkel lehet mennyiségi probléma, amit ősszel vetettek el. De nem valószínű, hogy a globális ellátás veszélyben lenne, ugyanis a fogyasztás helyreállása csak részben történt meg.

Héjja Csaba – forrás: MBH Bank

Fórián Zoltán: Az elmúlt hét jól mutatta, hogy elég egy kisebb megingás a részvénytőzsdéken, máris látunk elmozdulást az árutőzsdei árakban. Akik a földek széléről nézik, sose felejtsék el azokat, akik a monitorokon követik és összefüggéseikben keresik a legjobb megtérülést a különböző piacokon. Mivel a keresleti-kínálati viszonyok nem tartogatnak most izgalmakat a gabonafélék és olajnövények piacain, kicsi ármozgásokat látunk. Megváltozni e helyzet akkor fog, amikor a gazdasági mutatók, a háborúk miatt biztonságos gyarapodást keresnek a pénzek. Ezeken az árakon beszállási pontok most már bőven adódnak az árutőzsdéken. Ennek ellenére úgy látom, hogy ez nem fog rövid távon megtörténni. Az exportőröknél a tavaszi készletek jellemzően már alacsonyak. (Ez alól a mi piacunk kivétel, hiszen jelentős még a raktárak foglaltsága.) Emiatt kisebb kínálati szűkületek már kialakulhatnak, mind mennyiségi, mind minőségi oldalon. A kisebb árhullámokhoz ezek is hozzáadódhatnak. Alapnövényeink közül a szója és a rozs területe emelkedik, a repcéé, durumé stagnál, a búzáé, kukoricáé, árpáé zsugorodik. Eközben a repce virágzik, a szántóföldek legszebb arcukat mutatják ezekben a hetekben.

Visszafogott kiadások = romló terméshozamok

Az őszi vetésű növények átlagos állapota jó, ami azt jelenti, hogy keleten inkább gyenge, nyugaton inkább jó. Fejlődésük hetekkel előrébb jár az ilyenkor megszokottnál. Ebben a talajok téli hónapokban kialakult víztelítettsége és a szokatlanul hamar felmelegedett levegő és talaj egyaránt segíti őket. Ugyanakkor a csapadékhiány egyre komolyabb, sok gazda már öntöz. A helyzet nem rendkívüli, az aszály immár egyre gyakoribb térségünkben. Az öntözésfejlesztés a legfontosabb stratégiai feladattá vált a mezőgazdaság számára. Amennyiben az aszály fokozódik, akkor azt nem csak a kapások, hanem az őszi vetésűek is meg fogják sínyleni. Mivel a talajerő-utánpótlás terén a gazdálkodók egy része visszafogta kiadásait, a vízhiánnyal kiegészülve romlani fognak a terméskilátások. Számolni kell a kényszeréréssel és azzal együtt járó terméskieséssel is.

Fórián Zoltán – forrás: Erste Bank Hungary Zrt.

Milyen árszintekre lehet számítani a nyári, illetve az őszi betakarításra?

Héjja Csaba: Pontos becslésbe nem szeretnénk bocsátkozni, viszont a jelenlegi szintekhez képest – hacsak nem áll elő haváriahelyzet – nem számítunk érdemi elmozdulásra. Ha valóban lesz visszaesés a termésben és a fogyasztási kereslet erősödik, akkor aratás után például a búza ára akár indulhat tonnánkénti 70 ezer forint felett is. Természetesen rendkívül sok tényező tudja ezt befolyásolni még. Fontos azonban elmondani, hogy a bolti kereslet, illetve a teljes piacra vonatkozó várakozások erőteljesen alakítják az árakat.

Fórián Zoltán: Az, hogy átlagosan immár egyre gyakrabban látunk veszteséges kalkulációkat, nem jelenti azt, hogy ne lennének olyanok, akik a jelenlegi piaci viszonyok között is eredményesen gazdálkodnak szántóföldi növényeikkel. Aki okszerűen költ, pontosan ismeri, számolja önköltségét, jó időben kötött le tételeket, magas minőséget állít elő és azt a raktárban is meg tudja őrizni, egyébként meg jók a hozamai, pozitív oldalon maradt. Ez nem a növényfajta, hanem a gazdálkodó felkészültségének kérdése. Hangsúlyozom, ezeken az árakon válik el az ocsú és a szem. Akinek hatékonysága, felkészültsége megfelelő, halad, aki nem, lemarad. Bár ez jön minden lyukból, nem árt ismét szajkózni: a szántóföldi növénytermelés válsága csak akkor lesz rövid távú jelenség hazánkban, ha gyorsan tudunk alkalmazkodni a kialakult gazdálkodási környezethez.

