Éles hangú közleményben bírálta Emmanuel Macron Jair Bolsonarót a Brazília esőerdőit pusztító tűz elleni harc hiánya miatt. Az Élysée-palota által kiadott közleményben a francia elnök azt állítja, brazil kollégája egyszerűen hazudott neki, a júniusi G20-csúcson a klímavédelem melletti elkötelezettségéről beszélt neki, emiatt pedig Franciaország nem fogja aláírni azt a történelmi jelentőségű szabadkereskedelmi megállapodást, amely az Európai Unió és a Mercosur országai – Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay – között jött létre 2019 júliusában, 20 évnyi tárgyalássorozat után.
Jair Bolsonaro nemrég még úgy nyilatkozott, Brazíliának nincs pénze a tűzoltásra, és csak a diplomáciai fenyegetések árnyékában gondolta meg magát annyira, hogy bevesse a hadsereget a természeti katasztrófa megfékezése érdekében. Ezek közül a fenyegetések közül Brazíliát nyilvánvalóan Emmanuel Macron vétója érintheti a legfájóbban, az EU-Mercosur üzlet bukásával ugyanis a Mercosur-tagországoknak négymilliárd eurónak megfelelő összegbe kerülhet a hatályban maradó vámok miatt. Hozzávetőlegesen ennyit veszítene egyébként az EU is… (A magyar szakmai szervezetek szerint az egyezménynek amúgy is csak szigorú kontroll alatt lehetne eleget tenni.)A Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet (INPE) közlése szerint 2019 eddigi nyolc hónapja alatt 72843 tűz lobbant lángra a dél-amerikai országban, 84 százalékkal több, mint tavaly. Ennek a jelentősége nem korlátozódik csak Brazíliára, mert ezek az esőerdők állítják elő a légköri oxigén 20 százalékát, és kötik meg a szén-dioxidot és az üvegházhatást okozó gázokat.
2019 eddigi nyolc hónapja alatt 72843 tűz lobbant lángra a dél-amerikai országban – fotó: Shutterstock
Az erdőtüzek száma főleg Mato Grosso és Para államban emelkedett, ahol a mezőgazdasági területek elérik az Amazonas-medence esőerdeit, korábban gyors egymásutánban Németország és Norvégia is jelezte, hogy a nagyszabású fairtási akciók miatt felfüggeszti az esőerdők és az élővilág sokszínűségének védelmét szolgáló projektek támogatását Brazíliában.
Az Amazonas Alap nevű konstrukcióban a dél-amerikai ország eddig 300 millió koronát kapott Norvégiától. Brazília csak a német felfüggesztéssel 35 millió eurót bukik.
A brazíliai indián őslakosok szerint a hasonló erdőirtás egyáltalán nem példa nélküli, sok évtizedes hagyománya van annak, hogy az ország nyugati része felé előretörő marhapásztoroknak és szójatermesztőknek az esőerdők felégetésével hoznak létre művelhető területeket.