Amennyiben azt kutatnánk, melyik technológiai szintugrás írta újra a mindennapi életet az 1960-70-es években, ma legtöbben talán a Holdra szállással, az űrporgrammal nyitnák a sort. Míg a magyar agrárium ismerői valószínűleg egy csendesebb forradalomnak szavaznának főszerepet, ami amerikai technológiát felhasználva szintén egy új világot célzott meg, de itt, Magyarországon alakította át a szántóföldi növénytermesztést. Ez volt a CPS, a Corn Production System – a későbbi IKR, az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer –, amely az ipari termelési rendszerek elvének felhasználásával nyitott új fejezetet a magyar mezőgazdaság és mezőgépipar történetében 1971-ben. A szokatlan kísérlet nem kívánt kevesebbet, mint a nyugati, USA-beli agrotechnika hazai viszonyokra való alkalmazását a hidegháború legforróbb éveiben.
A valóság mégis rácáfolt minden képzeletre, és táptalaja lett a jelen magyar gazdálkodásának.
A Bábolnáról útjára indult kezdeményezés immár fél évszázados évfordulóján életre hívói, kiharcolói előtt tisztelegve utánajárunk, mi tette a keleti blokkban valószínűtlen ötletet világsikerré. A CPS egykori gépbeszerzési csoportvezetője, majd hosszú ideig a régi IKR alkatrész kereskedelmi osztályvezetője, később műszaki igazgatója, Antos Gábor segítségével visszaidézzük a kezdetek kihívásait és sikereit. Nagy Lajos, a régi IKR termelési vezérigazgató-helyettese, a mai IKR Agrár Kft. ügyvezetője segítségével pedig utánajárunk, miként élte túl formáló erőként a CPS, illetve az IKR szellemiség a rendszerváltást követő zavaros éveket.
Forrás: IKR Agrár Kft.
IKR Bábolna – addig elképzelhetetlen házasság a nyugati technológia és a keleti blokk között
10 éven belül megduplázni a kukorica terméseredményeit, devizahitelből beszerzett, USA-ban gyártott traktorokkal, német kombájnokkal, előfinanszírozva a gazdaságok, szövetkezetek munkáját bankgaranciákból, 1970-ben, Magyarországon. Szürreálisnak hathat, de épp a végletes újszerűsége jelentette az erősségét a dr. Burgert Róberthez kötődő gondolatnak. A Bábolnai Állami Gazdaság gesztorsága mellett többek között az Agárdi, az Enyingi és a Lajta-Hansági Állami Gazdaságok, a banai, a nagyigmándi és a seregélyesi termelőszövetkezetek összefogásával, valamint az akkor már sikeresen állami szintre emelt baromfitenyésztési program hátszelével vágott bele a vezérigazgató (a későbbiekben állami díjas mezőgazdasági mérnök, a mezőgazdasági tudományok doktora) a különös vállalkozásba.
Ennek sarokkövét jelentette, amikor 1971-ben megalakult a CPS–Zug AG részvénytársaság, amelyben a bábolnaiak 30 százalékos tulajdonrésze mellett a chicagói CPS-USA 50, míg a budapesti Intercooperation Rt. 20 százalékos részesedéssel bírt.
Forrás: IKR Agrár Kft.
A nagy csapat ma is köztünk lévő tagjai, a volt IKR-es munkatársak szerint ehhez legalább annyira kellett dr. Burgert Róbert örökölt sváb makacssága és soha nem nyugvó természete, mint az olyan legendás szakmai vezetők higgadtsága, mint dr. Tóth Jánosé. Vezető beosztású munkatársként ő ugyanis nem tett kevesebbet, mint végtelen szakmai alázattal, szigorú, de nyugodt irányítással formálta megvalósítható feladatokká a program néha álomszerű céljait.
A történet ismerői szerint a sikerhez végül három szó jelentette a kulcsot:
• szükség,
• maximalizmus és
• adaptáció.
