Miközben Európa egyre súlyosabb energiaválsággal néz szembe, Oroszország nagy mennyiségű földgázt éget el, derül ki a BBC Newsszal megosztott elemzésből - írja az index.hu

A gázégetés, azaz a fáklyázás – általában műszaki vagy biztonsági okokból - gyakori a feldolgozóüzemekben – fotó: pixabay.com

A  fáklya naponta mintegy 4,34 millió köbméter gázt éget el a Rystad Energy elemzése szerint

A határ mellett élő finn állampolgárok fedezték fel az első gyanús jeleket, amikor a nyár elején nagy lángot láttak a horizonton. A gáz - amit a szakértők szerint Németországba exportáltak volna - a Szentpétervártól északnyugatra fekvő Portovajában található új cseppfolyósítottföldgáz-üzemből származik.

Portovaja az Északi Áramlat 1 gázvezeték elején, egy kompresszorállomás közelében található,  amely a tenger alatt szállítja a gázt Németországba. Az erőmű által elégetett gáz értéke a becslések szerint naponta eléri a 10 millió dollárt. A tudósok a légkörbe jutó szén-dioxid és korom nagy mennyisége miatt aggódnak, mert azok felgyorsíthatják az északi-sarki jég olvadását.

Az oroszok szándékosan égetik a földgázt

Az oroszok július közepe óta korlátozzák a gázvezetéken keresztül történő szállítást, aminek a hátterében az állításuk szerint technikai probléma húzódik. Németország szerint viszont Moszkva a szállítás korlátozásával akar politikai nyomást gyakorolni.

A gázégetés, azaz a fáklyázás – általában műszaki vagy biztonsági okokból - gyakori a feldolgozóüzemekben, de a szakértők szerint a mostani égetés mértéke meghökkentő.

Soha nem láttam még LNG-üzemet ilyen mértékben fáklyázni. Június körül észleltük a kiugrást. Ez a szint utána is szokatlanul magas maradt

– nyilatkozta dr. Jessica McCarty, az ohiói Miami Egyetem műholdas adatokkal foglalkozó szakértője.

A Capterio vállalt vezérigazgatója, Mark Davis szerint - aki sokat tud a gázfáklyázásról - az oroszok szándékosan égetik a földgázt.

Az üzemeltetők gyakran nagyon vonakodnak attól, hogy ténylegesen leállítsák a létesítményeket, mert attól tartanak, hogy technikailag nehéz vagy költséges lehet újraindítani őket, és valószínűleg ebben az esetben is ez a helyzet

– mondta Davis a BBC-nek.

A szakértők keresik az okokat

A BBC cikke szerint előfordulhat, hogy az orosz Gazprom energetikai vállalat ezt a gázt az új üzemben az LNG előállítására akarta felhasználni, de lehet, hogy gondot okozott a kezelése, és a legbiztonságosabb megoldás a fáklyázás volt. Ahogy az is lehet, hogy az ukrajnai invázióra válaszul bevezetett európai kereskedelmi embargó miatt teszi ezt Oroszország.

Esa Vakkilainen, a finn LUT Egyetem energetikai mérnökprofesszora eközben arról beszélt, hogy az ilyen szintű fáklyázás azt is jelezheti, hogy az üzemben nem áll rendelkezésre minden szükséges berendezés.

Az Oroszországgal szembeni kereskedelmi embargó miatt nem képesek az olaj- és gázfeldolgozáshoz szükséges kiváló minőségű szelepeket gyártani. Így előfordulhat, hogy néhány szelep elromlik, és nem tudják kicserélni őket

– fejtegette Vakkilainen.

A Gazprom a fáklyázásról szóló kérdésekre egyelőre még nem reagált.

Aggodalmuknak adtak hangot a tudósok

A földgáz nem teljes elégetése során keletkező koromrészecskéket fekete szénnek nevezik a tudósok.

Az északi sarkvidéki szélességeken történő fáklyázással kapcsolatban különös aggodalomra ad okot a kibocsátott fekete szén észak felé történő szállingózása, ahol az lerakódik a hóra és a jégre, és jelentősen felgyorsítja az olvadást

– mondta Matthew Johnson professzor, a kanadai Carleton Egyetem munkatársa.

Az Északi-sarkvidéken a fekete szén lerakódásának a fáklyázás már most is a domináns forrása, emiatt ez a tevékenység ebben a régióban nemkívánatos tevékenységnek számít, jelezték a szakértők.