Az esemény a Juh Terméktanács, az Interovic (a spanyol Juh- és Kecskehús Szakmaközi Szervezet) és a Provacuno (a spanyol Marhahús Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmaközi Szervezet) alkotta konzorcium a kérődző ágazat állatjólétének népszerűsítését célzó közös projektjéhez kapcsolódott. A konzorcium az Európai Uniótól nyert el támogatást a program megvalósításához.
A zárórendezvényen Prof. Dr. Jávor András, a Juh Terméktanács elnöke, Prof. Dr. Kukovics Sándor, a terméktanács ügyvezető igazgatója, Bátor Árpád, a Palota Vidék Zrt. elnöke, valamint dr. Soós Mihály, az InnoFood Marketing Kft. ügyvezetője tartott előadást.
Prof. Dr. Jávor András először azt a kérdést tette fel, hogy mikor jó az állatnak? Mint rámutatott, az állat akkor érzi jól magát, ha termel: nem fázik, nincs melege, nem éhes, nem szomjas, nem beteg és tud pihenni. A nagyobb állattenyésztő telepek szerinte már megteremtették azokat a körülményeket, amelyek képesek mindezek biztosítására. Ugyanakkor vannak olyan ágazatok, amelyeknél ez nem egyszerű, mint például a víziszárnyas-tenyésztés, vagy a húsmarhatartás, ahol a környezethez való kötődés mindig kicsit nagyobb befolyással van az eredményességre, mint általában. Mindennek tükrében nem volt felesleges a projekt elemeként annak a kiadványnak az elkészítése, mely praktikus és gyakorlati ismeretanyagot ad át az állatjólét vonatkozásában a termelőknek.
Az elnök reagált az állattenyésztést folyamatosan támadó, azt dehonesztáló klímavédelmi törekvésekre is és elmondta: a jól tartott állat fajlagos takarmányfogyasztása, s környezetszennyezése valamennyi lehetséges negatív hatású tényező közül a legkisebb. Ennek megfelelően nem is jelent akkora veszélyt, vagy környezetterhelést, mint amilyennek némelyek szeretnék beállítani.
"Ma már tudományosan bizonyított tény, hogy ha az ember az evolúció során nem evett volna húst, akkor az agya sokkal kisebb volna és még mindig magevő lenne, gyűjtögető életmódot folytatna. Hús nélkül nem indulhatott volna el az agy kapacitás- és térfogatbeli fejlődése, amit az állati eredetű fehérjékkel el lehetett érni" – jelentette ki. Hangsúlyozta továbbá: nyolc és félmilliárd embert kell táplálni és ehhez elengedhetetlen kellő mennyiségű hús, illetve állati eredetű élelmiszer megtermelése. S ez a szám várhatóan nem kevesebb lesz, hanem több.
Az egyedsűrűség is az állatjólét fontos kérdése – forrás: pixabay
Prof. Dr, Kukovics Sándor, a terméktanács ügyvezetője "Az állatjólét a kiskérődző ágazatban" címmel tartott előadást. Ám ezt megelőzően – kapcsolódva Jávor professzor szavaihoz – megjegyezte, hogy a NASA műholdak segítségével nemrég fel akarta mérni, hogy mekkora az állattartás metánkibocsátása, de érdekes módon egyetlen olyan pontot sem talált a Földön, ahol az extrém metánkibocsátás hátterében nagyszámú kérődző állat állt volna. (Általában valami nagyon mást találtak...)
Előadásában a szakember arról beszélt: az állatoknak is vannak szabadságjogaik, ennek a foglalata az állatjólét. Elmondta: a terméktanács uniós projektjének „inputja" az állatjóléti tanúsítványok ismertségének és elismerésének növelése, az állatjóléti jelölés bevezetése a fogyasztók számára, hogy azok felismerhetőek legyenek és segítsenek megkülönböztetni a fenntarthatóan előállított európai termékeket, melyek megfelelnek az állatjóléti előírásoknak. A projektben résztvevők a tanúsítási rendszerek bevezetésével javítani kívánják a marha-, juh- és kecskehús versenyképességét, továbbá ösztönözni és motiválni a termelőket, hogy vegyenek részt az ilyen típusú kezdeményezésekben. A konzorciumi partnerek megfogalmazták az állatjólét 10 alapelvét is.
Rámutatott végül: ezzel együtt úgy véli, hogy az állatjólét, mint olyan, éppen azok oldaláról támaszt számos követelményt az állattartókkal szemben, akik nem képesek felfogni azt, hogy milyen paraméterek mellett, mi zajlik az állattenyésztésben és hogy milyen eredményeket kell megvalósítani.
Bátor Árpád a promóciós programot a termelő szemszögéből elemezte, míg dr. Soós Mihály a kampány üzenetét és főbb eredményeit osztotta meg a hallgatósággal.