Mit jelentett mindez az 1970-es évek elején?
Forrás: IKR Agrár Kft.
Az állami mintagazdaság termelési rendszere amerikai technológiával szorongatja az USA-t a mezőgazdasági termelésben
Ahhoz, hogy megértsük a CPS – 1975-től IKR – sorsfordító jelentőségét, a korszak adottságaival kell kezdenünk. A kedvező ökológiai viszonyok ugyan mindig adottak voltak itthon a minőségi árutermeléshez, de az 1960-as években a gazdaságok fuldokoltak a forráshiány miatt. Az, hogy varázsütésre létrejött egy növénytermelési rendszer, ahol 20% saját erőt befizetve másnap már ott is állt az udvaron az a korszerű, nagy teljesítményű traktor, kombájn vagy a csúcsminőségű vetőmag, ami akkor nemzetközi szinten is teljesen új technológiát képviselt, és az árát pedig a többlettermésből lehetett fizetni, felfoghatatlan változást jelentett.
„Természetesen idáig eljutni nem volt sima út. Mindent a nulláról kellett felépíteni, olyan mintákból, amilyeneket a szocializmusban gyakorlatilag szentségtörés volt említeni. Nyugatról! Azonban a szükség nagy úr. Akkor Bábolnán már ipari méretekben zajlott a baromfitenyésztés. A baromfit pedig ipari méretekben kellett táppal ellátni, nevelni. Ennek legfontosabb alapanyaga pedig a kukorica. Megszületett tehát az elhatározás, a kukoricát is ipari logika mentén, rendszerben kell termeszteni. Ezt az iparszerű szemléletet ültette át dr. Burgert Róbert dr. Tóth János és dr. Kárpáti József segítségével a gyakorlatba. Formabontót mertek álmodni. A kukoricatermesztés etalonjához, az USA-beli kukoricaöv – Corn Belt – megoldásaihoz, gépeihez nyúltak. A bankok bánatára, hiszen azok úgy voltak vele, hogy ennyi pénz nincs a világon, sosem térül meg ez a beruházás. Már az első év terméseredményeiből boldogan látták, tévedtek” – meséli a kezdetekről Nagy Lajos, aki 1979-ben csatlakozott az IKR csapatához.
Forrás: IKR Agrár Kft.
A mai IKR Agrár Kft. ügyvezetője szerint mindehhez a Bábolnáról indított rendszer megálmodójának hathatós segítői is voltak a politikában – Erdei Ferenc, Fehér Lajos vagy éppen Dimény Imre, hogy a legfontosabbakat említsük. Így nem tűnt osztályellenes tevékenységnek, hogy valaki az USA-ból szeretne technológiát importálni.
„Nem gondolkodás nélkül átvenni vagy lemásolni akartuk a nyugati technológiákat Bábolnán. Mindegy, hogy mezőgazdasági gépekről, műtrágyákról vagy vetőmagokról volt szó, a kezdetektől folyamatosan versenyeztettük a legjobbnak tartott technikai eszközöket, inputanyagokat. Kisparcellás, majd üzemi kísérletsorozatok részeként szigorúan mértünk, iktattunk minden eredményt, teszteltük a gépeket, maximumot követeltünk a művelésben. Így sikerült kiválasztani a magyar viszonyoknak leginkább megfelelő erő- és munkagépkapcsolatokat vagy épp a kombájnokat” – ezt már Antos Gábor teszi hozzá mindehhez, aki 1972-től kezdve dolgozott a műszaki gárda tagjaként.
A későbbi műszaki igazgató szerint csupán két tény a rendszer alkalmazásával elért hatékonyság-változásról:
• 13 darab 150 LE-s, traktorra 50 MTZ traktor munkáját lehetett kiváltani.
• Míg a CPS/IKR előtt a magyar kukoricatermés hektáronként 3-4 tonna körül alakult, az új géprendszerekkel, a csúcsgenetikájú fajtákkal már 1976-77-re elérték a 8 tonna/hektár terméshozamot.