Most elválik egymástól az ocsú és a szem

Ehhez egyszerre kell egy sor fronton előre lépni: a talajélet javítása, piacszervezési feladatok, új, illetve háttérbe szorult kultúrák termelési és piaci ismereteinek elsajátítása, finanszírozási, fejlesztési, humán erőforrás-problémák megoldása. Akkor fogunk visszatérni a fenntartható növekedési pályára, ha új támaszokat építünk. Mindkét szó fontos. A fenntarthatóság kezd máris a mindennapjaink része lenni, például amikor töltjük az eGN-t. A növekedést pedig újra kell értelmeznünk. Nem az a siker kulcsa, ha két számjegyű hozamokat érünk el, hanem az, ha nyereségünket tudjuk növelni. Tisztában kell lennünk a költség-nyereség pontokkal és energiáinkat ennek megfelelően elosztani. Régi vesszőparipám ez. Nem ismerjük eléggé a piaci mechanizmusokat, ezért rájuk mondjuk, hogy kiszámíthatatlanok. Ez olyan, mint amikor ezer okot sorolunk, miért kell ragaszkodni a megszokott gazdálkodási szerkezethez. A valóság azonban hátba ver. Ez jól látható a kukorica és a búza terület-csökkenésének gyorsuló ütemében – fogalmazott Fórián Zoltán.

Hogyan befolyásolhatja az árakat az ukrán, vagy esetleg az orosz termés?

Héjja Csaba: Az orosz elemzőházak is csökkentették a várakozásaikat amiatt, hogy Oroszország nagy mennyiségű búzát tud a nemzetközi piacokra küldeni, nettó exportőr. Így némi többlet keresleti hatás az exportpiacokon felfelé mozdíthatja az árakat. Ne felejtsük el, hogy a két ország bő a harmadát adja a nemzetközi gabonapiacnak. A vetésterületek Ukrajnában csökkentek, így onnét szintén kevesebb árualap keletkezik. De ez egy globális piac: megtalálják azt a hiányzó mennyiséget, a globális ellátás nincs veszélyben. Főleg annak fényében, hogy tetemes átmenő készlettel vágtunk neki az idei szezonnak.

A bent ragadt gabonakészletekről nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok, nem mérhető pontosan, csak hallomásokra lehet hagyatkozni – forrás: Pixabay

Fórián Zoltán: Mivel igen jó példa, kiemelem a hazai kukorica külkereskedelmet. Az AKI mérése szerint a 15. héten a kukorica felvásárlási átlagára 59,2 eFt/t, ami alig 71 százaléka az egy évvel korábbi szintnek. Pedig a kényszerértékesítések időszaka a küszöbön van. A kukoricaövezet északra húzódását nem tudjuk megállítani, ez már látszik is vetésszerkezeten, de az elkövetkező két-három év lesz a paradigmaváltás időszaka. A külkereskedelem zsugorodik. Ez az import oldalán persze kedvező, egyben azt is jelzi, hogy a hazai áraknál már nehezebb jobbat mondani. Az export évek óta tartó esése viszont erős üzenet, pedig a termés toxinmentes, közepes hozamú. A készletek ezért magasak.

Mi történik itt? Brazília 50 év után letaszítja az USA-t

A búzapiaci trendek közül valóban, Oroszország inváziója érdemel kiemelést. Mellettük – Argentínát kivéve – minden nagy exportőr piaca zsugorodik. Sorra veszi el az európai búzapiacokat is. A magas orosz készletek az elmúlt hónapok áreséseinek hátterében ott voltak, mint ahogy a készleteik jelenlegi csökkenése is. Ukrajna a világ helyett az EU nagy beszállítójává vált kukorica tekintetében is. Ennek hatását a zsebünkön érezzük, de mit jelent számunkra az, hogy több mint 50 év után Brazília letaszítja az Egyesült Államokat a kukoricaexportőrük dobogójának tetejéről? Látszólag semmit, de érdemes a sorok között is olvasgatni. Valami van ugyanis a levegőben. Kína erőteljes függetlenedési törekvése az amerikai terményektől több dolgot is jelenthet. 2022-ben Kína megállapodást írt alá brazil gabona vásárlásáról, hogy csökkentse az Egyesült Államoktól való függőségét és helyettesítse az orosz invázió által megszakított Ukrajnából származó szállításokat. Az új megállapodás értelmében Brazíliából az első kukoricaszállítmányt 2022 novemberében küldték el – folytatta Fórián Zoltán.

