A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 3. § (2) bekezdése alapján mezőgazdasági őstermelő:
- a 16. életévét betöltött,
- a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szereplő természetes személy,
- aki saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat.
Mezőgazdasági őstermelőként őstermelői tevékenység nyilvántartásba vételt követően végezhető.
Saját gazdaság: a természetes személy saját vagy az őstermelők családi gazdasága tagjainak közös használatában álló mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld, valamint mezőgazdasági termelőeszközök azon köre, amelyre nézve az érintett személyt vagy személyeket megilleti a termelés szervezésének, valamint - a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása kivételével - a termelés eredménye felhasználásának a jogosultsága – olvasható a nak.hu tájékoztatójában.
Azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladhatja meg egy naptári éven belül a 120 napot – fotó: pixabay.com
Az Szja. 3. § 18. pontja alapján mezőgazdasági őstermelő: a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő, ideértve az őstermelők családi gazdaságának tagját is.
A mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenységét:
- önállóan vagy
- őstermelők családi gazdaságának tagjaként végezheti. Mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenysége tekintetében nem folytathat egyéni vállalkozói tevékenységet.
Az őstermelők családi gazdasága olyan:
- önálló jogalanyisággal és a tagok vagyonától elkülönült vagyonnal nem rendelkező,
- legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban álló mezőgazdasági őstermelő tag által létrehozott termelési közösség,
- amelynek keretein belül a mezőgazdasági őstermelők az őstermelői tevékenységüket saját gazdaságukban közösen, valamennyi tag személyes közreműködésén alapulva, összehangoltan végzik.
Őstermelői tevékenység: az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenység, valamint kiegészítő őstermelői tevékenység. Egy mezőgazdasági őstermelő egyidejűleg csak egy őstermelők családi gazdaságának lehet tagja.
A mezőgazdasági őstermelő mint foglalkoztató
Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő munkavállalót foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban foglalkoztat, a munkavállaló biztosítotti jogviszonyát köteles bejelenteni az adóhatóság felé – olvasható a nak.hu tájékoztatójában.
Az őstermelő az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvénynek (Efotv.) megfelelő mezőgazdasági idénymunka vagy alkalmi munka keretében is foglalkoztathatja a munkavállalóit.
Mezőgazdasági idénymunka a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása a továbbfeldolgozás kivételével. Azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladhatja meg egy naptári éven belül a 120 napot.
Idényjellegűnek minősíthető a tevékenység, ha a munkavégzés a munkaszervezéstől függetlenül:
- az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, illetve ha a munka
- az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt kizárólag abban az időszakban vagy időpontban végezhető el. Példaként említhető a gyümölcs szü-retelése vagy a gyapjas állatok nyírása.
Az őstermelő alkalmi munkára is létesíthet munkaviszonyt a munkavállalóval, ha annak időtartama:
- összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és
- egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és
- egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig tart.
Ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama sem haladhatja meg az egy naptári évben belül a százhúsz napot.
A hatóság az ellenőrzés során minősíti a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti kapcsolatot – fotó: pixabay.com
Az őstermelők családi gazdasága olyan – önálló jogalanyisággal és a tagok vagyonától elkülönült vagyonnal nem rendelkező, – legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban álló mezőgazdasági őstermelő tag által létrehozott termelési közösség, - amelynek keretein belül a mezőgazdasági őstermelők az őstermelői tevékenységüket saját gazdaságukban közösen, valamennyi tag személyes közreműködésén alapulva, összehangoltan végzik.
Őstermelői tevékenység: az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenység, valamint kiegészítő őstermelői tevékenység. Egy mezőgazdasági őstermelő egyidejűleg csak egy őstermelők családi gazdaságának lehet tagja. Az Efotv. hatálya alá tartozó foglalkoztatás során a munkáltató kedvezőbb közteher-fizetésre köteles, és a munkaviszony bejelentését is egyszerűbben teljesítheti – írja a nak.hu.
Az egyszerűsített foglalkoztatás rugalmasabb kereteket nyújt a munkáltató számára, így lehetőséget biztosít többek között a már teljesített bejelentés visszavonására vagy módosítására:
- az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy
- ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 9 óráig.
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján a munkavállaló részére alapbérként legalább a tárgyévre megállapított kötelező legkisebb munkabér 85%-a, illetve a garantált bérminimum esetén 87%-a jár.
Egy mezőgazdasági őstermelő egyidejűleg csak egy őstermelők családi gazdaságának lehet tagja – fotó: pixabay.com
A mezőgazdasági őstermelő szerepe a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzésben
A nak.hu tájékoztatója szerint a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az ellenőrzése során jogosult a munkahelyen tartózkodó személyek személyazonosságának igazoltatással történő megállapítására. A hatósági eljárásban a mezőgazdasági őstermelő ügyfélnek minősül, így megilletik az általános ügyféli jogosultságok.
A hatóság az ellenőrzés során minősíti a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti kapcsolatot. Ha a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság bejelentés nélküli foglalkoztatást állapít meg, annak következményeképpen a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet 18. § (4) bekezdés a) pontja alapján munkaügyi bírság kiszabására köteles.
A munkaügyi bírság legkisebb összege harmincezer forint, felső határa természetes személyek esetén egymillió forint lehet.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a bírság összegét a munkaügyi bírság legkisebb összegében állapíthatja meg, ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét az eljárás során a törvényben meghatározott időtartamra teljesíti.
További információk és jogszabályi háttér a nak.hu tájékoztatójában olvashatók.