Forrás: IKR Agrár Kft.
A volt műszaki igazgató szerint nem véletlen, hogy miután 1973. március 30-án hivatalosan is zöld utat kapott a CPS gondolata, és 127 250 hektár területet tömörítő gazdaság létrehozta az Iparszerű Kukoricatermelő CPS Közös Vállalatot, ez után nem volt megállás.
„Amikor néhányan 1972 nyár végén gyakornokként megérkeztünk Bábolnára, a CPS már túl volt az első sikereken, amit a bábolnai központot körbeölelő, akkor mintegy 6500 hektáron értek el a monokultúrás kukoricatermelésben. Ehhez 1970-ben az USA-ból szereztek be John Deere gépeket, amelyek csúcstechnikát képviseltek világszinten. Ennek megfelelően jöttek az eredmények is. 1971-ben 10, 1972-ben további 25 partnergazdasággal kooperálva már több mint 60 ezer hektáron folyt a zárt rendszerű kukoricatermelés, IHC traktorokkal és CLAAS kombájnokkal a főszerepben. Reggel 6-kor már bent voltunk a nagyigmándi központban, késő estig dolgoztunk, de nem bántuk. Vitt magával a lelkesedés, az, hogy mennyire más volt ilyen kaliberű gépekkel dolgozni, üzemfenntartásukról szerte az országban gondoskodni. Addig 130-150 LE-s traktorokról vagy 12 soros, többfunkciós pneumatikus vetőgépekről még csak álmodni sem lehetett. Rövid időn belül azonban mind valósággá vált.
Rangot jelentett, ha a CPS csapat tagja lehetett valaki. Ehhez hozzájárult az is, hogy frissdiplomásként olyan legendás műszaki szakemberekhez társulhattunk, mint Lakatos Csaba, Toperczer Oszkár, Gergely Sándor, Szijj Vince, Szabó György, Raffai Ferenc, Kapui Károly, vagy épp Mészáros Árpád, akik már komoly üzemeltetési-, javítási- és szervizismerettel bírtak. Velük kezdtünk dolgozni Balogh Csabával és Hámori Pállal együtt. Az agronómiai vonalat Baraczka Ákos és Szabadka Attila vitte. Akkoriban egy gépsorral – ami egy traktorból, a hozzá kapcsolódó munkagépekből (eke, tárcsa vetőgép, sorközművelő kultivátor, permetezőgép) és a kombájnból állt – 790 hektár kukorica termelési feladatait kellett ellátni.
Forrás: IKR Agrár Kft.
Az IKR-nél sohasem horgonyoztunk le egy-egy márkánál, teszteléseink mindig a leggazdaságosabb megoldások kiválasztását célozta. A John Deere-ek után érkeztek az IHC erő- és munkagépek, valamint a CLAAS kombájnok. Munkagépek terén is folyamatosan a legújabb konstrukciók vizsgáztak a bábolnai gazdaságban. Eke, tárcsa, kombinátor, vetőgép, permetezőgép közül csak az maradhatott, ami bizonyított. Ezek egy részét utána a magyar mezőgépgyárak know-how, licenc vagy saját fejlesztés alapján gyártották, így a mezőgépiparunk is új lendületet vett. A bábolnai rendszer bevált, terjedni kezdett, rövidesen megalakult a nádudvari KITE, a szekszárdi KSZE és a bajai BKR is. A rá következő években a gépek terén olyan sikertörténeteket tudhattunk magunk mögött, mint az amerikai licenc alapján gyártott, korszakos Rába-Steiger törzscsuklós nagytraktorok, a Rába-IH munkagépek, RAU kombinátorok vagy az FKA kukoricacső-törőadapterek. De hasonlóan fontos állomás volt, amikor az eredményeket látva
a CLAAS nálunk fogott kombájnfejlesztésbe, az első lépések között a győri gyár motorjaival látta el az ide szállított betakarítógépeit.
