Héjja Csaba, az MBH Bank szenior elemzője szerint ugyanis ha világszinten kevesebb termés lesz, akkor jó eséllyel kapuk nyílnak a világ gabonapiacán a magyar terményeknek – mondta az Indexnek az elemző. A hírportál szakértőkkel vizsgálta meg, mennyire pörög a magyar agrárium és ez hogyan befolyásolja a kormány növekedési célját.
Emlékezetes: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter 1,5 százalékos idei növekedési célt tűzött ki. Nagy János, az Erste elemzője szerint ez rendkívül ambiciózus prognózis, tekintve, hogy a piaci elemzők többsége 0–0,5 százalék közötti bővülést vár. Az Erste alapból recesszióra készül, mivel már az egymást követő harmadik negyedévben technikai recesszióban ragadt az ország.
Túl optimista kormányzati várakozások
Varga Zoltán, az Equilor elemzője szerint is túl optimista a kormányzat növekedési várakozása. Hiszen a belső kereslet nagyon gyenge, és bár a kormány hozott élénkítő lépéseket, a költségvetés nincs jó bőrben – mondta a szakértő, rámutatva, hogy a büdzsében további kiigazító lépések válhatnak szükségessé, ami viszont negatívan hathat a növekedésre.
Elképzelhető, hogy a várható jó termés miatt a mezőgazdaság menti meg idén a gazdaságot a visszaeséstől, de ez is inkább stagnáláshoz közeli állapotot jelenthet – vélekedett a közgazdász. A jövő évre viszont már érezhető növekedést vár, de ennek mértéke még kérdéses.
A mezőgazdaság lehet a jolly joker
Az MBH Bank egy százalék körüli GDP-növekedést vár, ám hangsúlyozzák, ez erősen függ a mezőgazdaság teljesítményétől, mivel más területeken lefelé mutató kockázatok látszanak.
A fenti szakértői vélemények alapján úgy látszik, hogy a mezőgazdaság idei teljesítménye pörgetheti vagy éppen húzhatja vissza a hazai gazdaságot.
Még akkor is, ha már megérkezett az El Niño, mely nyomán július első hetében megdőlt az átlaghőmérsékleti csúcs a Földön. Az El Niño-jelenség emeli globálisan az átlaghőmérsékletet, de szerencsénkre elsősorban Dél-Amerika, Afrika, Óceánia és Ausztrália térségében. Nálunk Európában, Magyarországon hála Istennek, nem sokat érzünk ebből – világított rá Héjja Csaba. Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője szerint ha lesz is aszály, nem emiatt, de egyelőre úgy néz ki, hogy a 2021-es és 2022-es év után kedvezőbb lehet az időjárás. Mint rámutatott: az elmúlt években a legerősebb El Niño-jelenség 2016-ban jelentkezett, ám akkor Magyarországon jó termésátlagok voltak – kukoricából az országos átlaghozama 8,6 tonna volt hektáronként, ami mindmáig a legmagasabb terméseredmény 1990 óta.
Még tart az aratás, a hozamok jók, az árak már kevésbé – fotó: pixabay
Kapuk nyílhatnak meg a magyar áruk előtt
Az export kulcskérdés, ugyanis a külkereskedelmi többlet jelentős részét a mezőgazdaság, azon belül a gabonapiac adja. Ha az El Niño miatt világszinten kisebb termés lesz, akkor jó eséllyel nyílnak kapuk a világ gabonapiacán a magyar terményeknek. Persze világszinten mi nagyon kicsi játékosok vagyunk, de szerencsés helyzetben tudunk profitálni a világpiaci folyamatokból – jelezte Héjja Csaba. A szakértő szerint a recesszió kialakulására kevésbé van hatása egy esetlegesen rosszul teljesítő agráriumnak, viszont a mezőgazdasághoz kapcsolódó élelmiszeripar, illetve az élelmiszer-kiskereskedelem teljesítményének annál inkább. Ha a fogyasztók kevesebb élelmiszert vásárolnak, az iparnak is kevesebbet kell gyártania. Ez erősebb hatással lehet a recesszióra, mint a mezőgazdaság – emelte ki a közgazdász.
Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint a tavalyi, elképesztően gyenge kibocsátás után 2023-ban 2-3 százalékpont is lehet a mezőgazdaság növekedési hozzájárulása alacsony súlya ellenére is.
Flórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője kiemelte, hogy tavaly az aszály, a hőhullámok és az UV-sugárzás okozta károk súlyosan érintették a gazdákat.
Jöhetnek a szárazságtűrő fajok
A 2022-es kárenyhítési évben minden eddigit meghaladó számban tettek kárbejelentést a gazdálkodók, összesen 51,5 ezer kárbejelentés érkezett, amelyből közel 48 ezer – a rendkívül csapadékmentes időjárásból adódóan – aszálykárra vonatkozott. Az idei év azonban sokkal kedvezőbben alakult eddig időjárási szempontból; most viszont az árak nem alakulnak úgy, ahogy kellene, a szántóföldi növények árai jelentős mértékben csökkentek.
A földeken lévő növények állapota jó, de ha az erős UV és a hőhullám elhúzódik, akkor folyamatosan fog romlani. Az időjárási okok globálisan is rontják a terméskilátásokat – világított rá Flórián Zoltán, kiemelve, hogy az időjárási anomáliák immár visszatérően a leggyakoribb abiotikus tényezők a szabadföldi növények esetében. A védekezés fontosságára hívta fel a figyelmet az ágazati szakértő, aminek egyik módja, hogy szárazságtűrő fajokat termesztünk, s olyan agrotechnológiát folytatunk, mely révén javul a talajélet, a termőképesség, illetve a megfelelő vízgazdálkodásra is hangsúlyt kell fektetni.
