Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese mondott köszöntőt a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) országos közgyűlésén, amelyen Jakab István, a MAGOSZ elnöke értékelte az elmúlt időszakban végzett munkát és az agrárkamarai választásokat.
Dr. Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára beszámolt a KAP Stratégiai Tervvel kapcsolatos aktualitásokról. 2023 január 1-től a napi gyakorlatban kell alkalmazni az új szabályokat, ami azt jelenti, hogy a gazdálkodóknak már 2022 őszén pontosan tudniuk kell, mik az elvásárok, hiszen az őszi vetéseknek már ezek tudatában kell megtörténniük. Ennek érdekében intanzív egyeztetés zajlik jelenleg, cél hogy a gazdálkodók szempontjából is megfelelő és a fenntarthatósági szempontokat is szem előtt tartó stratégia álljon össze a nyár közepére. Fontos, hogy súlyponti kérdésekben nincs változás, tehát a beruházási támogatások, a feldogozás erősítését segítő beruházások támogatása, a generációváltás ösztönzése a legfontosabbak. Vannak olyan javaslatok, amelyeket már beépítettek a stratégiai tervbe, ilyen például, hogy nagyobb hangsúlyt helyeznek az energiahatékonyságot javító beruházásokra, illetve az agrárökológiai alapprogramban új elem is van: a karbamid műtrágya azonnali beforgatása is támogatott tevékenység lesz.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke beszámolt az agrárkamarai választások eredményéről, és külön kiemelte Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Békés megyét a magas résztvételi arány miatt.
Jakab István beszámolt arról, hogy a MAGOSZ átadta a kormánynak a hazai vízgazdálkodási ágazat korszerűsítésével kapcsolatban elkészült stratégiát. A stratégia és az abban való feladatok végrehajtása, a korszerű talajművelés, fajtahasználat a garancia arra, hogy képesek legyünk alkalmazkodni a klímaváltozáshoz és növelni a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét.
Szintén elmondta, hogy az elektronikus permetezési napló bevezetésével kapcsolatban egy olyan módosítást indítványoztak, amely szerint továbbra is lehetőség lenne a papíralapú naplóvezetésre július 1. után is.
A magyar gazdák munkáját méltatták a MAGOSZ közgyűlésén
A magyar gazdák elkötelezettsége, szorgalma és tehetsége a hazai agrárium aranytartaléka. Ezt megtapasztalhattuk a mögöttünk hagyott évtizedben, különösen az elmúlt években, a koronavírus okozta veszélyhelyzetben – fogalmazott köszöntőbeszédében Farkas Sándor, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) közgyűlésén.
Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese szólt arról, hogy a gazdákat tömörítő érdekvédelmi szervezet a rendszerváltás óta töretlenül dolgozik azért, hogy a magyar vidék megerősödjön, s ezáltal megőrizhessük, és unokáinknak örökségül hagyhassuk az agráriumhoz kötődő hagyományainkat, nemzeti kultúránkat. A szövetség élteti a kárpát-medencei magyar gazdaösszefogást is, így erősítve az összetartozást. Ebben a stratégiai feladatban az Agrárminisztérium a MAGOSZ mellé állt. Ez az összefogás közös érdek: nem csak megmaradásunk, hanem gazdaságunk, s ezen belül az agrárium megújulásának záloga.
A MAGOSZ a magyar agrárgazdaság motorjává vált
A MAGOSZ munkájának és elkötelezettségének sikerét jól mutatja, hogy mára a magyar agrárgazdaság motorjává vált, megkerülhetetlen szervezetté, amelynek céljait a kormány is támogatja. A miniszterhelyettes szavai szerint a kormány akkor is számíthat a szövetség munkájára, amikor a szakmai egyeztetéseken a gazdák érdekei mellett állnak.
Farkas Sándor beszédében kitért arra is, hogy a koronavírus járvány után az orosz-ukrán háborúból eredő globális élelmiszerpiaci válság miatt újabb kihívásokkal teli időszak előtt állunk. Ebben a helyzetben a kormány és a MAGOSZ ismét számíthat egymásra annak érdekében, hogy minden magyar ember asztalára elegendő, megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer kerüljön, megfizethető áron. Ehhez pedig elengedhetetlen a termőföld védelme, a mezőgazdaság versenyképességének növelése, a beruházási támogatások egyre szélesebb körű felhasználása.
Komoly igény jelentkezik az öntözéses gazdálkodás fejlesztése iránt – fotó: pixabay.com
Elengedhetetlen az öntözhető területek növelése
A stratégiai partnerség fontosságát hangsúlyozva a miniszterhelyettes szól arról, hogy a szervezet egyik kiemelt feladatának tekintette a termőföld magyar gazdák tulajdonában és használatában tartását, de hasonló súlyú feladat a klímaváltozás következtében egyre nagyobb hangsúlyt kapó öntözéses gazdálkodás fejlesztése is.
Farkas Sándor az éghajlatváltozás miatt elengedhetetlennek nevezte az öntözhető területek növelését, mint fogalmazott, a gazdák részéről is komoly igény jelentkezik az öntözéses gazdálkodás fejlesztése iránt, így eddig a vízgazdálkodást érintő pályázati lehetőségeknek is köszönhetően több mint 120 ezer hektár területre kértek és kaptak vízügyi létesítési engedélyt.
Folyamatosan erősödik az ágazat
A kormány és a gazdák közös erőfeszítéseinek eredményeként a magyar mezőgazdaságban 2010 után olyan kedvező folyamatok indultak, amelyek hatására folyamatosan erősödik az ágazat. "Az Agrárminisztériumban azért dolgozunk, hogy a magyar vidék tovább fejlődjön, jövőt és reményt adjon valamennyi ott élőnek. Bízom benne, hogy ebben a munkában továbbra is számíthatunk a MAGOSZ szolgálatára, erejére és töretlen hitére" – zárta beszédét a miniszterhelyettes.
A versenyképesség és a fenntarthatóság együtt, egyszerre is értelmezhető – ezt már Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára mondta az Európai Bizottsághoz tavaly év végén benyújtott KAP Stratégiai Tervvel kapcsolatban. Mint azt az államtitkár hangsúlyozta, a legfontosabb feladat most az, hogy a magyar tárgyalódelegáció a Bizottsággal minél előbb elfogadtassa az ebben megfogalmazottakat. A mintegy két és fél év alatt, több szakmai szervezet véleményét is megfogalmazó Stratégia Terv alapján az agrárium érdekét szolgáló beruházásösztönző, generációváltást elősegítő, a hozzáadottérték -és hatékonyságnövelő beruházásokat kívánják támogatni.