A Bábolnai Állami Gazdaság eközben az amerikai Campbell mintájára megkezdte a B1-15 toronyszárító sorozatgyártását. Már a CPS indulásakor látszott, hogy a magyar mezőgazdaság a gépesítés terén lemaradt a világ fősodrától, így az államtól szinte minden szükséges támogatást és anyagi forrást megkaptunk a felzárkózáshoz. Termésátlagok terén is folyamatos volt a fejlődés, jött a 8 tonnások klubja, majd a 10 tonnásoké, miközben az IKR technológiával művelt területek nagysága átlépte a 240 000 hektárt.
Termelésirendszer-láz alakult ki az országban, aminek köszönhetően a modellt a Szovjetunióba és Csehszlovákiába is exportáltuk. Sűrűn követték egymást a külföldi delegációk, hogy tanulmányozzák Bábolna titkát."
Forrás: IKR Agrár Kft.
”Miután a lehetőségek adottá váltak, a magyar agrárium kiemelkedő tanulónak bizonyult. A termelési forradalom első pár éve után
Magyarország az egymillió hektáron kukoricát termelő országok terméseredményeinek rangsorában kukoricában az USA után a 2., őszi búzában a 3. helyre, míg az egy főre számított gabonatermesztésben szintén a 3. helyre zárkózott fel.
A termelési rendszerek programjába hamarosan a napraforgót és a cukorrépát is beállították. Hasonló eredményes és úttörő munka zajlott a tápanyag-visszapótlás és műtrágya-előállítás területein, vagy épp a vetőmag-nemesítés terén is.
Nagy Lajos ügyvezető szerint (aki 1983-tól 1986-ig a Bábolnai Mg Kombinát központi gazdaságának főagronómusaként dolgozott) két dolgot mindennél jobban megköveteltek Bábolnán: a rendet és a precizitást.
„Bábolnán dolgozni hatalmas lehetőség és rang volt, csak épp hibázni nem lehetett. Ez alól sem a traktoros, sem a főagronómus nem volt kivétel. Természetesen érthető volt az oka is, hiszen, ha 7200 hektáron monokultúrában termesztünk kukoricát a „kirakatgazdaságban” – ami szakmai körökben folyamatos támadásnak és megkülönböztetett figyelemnek volt kitéve – akkor nincs helye a tévedésnek, mulasztásnak. Folyamatos határszemléket tartottunk, földről, levegőből. A legkisebb művelési hiányosságot se tűrték meg. Ez a rend, fegyelem szülte az eredményeket, ez tükröződött minden területen.
Az 1970-es években a szakszerű tápanyag-visszapótlást alapvetően a műtrágyák rossz minősége és hiányos összetétele gátolta. Az IKR-nél ezen is változtattunk, úttörő szerepet vállalva technológiafejlesztéssel, saját gyártási kapacitások kiépítésével, a folyékony műtrágya technológia elterjesztésével. 9 műtrágyaüzemből álló hálózatot építettünk ki az évek során. Volt olyan év, amikor 455 ezer tonna folyékony műtrágyát állítottunk elő, amivel 500 ezer hektáron biztosítottunk hatékony tápanyag-visszapótlást. Számos szakmabeli intézettel, intézménnyel együttműködve, a közös kísérleti eredményeket felhasználva kidolgoztuk a tápanyag-visszapótlási szaktanácsadási rendszerünket, később pedig a precíziós gazdálkodási szolgáltatás minden további elemét is.
Együtt dolgozva szinte minden jelentős nemesítőházzal, országos lefedettségű fajtakísérletekkel választottuk ki a csúcsgenetikával bíró vetőmagokat. 1-2 év kisparcellás kísérleteit követték az üzemi méretű kipróbálások, ahol évente 30-50 hibridből kutattuk a legjobb tulajdonsággal rendelkező fajtákat. Így állt össze a rendszer, amelyet folyamatosan fejlesztettünk, és fejlesztünk továbbra is, saját elveinket követve mind a mai napig.”
