Nemcsak a magyar, hanem az európai agrártermelők számára is elfogadhatatlan az, ahogyan az Európai Bizottság meghosszabbítani tervezi az Ukrajna számára biztosított kereskedelempolitikai kedvezményeket – olvasható ki az EU több élelmiszer-termékpályáját reprezentáló érdekképviseletek helyzetelemzéséből – írja a vg.hu.
.jpg)
Az időjárási szélsőségeknek is nagyon kitett gabonatermesztésben jelentkeztek először a problémák – fotó: pixabay.com
Aggasztó, hogy semmilyen megoldást nem javasolnak az ukrán gabonaimport okozta problémák kezelésére
Amennyiben nem születik megoldás az ukrán gabona, és egyéb agrártermékek importja által okozott problémákra, akkor számos agrártermék termelői – a gabona, a cukor, a baromfi és a tojás – mennek tönkre az Európai Unióban – figyelmeztetnek a legjobban érintett termékpályák szereplőit tömörítő európai érdekképviseletek.
Korábban már Nagy István agrárminiszter, a gazdaköri érdekképviselet és az agrárkamara is tiltakozását fejezte ki az Ukrajna számára biztosított autonóm kereskedelemliberalizációs intézkedés (ATM-rendelet) 2025 júniusáig történő meghosszabbítása ellen, lévén, hogy abban semmilyen megoldást nem javasolnak az ukrán gabonaimport okozta problémák kezelésére.
Sőt, mi több, a tojás, a baromfi, és a cukor esetében javasolt „vészfékmechanizmus" a vámmentes behozatalt a 2022-ben és 2023-ban importált mennyiségek átlagán stabilizálná, ami a magyar agrártárca szerint lényegében konzerválná a háború kirobbanása óta kialakult, kizárólag Ukrajna érdekeit szem előtt tartó helyzetet.
Az európai érdekképviseletek szerint a kialakult helyzet veszélyezteti az európai mezőgazdaság egy sor termékének fennmaradását, illetve az azokat termelő gazdálkodók egzisztenciáját.
Helyzetelemzésükben rámutatnak, hogy az ukrán termékek liberalizációjának káros hatásai elsőként az időjárási szélsőségeknek is nagyon kitett gabonatermesztésben jelentkeztek. A piac Európa-szerte lelassult, van ahol teljesen be is fagyott, ami a készletek növekedésével és tárolási problémák megjelenésével járt. Mindezt az uniós és a hazai érdekképviseletek, valamint a magyar agrártárca is az Ukrajnából érkező exportnak tulajdonítja.
A CEPM – Európai Kukoricatermesztési Konföderáció, valamint a Copa-Cogeca azt is közölte, hogy a tagjaik minőségi és növény-egészségügyi problémákról egyaránt beszámoltak, például olyan szállítmányokról is, ami jóval a határérték feletti mikotoxint tartalmazott.
A piac pangása mellett megdrágult a logisztika is, és hazánkban az ukrán tranzit által foglalt vagonok miatti hiány is fennakadásokat okoz.
Baromfihúsból is importdömping alakult ki
Az Európai Baromfivágó és -feldolgozó Üzemek Szövetségének (AVEC) az uniós baromfipiaci helyzetet bemutató elemzéséből kiderül, hogy tavaly november 5-ig az EU-ba érkező ukrán baromfihús mennyisége meghaladta a 204 ezer tonnát (csak annyival számoltak, amennyi valóban bent is maradt az Unióban, azaz nem volt reexport)
Ez a mennyiség 2022 azonos időszakához képest 50 százalékos növekedést jelent. A kategórián belül:
- a fagyasztott hús mennyisége 237 százalékos növekedéssel több mint 99 ezer tonna,
- a friss húsé pedig 85 százalékos növekedéssel 82 ezer tonna volt
- Az importált termékek szinte kizárólag frissen vagy fagyasztva készült mellhúsból – azaz a csirke legértékesebb húsából – álltak.
Az AVEC szerint a csirkemell importja csökkenti az európai baromfitermelést.
Az Európai Bizottság az ukrajnai agrártermékek importjának felszabadítását azzal magyarázza, hogy ezzel szeretné az ottani termelőket segíteni. Az AVEC szerint ez nehezen lesz kivitelezhető, hiszen az import javarészt egyetlen vállalattól, az MHP-től származik, amelyik az európaitól eltérő gazdálkodási modell szerint működik. A cég 400 ezer hektár földterületet művel, és hatalmas, egyenként kétmillió csirkés termelési egységeket működtet. Versenyelőnyét egyrészt a mérethatékonysága adja, másrészt az, hogy az uniós állatjóléti szabályok és a környezetvédelmi szempontok sem érvényesülnek.
Tavaly november 5-ig az EU-ba érkező ukrán baromfihús mennyisége meghaladta a 204 ezer tonnát – fotó: pixabay.com
Présben a baromfitermelők
A baromfivilágnap alkalmából tartott konferencián hangzott el, hogy az ukrán import és az uniós szigorítások ellehetetlenítik a baromfitermelést, miközben egyre több csirkehúsra van szükség.
Az ukrán határon ráadásul hiányzik az ellenőrzés, ami kedvez a be nem jelentett exportnak. Ezt erősítették meg hazai baromfipiaci szakemberek is, akik szerint Legyelországba, Szlovákiába, Romániába és Hollandiába is tetemes mennyiségű ukrán csirkehús érkezik. Az MHP-nak Hollandiában, Szlovákiában és Szlovéniában is van baromfihús-feldolgozó üzeme.
Valamennyi az ukrán dömpingtől szenvedő ország érdeke az lenne, hogy a korábbi kvótarendszerre álljon vissza a kereskedelem szabályozása. Ez a baromfihús esetében évi 100 ezer tonna ukrán importot jelentene – azaz a jelenleginek kevesebb mint a felére csökkentené az Ukrajnából behozott baromfihús mennyiségét. Ez az európai baromfitermelőkre nehezedő nyomást érzékelhetően mérsékelné, ismét bővülésnek indulhatnának a piacaik.
A gabona-, a cukor-, a baromfi- és a tojástermékpályákat képviselő szervezetek attól félnek, ha az ATM-mechanizmus Ukrajnával a jelenlegi marad, akkor a felsorolt ágazatok európai fennmaradása veszélybe kerül.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
