Az Országgyűlés kedden döntött több agráriumot érintő kérdésről, valamint a vízgazdálkodási törvény módosításáról, amelynek értelmében egyes kutak mentesülnek az engedélyeztetési kötelezettség alól.
A parlament 169 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 12 tartózkodás mellett elfogadta a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását, amelynek értelmében a 2024. január elseje előtt engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kutak teljeskörűen mentesülnek az engedélyeztetési kötelezettség alól.
Kútamnesztiáról döntött az Országgyűlés – Fotó: Shutterstock
A törvény rögzíti, hogy a kormány feladata az ország területének tudományos szempontok alapján történő felmérése és vízkészletvédelmi országtérkép készítése, amely meghatározza a vízkészletvédelmi szempontból kockázatos és kockázatmentes területeket. A térképet első alkalommal augusztus 31-ig kell közzétenni.
A kockázatmentes területeken a mezőgazdasági célú, 50 méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő kút létesítését az engedélyköteles körből átsorolták a bejelentésköteles körbe.
A 2024. január 1. előtt létesített, ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági kutak fennmaradásához sem szükséges vízjogi engedély és bejelentés, ugyanakkor a kút üzemeltetője felelős azért, hogy a felszín alatti vizet csak olyan mértékben vegye igénybe, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlódás mennyiségi egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon.
Megszűnik a jövőben az 50 méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kutak jegyzői engedélyezési kötelezettsége, ha azok nem érintenek érzékeny vízkészletet.
Meghatározták háztartási vízigényt: ez az évi 500 köbmétert meg nem haladó mértékű vízhasználat, amelynek célja természetes személyek ivóvízellátása, vagy személyes és a háztartás vezetésével összefüggő vízszükségletének biztosítása.