Forrás: IKR Agrár Kft.
Versenyeztetett csúcstechnika, korszerű kemikáliák, magas terméspotenciálú vetőmagok, de Bábolna igazán a gondolkozásmódban hozott újat
Amiben Antos Gábor és Nagy Lajos gondolkodás nélkül egyetért, hogy a technológiai fejlődés csak a történet fele. Legalább ilyen lényeges, hogy a CPS-szel megszülető szellemiség az agráriumban dolgozók teljes gondolkozásmódját is újraírta. Az egyik lényeges szempont manapság is a kutatási-fejlesztési eredmények gyors átültetése a gyakorlatba.
„Az, hogy rendszerbe foglalták a mezőgazdasági termelést, megtanították a szakembereket ezen belül ökonomikusan gondolkozni, legalább annyit számított, mint a modern mezőgazdasági gépek alkalmazása. Az iparszerű növénytermesztési rendszerekhez csatlakozott üzemek dolgozóitól elvárták, hogy komolyan vegyék a munkájukat, amit ellenőriztek is. Ez a kettő együtt vált a teljesítmény motorjává” – idézi fel Nagy Lajos.
Antos Gábor hozzáteszi, szintén a rendszerszintű gondolkozás miatt vált lényegessé, hogy létrehozzák az oktatási bázist, emellett pedig a szakszerű szervizháttér kiépítését Nagyigmándon, később pedig országszerte több ponton.
„A korszerű gépek szakszerű kezeléséhez saját oktatásokat, továbbképzéseket is szerveztünk. A gépeket üzemben is kellett tartani, hiszen minden gépsorra ott várt a már említett 790 hektáros terület. Ehhez folyamatos alkatrészellátás, profi szerelőkapacitások kellettek. A 60-as években elképzelhetetlen volt, hogy egy meghibásodott gép 1-2 napon belül újra dolgozzon. Ehhez új alapokra kellett helyezni a műszaki hátteret, amit mi kemény munkával és kiváló csapattal meg is tettünk. URH-s rádiórendszer is segítette a gyors reagálást. De ezt a gondolkodásmódot erősítette a ma már Bábolnai Gazdanapokként ismert Bábolna Show rendezvény is, amit először 1977-ben tartottunk meg, az amerikai Farmer Show mintájára a gépeket a gyakorlatban, munka közben lehetett megtekinteni. Ez lett a legnagyobb seregszemléje az újdonságoknak, erősítette a versenyszellemet. Ennek hatására követték az IHC traktorokat a Fiat, majd a New Holland erőgépek, így cseréltük le végül a CLAAS betakarítógépeket is New Holland gyártmányokra. Hiszem, hogy gondolkodásmódban ez a versenyképességre törekvés ma minden sikeres magyar gazdában tovább él.”
Forrás: IKR Agrár Kft.
Rendszerváltás a magyar mezőgazdaságban: megsemmisülés és megújulás között sodródva
A nehéz időszakoknak is megvan a maguk haszna: megtanítják értékelni az eredményeket, amiket egy vállalat korábban elért. Nagy Lajos szerint, aki az Agrokémiai Kft ügyvezetőjeként, majd az IKR Zrt termelési vezérigazgató-helyettesként tevékenykedett a rendszerváltozást követő zavaros időszakban, az agrárium sorsának alakulása akkor bőven adott okot az ilyen számadásokra.
„A politikai és gazdasági átalakulások a magyar mezőgazdaság elevenébe találtak. A rendszerváltás előtt például dübörgött a műtrágya-felhasználás, ami szinte azonnal a negyedére esett vissza. 1992-ben járunk, a műtrágyaüzemek raktárai tele, 20% feletti finanszírozási kamatok, a vevők pedig sehol. A gazdaságok feldarabolásával a kárpótlás keretében, a tőke- és eszközállomány nélkül kialakult kisgazdaságokkal hasonló volt a helyzet a mezőgazdaság szinte valamennyi területén.