Van valami a levegőben

Az Erste elemzője szerint Ukrajna nyomul a szójapiacon is, gyorsan bővíti szójatermelését és feldolgozását. Náluk korábban nem volt széles körben elterjedt növény a szója, mivel a napraforgóliszt mellett drága fehérjének számított. Számukra ez egyértelműen exportcikk, aminek kivitelét a gyenge hrivnya is támogatja. Az exporttilalmak azonban a feldolgozás felé terelték az ukrajnai szóját. Így az EU-ba irányuló bab export mellett elkezdett emelkedni a szójaliszt és a szójaolaj kivitele is. Népszerűségének titka, hogy a szója Ukrajnában is a legjobb jövedelmezőségű növények közé tartozik. Hatékonyságtól függően 300-400 dollár nyereséget hoz hektáronként. A hozamok folyamatosan javulnak. Az ukragroconsult.com szerint Ukrajnában a közepes gazdaságok átlagosan 2,6, a nagyüzemek átlagosan 3,5 t/ha hozammal állítják elő a szóját. A világpiaci szójaár csökkenés mögött a gyenge exportkilátások vannak. Az USDA szerint számos tényező rontja az amerikai szója versenyképességét a világ exportpiacain. Az erős dollár és a gyenge reál Brazília malmára hajtja a vizet. Ugyanakkor a legalacsonyabb árért ők is alul maradnak az ukrajnai áruval szemben. A múlt héten – dollárban számolva – közel tíz százalékos volt az árelőnyük. A szójabab ára márciusban ugyan emelkedett, mert a brazil termés-előrejelzések romlottak és a gazdák visszatartották a terményt, de azóta ismét lefordultak az árgörbék. Az előrejelzések az előttünk álló hónapokban is csökkenést várnak. Az olajosmag zárókészletszint emelkedik. Az EU szójaimportja az év eddig eltelt időszakában a tavalyi szinten volt. A fő beszállító az USA (56%), de a szójadarában Brazíliáé az aranyérem (63%), a szójaolaj esetében pedig Ukrajna viszi a pálmát (40%).

Nemcsak Ukrajna, hanem Brazília is nyomul a szója piacán – forrás: Pixabay

Mennyi termény van még a raktárakban, értve ez alatt a hazai termelők saját készleteit, illetve az Ukrajnából érkezett felhalmozott készleteket?

Héjja Csaba: Erről nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok, nem mérhető pontosan, csak hallomásokra lehet hagyatkozni. A magyar export működik, megfelelő mértékben megy ki az áru, nem valószínű, hogy többletkészlet maradna bent. A terményeknek kínálati piacuk volt, részben most is az van. Ez alapján feltételezhető, hogy van még belőlük a hazai tárolókban, de nem olyan mennyiségben, ami tönkre tenné a piacot.

Az elmúlt 10 év árfolyamatait tekintve mit éri meg legjobban termelni, melyik az a szántóföldi kultúra, mely rentábilisan volt termelhető és a legstabilabb árakat mutatta?

Héjja Csaba: Amennyiben 10 éves időtávban gondolkodunk, a kukorica volt az, bármennyi csapás is érte a közelmúltban az ágazatot. Folyamatosan emelkedő kereslete volt a növénynek, a fejlődő takarmánygyártás, az ipari felhasználás „kérte" a kukoricát, a gazdák ismerték az agrotechnológiáját, minden adott volt a sikerhez. Az elmúlt évek aszályos időjárása sajnos rontott ezen, de hosszabb időre visszatekintve, mégiscsak ez volt az a növény, amit a leginkább megérte termelni. Ráadásul az öntözés révén még 2022-ben, a történelmi aszály évében is tudott komoly eredményt produkálni. A búza valamivel kényesebb növény. Mindemellett a növénytermesztésben igen jelentős különbségek mutatkozhattak az ország keleti és nyugati része között az időjárástól függően.