Nálunk miért 70 százalékkal drágultak a tésztafélék, ha az EU-ban csak 22 százalékkal?

Mi áll a tészták ilyen mértékű áremelkedése mögött?

Nem újkeletű téma az élelmiszerek nagymértékű drágulása, tudjuk, hogy például decemberben az egy évvel korábbihoz képest átlagosan csaknem 50 százalékkal emelkedtek az árak, azonban külön szót kell ejteni arról, mi lehet az oka annak, hogy a tészták drágulásának ütemében jelentősen a többi EU-s ország előtt állunk: míg nálunk 70 százalékkal drágultak a tésztafélék, addig az EU-s átlag 22 százalék.

A telex.hu megkérdezett hazai tésztagyártókat, üzletláncokat arról, hogy mi állhat e mögött a tendencia mögött, és felteszi a kérdést: elképzelhető, hogy néhány cég meglovagolja az általános drágulásban rejlő lehetőségeket? A Soós Tészta Kft. válaszolt részletesen a megkeresésükre, bár ők természetesen csak a saját tésztáikkal kapcsolatban tudnak információkkal szolgálni.

Elmondták többek között azt, hogy a fő profiljuk a sok tojást tartalmazó termékek előállítása, azonban miközben Magyarországon ezek a tojásos tészták a dominánsak, addig más európai országokban inkább tojás nélküli termékekkel találkozunk.

Mindenesetre a cégük működésének 40 éve alatt még nem tapasztalták azt, hogy minden költségelem egyszerre – ráadásul ilyen mértékben – növekedjen.

Decemberben 70 százalékkal voltak drágábbak a tésztafélék, mint egy évvel korábban – fotó: Shutterstock

A fent említett statisztika szerint decemberben 70 százalékkal voltak drágábbak a tésztafélék, mint egy évvel korábban, de a Soós Tészta hangsúlyozta, hogy ez nem felel meg annak, amennyiért ők értékesítik az általuk előállított tésztát a partnereiknek, azaz ők nem emelték az áraikat ilyen mértékben, arra azonban nincs ráhatásuk, hogy az áruházak polcain milyen árak vannak.

Elmondták továbbá, hogy hiába gyártanak magyar alapanyagokból, ha ezeknek az árát a nemzetközi tőzsde határozza meg euró árfolyamon. Az árfolyam kedvezőtlen mozgása és a szélsőséges időjárás majdnem a kétszeresére emelte a liszt árát, a tojás esetében pedig több mint kétszeres ez az ár.

Ezen túlmenően a csomagolóanyagok ára is függ az árfolyamtól, valamint a munkabéreket is emelni kell, és akkor még nem beszéltünk az energiaköltségek jelentős növekedéséről, a logisztikai és fejlesztési költségekről és arról, hogy jelenleg rendkívül magas kamatszint mellett kell finanszírozni a forgóeszközöket.

De mi az oka annak, hogy a Barilla olasz tésztamárka 1 kg-os penne rigate durum, vagyis tojás nélküli tésztája a nyugati országokban a felébe-harmadába kerül, mint nálunk?

Az ok talán abban keresendő, hogy nálunk ez a tészta prémium terméknek számít, míg más országokban ez nincs így. Vajon – teszi fel a kérdést a telex.hu – a Barilla hazai forgalmazását végző Latinum Zrt. jár jól ezzel, mert esetleg jelentősen alacsonyabb áron szerzi be, csak tudja, hogy ez hazánkban prémium terméknek számít, továbbá látja a magyar tészták drágulását, és ehhez igazítja az árat? Vagy maguk a boltok emelik fel a magyar gyártású tésztákéhoz hasonló szintre az egyébként olcsóbb olasz tészta árát?

A választ nem tudjuk, egyelőre csak találgathatunk.