Nem adtuk fel, kitartó munkával nekifogtunk, hogy újraépítsük a rendszert. Sikerült is az üzleti eredményeket konszolidálni, növekedtünk. Végül a törekvéseknek a gazdasági válság és az ehhez társuló pénzügyi nehézségek és egyéb történések drámai gátat vetettek. 2008 végére annyira ingataggá vált az IKR Zrt. helyzete, hogy a bankok és a szállítók nem kívánták finanszírozni a további működést. Így veszélybe került mindaz a tudás, kapcsolati tőke, eszközállomány, amit ez a szakmai stáb összegyűjtött, képviselt. Az üzletkötő munkatársak körében nagy volt az elkeseredettség, hisz az elmaradó üzletek miatt, az addig kiépített kapcsolati tőkéjük napról napra erodálódott. Kitartottunk. Végül, szinte az utolsó utáni pillanatban érkezett meg a befektető.”
Az átmentésért vállalt emberfeletti erőfeszítéseknek márpedig jó oka volt. Nem volt kisebb a tét, mint megőrizni azt a szellemiséget, a szakmai közösséget azok között az agrárszakemberek között, akiknek a 70-es 80-as évek képzéseiből és az ipari termelési rendszerekből merített tudása nélkül elképzelhetetlen lenne a jelen agráriuma.
„Az agrár-felsőoktatásnak a fénykora egybeesik az ipari termelési rendszerek felfutásával. A 70-es 80-as években az agrárkémikus és agrármérnök, továbbá a mezőgazdasági gépészmérnök képzés addig sosem látott tömegben bocsájtotta ki a tettre kész, felkészült, fiatal szakembereket. Ők dolgoztak az állami gazdaságoknál, termelőszövetkezeteknél egészen a rendszerváltásig, hogy utána az első generációját adják a jelen agrárvállalkozóinak. Ők olyan rendszereken keresztül, mint az IKR, már rendelkeztek a gépek, vetőmagok, inputanyagok terén összegyűjtött, rendszerezett és a kemény gyakorlatban igazolt tudással, amire építkezhettek. Ez lett a jelen magyar mezőgazdaságának alapja, amely végre újra versenyképes. Ezért korszakos jelentőségű, amit dr. Burgert Róbert megálmodott és dr. Tóth János csapata segítségével megvalósított itt, Bábolnán. Azt a szakmai stábot kellett életben tartani, akik mindezt továbbadhatták a magyar gazdák következő generációjának is” – meséli Nagy Lajos.
Forrás: IKR Agrár Kft.
IKR Agrár Kft. – változatlan szellemiség, immár Európai alapokon
Az IKR szellemiség fennmaradásához a megoldást végül az ismert cseh üzletemberhez, Andrej Babišhoz kötődő befektetés jelentette 2012-ben. Az Agrofert csoport ugyanis felismerte, az IKR értékét nem pusztán a műszaki-agronómiai eszközök jelentik, hanem a szakembergárda is, ami mindezt mozgásban tartja. Így Európa egyik meghatározó agrártermelő, kereskedelmi, vegyipari és élelmiszeripari vállalatcsoportja kivásárolta az agrár input-tevékenységhez tartozó teljes infrastruktúrát és átvette az agronómiai területek teljes szakembergárdáját is folyamatos munkaszerződéssel. Az így megszülető IKR Agrár Kft.-ben a mindennapi munkát immár nemcsak a tudás, hanem a szinte korlátlan anyagi mozgástér is segítette, amit újszerű bizonyítási vágy tüzelt, technológiailag tovább fejlődött, de alapértékeiben nem változott.
