A 2012. évi CLXVI. törvényhez tartozik a 65/2013-as végrehajtási rendelet, amely általánosan fogalmazza meg a létfontosságú rendszerek, és létesítmények azonosítását. Agrárszempontból az 540/2013-as végrehajtási rendelet szabályozza, hogy mely élelmiszeripari vállalatok minősülhetnek kulcsfontosságúnak. Így a húsokat, gabonát, tejet, zöldséget, gyümölcsöket feldolgozó cégek közül is csak egy bizonyos méretet elérők kérhetik ezt.

Mely üzemeket lehet a létfontosságú üzemek közé sorolni? Az emlősöket – így pl a sertéseket, szarvasmarhákat vagy juhokat – vágó üzemeknél a létfontosságú státusz eléréséhez legalább napi 450 számosállat-egységnek megfelelő állat feldolgozását írják elő. A baromfiiparban a cégek vágókapacitásának madárfajtánként eltérő minimum szintet kell elérni: így naponta minimum 50 ezer broilercsirke vagy 7 ezer pulyka vagy 4 ezer víziszárnyas levágása a megkívánt célérték. Feldolgozott hústermékek gyártása esetében legalább napi 150 tonna, míg tejtermékek esetében 100 tonna az elérni kívánt limit.

Amellett, hogy megfelelnek a kritériumoknak, a cégeknek jelentkezniük is kell – fotó: Honvédelmi Minisztérium

A növényi és sütőipari termékekkel foglalkozó cégek célértéke az előző évi értékek alapján van meghatározva: zöldség- és gyümölcsfeldolgozásnál az 50 ezer tonnát, malomipari tevékenységnél a 60 ezer tonnát, a sütőiparban a 100 ezer tonnát kell elérnie az előző évi termelési átlagnak. Az élelmiszer-elosztásnál az a cég kerülhet be a létfontosságú cégek listájába, aki az előző évében minimum 40 milliárd forintos nettó árbevételt bonyolít le és legalább 75 kereskedelmi létesítménnyel van kapcsolatban. Szintén a létfontosságú kategóriába sorolják a napi 10 ezer adagnál több ételt készítő főzőkonyhákat, illetve azokat a konyhákat, amelyek kijelölt kórházak élelmezésében játszanak kulcsszerepet.

Hogyan lehet egy vállalkozás az állam számára létfontosságú? Az Agrárminisztérium élelmiszergazdasági és minőségpolitikai főosztálya az alábbi útmutatót adta: „Létfontosságú létesítmények közé azon cégek kerülnek, amelyek – mindamellett, hogy megfelelnek a fent leírt kapacitási kritériumoknak – jelentkeznek is ehhez. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény ágazati végrehajtására kiadott – a létfontosságú agrárgazdasági rendszerelemek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről –540/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet értelmében az alábbiak szerint küldhető az azonosítási jelentés:

1.    Az irat megnevezése: Azonosítási jelentés.

2.    Címzett:

dr. Helik Ferenc elnökhelyettes
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Élelmiszerlánc-biztonsági és Ellenőrzési Elnökhelyettes
Cím: 1024 Budapest, Keleti Károly u. 24.
email: kiemelt@nebih.gov.hu

3.    A beküldő röviden írja le a cég tevékenységét, telephelyeit, nevezze meg, az előállított termékek listáját, termék kör csoportosításban (pl. tőkehús, húskészítmény, csomagolt, lédig termék)

4.    Adja meg kapacitási adatait, napi, heti, évi bontásban.

5.    Az alapanyag és késztermék tárolási kapacitását.

6.    Dolgozói létszámát.

7.    Nyilatkozzon, hogy a fentiek alapján azonosította magát létfontosságú létesítményként.

8.    Cégszerű aláírás.

Ezek megküldése után a Nébih megteszi a szükséges lépéseket, ami egy folyamat kezdete.”

Mivel jár, ha egy cég eléri a megkívánt paramétereket és vállalja, hogy létfontosságú vállalat lesz? „Békeidőben” az élelmiszerüzemnek több és szigorúbb ellenőrzésnek kell megfelelnie. Vészhelyzetben, ha a kormány veszélyeztetettnek látja az ország élelmiszer-ellátását, akkor létfontosságú üzem esetében közbeavatkozik, és nem hagyja annak leállását. Ezt akármekkora áron elérve. Innentől kezdve nem a vállalat profitnyeresége, hanem az ország zavartalan élelmiszer-ellátása lesz az elsődleges cél.

Indexkép: MTI/Balogh Zoltán