Az Economx információi szerint az ingatlanügyi hatóságok a nyilvántartási adatok felülvizsgálata során évente 50 ezer hagyatéki eljárást kezdeményeznek néhány ezer forint értékű földhányadok kapcsán. Ám a bejegyzett tulajdonosok akár évtizedekkel ezelőtt meghaltak, s az említett ingatlanrészekről az örökösök semmit nem tudnak, használni nem akarják őket, tulajdonjogukra nem tartanak igényt.
A gyakorlatban az örökösök felkutatása rendkívül nehézkes, mert ha indult is az örökhagyók után korábban hagyatéki eljárás, az abban érdekelt felek is általában már elhunytak.
A most benyújtandó törvénymódosítás célja, hogy a hagyatéki eljárásban az állam részére átadhatók legyenek azok a kis értékű ingatlanok, amelyek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) alapján mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülnek és tulajdonosuk nem ismert.
A szabályozás előzménye az örökösödési eljárásról szóló 1894. évi XVI. törvénycikk, melynek Eljárás örökös nemlétében című XII. fejezete rendezte azokat az eljárási szabályokat, amelyeket akkor kellett alkalmazni, ha az örökhagyó örökös hátrahagyása nélkül halt meg, vagy örökös létezéséről senkinek nem volt tudomása.
A fellelt örökösök pedig rendszerint visszautasítják ezeket az ingatlanokat, így azok előbb-utóbb az államhoz kerülnek – fogalmaznak a törvényjavaslat benyújtói, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Tuzson Bence igazságügyi miniszter. Ám addig több tucat örököst, kiskorúak esetén gyámhatóságot kell bevonni az eljárásba, hivataloknak kell adatot szolgáltatniuk, így az eljárások időtartama és az állami szerveket is terhelő munkaerő-költsége sokszorosan meghaladják a hagyaték értékét.
A közjegyzők előtt lévő ügyek 30 százaléka ilyen, ami jelentősen lassítja a többi hagyatéki ügy intézését, melyekben viszont az érintettek érdemi előrelépést várnának.
Ezért a jogszabály-módosítás szerint abban az esetben, ha a jogalkotó által meghatározott csekély forgalmi értékű és területnagyságú ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásban nyilvántartott tulajdonosa a hagyatéki eljárásnak a hagyatéki leltár szerinti megindulását megelőző 15 évnél régebben meghalt, a közjegyző hirdetmény útján kísérli meg felkutatni az örökösöket. Ezen kívül felhív mindenkit, aki a hagyatékra öröklésben érdekeltként igényt tart, hogy ezt írásban jelentse be.
Ha határidő alatt a közjegyzőhöz igénybejelentés nem érkezik, akkor ő a hagyatékot az államnak adja át.
Az államot ebben az esetben az örökös jogállása illeti meg azzal, hogy az igény bejelentési határidő alatt be nem jelentett igényeket az állammal szemben az állam tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzése ranghely szerinti időpontjától számított 5 éves elévülési határidőn belül még mindig lehet érvényesíteni.
Indexkép: Pixabay