„Amikor megalakult az IKR Agrár Kft., akkor dönthettem volna úgy is, hogy kiszállok, nem vállalom a vezetői szerepet, de hajtott a bizonyítási kényszer, meg akartam, munkatársaimmal meg akartuk mutatni, hogy ha a likviditás nem korlátozza végre a munkánkat és csak a vállalat érdekeire fókuszálunk, akkor az mire lesz elég a piacon. Fontos gesztus volt, hogy az új tulajdonos teljes bizalmat szavazott a vezetésnek, ami még felelősebb gondolkodásra és felszabadultabb munkára sarkallt bennünket. A piacra visszatérés feszes tempóját mi magunk diktáltuk. Országos hálózatunk eszközparkján jelentős felújításokat, beruházásokat hajtottunk, hajthattunk végre, valamint új telephelyet is vásároltunk.”
Forrás: IKR Agrár Kft.
Az eredmények pedig nem maradtak el:
• A társaság gyorsan visszaszerezte vezető pozícióját a műtrágyapiacon, miközben a növényvédőszer üzletág piaci részesedése is 11%-ról 24%-ra bővült, a vetőmag-kereskedelem pedig 15-35%-on mozog növényfajtól függően.
• A terménykereskedelmi üzletág saját jogon évente mintegy 600 ezer tonna terményt vásárol fel korrekt üzleti alapon.
• Testvérvállalatunk, a Kiskunfélegyházi NT Kft. részére mintegy 200 ezer tonna napraforgót vásárolunk fel sajtolási célra.
• Kibéreltük a peremartoni műtrágyagyár teljes kapacitását, ahol a hazai igényekre hangolt hiánypótló műtrágyákat gyártatunk és nem mellékesen mintegy 100 fő gyárban dolgozó honfitársunknak biztosítunk megélhetést.
• Termelő leányvállalataink mintegy 5 ezer hektáron végeznek szántóföldi növénytermesztést és mezőgazdasági szolgáltatást, valamint évente hozzávetőlegesen 18 ezer sertést hizlalunk. Mindezt eredményesen.
A portfólióból nem került ki se az előfinanszírozott integrátori tevékenység, se a precíziós szolgáltatás, se a megbízható növényvédőszer-kínálat. A cseh csoport testvércégein keresztül az AGROTEC Magyarország Kft. és az Agri CS Magyarország Kft. közvetítésével továbbra is elérhetőek mind a New Holland, mind a Case IH gépek más, kiváló márkájú munkagépekkel együtt. Így vált teljessé az eredeti struktúra átmentése, amihez meggyőző jövőkép is tartozik.
„Köszönöm a sorsnak, hogy cselekvő részese lehettem annak a gondolatiságnak, amit ma is úgy hívnak, Burgert-Tóth János-i örökség. Nagy örömömre szolgál, hogy adottak voltak az eszközök, hogy ezt átörökítsük, új formában életben tartsuk. Ugyanis számunkra az IKR, most már IKR Agrár, a szakmát tekintve a mindent jelenti. Itt kezdtem az IKR-ben 1979-ben, később 3 évig voltam főagronómus Bábolnán, utána visszatértem és azóta is itt vagyok, végig vezető beosztásban. Ez volt az életem. Ma olyan állapotban tudjuk a vállalatot, hogy biztosak lehetünk: a felhalmozott tudásra és a jelen pénzügyi lehetőségeire építve mindezt még a magyar gazdálkodók elkövetkezendő generációinak is továbbadhatjuk” – zárja gondolatait Nagy Lajos.
Korrekt partnerre találnak a magyar termelők, ha az eredeti IKR szellemiségben dolgozó IKR Agrár Kft.-t választják. A tisztességes, kölcsönösen előnyös üzleteket bonyolítva nem kell, hogy a pénzügyi, szakmai vagy épp a nemzeti haszon külön utakon járjon. Megmarad közös nyereségként azoknak, akiknek szívügye a magyar mezőgazdaság.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
