A koronavírus-járvány rámutatott arra, hogy van három terület, amelyek esetében a függetlenségre való törekvés nélkülözhetetlen: az energetika, a pénzügyi szektor és az élelmiszeripar. Ma az ember függetlenségét három dolog határozza meg: kitől vesz föl hitelt, kitől vásárolja az energiát és az élelmiszert napi szinten – olvasható a Portfolio Lázár Jánossal készített interjújában.
Hazai élelmiszerüzleteket kellene előnyben részesíteni
A Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos kiemelte, hogy az EU-tagság a patrióta gazdaságpolitika lehetőségét bár szűkítette, de nem szüntette meg, van még tere a hazai szereplők támogatásának. És ezt is kellene tenni.
Szerinte például az Aldi bejelentése, miszerint innentől csak magyar frisshúst forgalmaz, csak PR-fogás, aki elhiszi, naiv.
Több európai ország is bebizonyította már, hogy a kishitűséget félre téve a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stratégiai ágazattá válhat. Sok embert nehéz lenne most arról meggyőzni, hogy kerüljék a külföldi élelmiszerláncokat, mert azt gondolják, ha nem lennének, elbúcsúzhatnának a jó áraktól és a választéktól. Ezért fontosnak tartja, hogy tudatosítsák a fogyasztókban, hogy a patrióta élelmiszeripari fordulat nem további élelmiszer-drágulást és kínálatcsökkenést jelentene, egy magyar diszkontláncnak legalább olyan jónak kell lennie, mint egy külföldinek, mert a fogyasztók érdeke áll az első helyen.
Lázár János szerint ép ésszel felfoghatatlan, hogy mi a jó az importfüggőségben.
Szükségszerű, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stratégiai ágazattá váljon – Fotó: Envato
Nő a kereslet az élelmiszerekre, a drágulás velünk marad
Az élelmiszerek drágulásáról mi is folyamatosan beszámolunk, alig van már olyan élelmiszer, aminek az ára nem nőtt volna jelentős mértékben az utóbbi időszakban. Lázár János szerint ez a folyamat nem is fog megállni, mert a népesség növekedésével folyamatosan nő a kereslet.
A piac működésébe azonban túlzottan beleavatkozni nem szabad, inkább szociális oldalon támogatják azokat, akiket leginkább sújt az infláció. A minimálbér megemelése tulajdonképpen erről szól.
A kereslet tehát nő, viszont nem mindegy, hogy ki, hogyan tud megfelelni a fogyasztói igényeknek, és mekkora értéket képes előállítani egységnyi területen: hazánk egy hektár termőföldön 1700 eurónyi értéket állít elő. Ausztria ezzel szemben 3000 eurónyi értéket, de Lengyelország is többet (2500 EUR).
Nyugatabbra tekintve pedig óriási a különbség: ami nálunk 1700, az Hollandiában 18 ezer EUR. A szám mögé nézve kicsit: a kontinens 15 legnagyobb élelmiszeripari vállalatából 12 Hollandiában található. Ami azt jelenti, hogy az élelmiszeriparban van lehetőség, csak ki kellene végre használni.
Az, hogy Magyarország el tudja-e látni magát almával vagy sertéshússal, nem csak a nemzeti szuverenitás miatti elvi elköteleződés kérdése. Egy ilyen helyzet gazdasági szempontból is óriási kockázatokat rejt magában.
Mire elég 4 200 milliárd forint?
A kormány a 2021-27-es időszakban közel 4 265 milliárd forintot tervez a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra fordítani, ami példátlan méretű "kassza". A különböző kormányzati szervek és minisztériumok most dolgoznak azon, hogy december 31-ig elkészüljön az a stratégiai terv, amely részletesen bemutatja az agrárforrások felhasználását. A stratégiát hamarosan az Európai Bizottság elé terjesztik.
A következő időszak támogatásainak felhasználása során az élelmiszeripar kerül a fókuszba – Fotó: Envato
A stratégia Bizottság általi elfogadásán túl azonban érdekesebb kérdés Lázár János szerint, hogy hogyan lehet majd felkészülni a következő kormányzati ciklusra úgy, hogy Magyarországnak legyen egy világos vidékfejlesztési terve.
Hangsúlyozta, hogy a cél, hogy vidéken is olyan életminőségben lehessen élni, ami a nagyváros kínálta lehetőségekkel szemben is versenyképes. Ennek érdekében történik majd a források felhasználása is, elsősorban gazdasági, főként élelmiszeripari fókusszal.
Az Agroinform.hu Lázár Jánossal készített interjúját ITT lehet elolvasni, melyben kifejtette, hogy a mezőgazdaságban központi kérdés az adatgyűjtés és az adatrögzítés. Ma minden adatalapú: a mezőgazdaság is az adatalapú gazdálkodás irányába mozdul. Ez azonban nem divat, trendiség vagy presztízs kérdése, kizárólag egyetlen dologról szól: a költséghatékonyságról.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari támogatásokról folyamatosan beszámolunk a Pályázatok rovatban.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
