Mire figyeljünk a palántaültetés során?

Míg a profi termesztőknek egyértelmű, hogy hova, milyen palántát érdemes ültetni, addig a kisebb kerttel rendelkezők számára jól jöhet egy szakember tanácsa arról, hogy a paradicsom, vagy paprika palántát hogyan ültessék el, majd hogyan gondozzák azokat – írja a novenyvedoszer.hu.

Kiváló minőségű vetőmagból növekszik ki az edzett növény – fotó: pixabay.com

A kistermelőknek lehetőségük van arra, hogy felkeressék a nagyobb palántanevelő cégeket, és azok a részükre is előállítsák a palántákat. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy megfelelő termesztési környezetben – szakmailag ellenőrzött technológia mellett – tudnak minőségi palántát vásárolni. Így egyedileg is kérhetik a megfelelő mennyiséget, viszont néhány palántáért nem érdemes felkeresni a neveldéket.

Mi a jó palántának a titka?

Gyakran teszik fel ezt a kérdést mostanság az ismert növényorvosnak, Sipos Józsefnek, – vagy ahogy sokan ismerik: Sipos gazdának–, aki a Szegedi Tudomány Egyetem Mezőgazdasági Karának címzetes egyetemi docense is.

"A palántanevelés célja a tenyészidőszak lerövidítése. A folyamat során olyan növényt állítunk elő, amelynek az alapja a kiváló minőségű vetőmag, ebből növekszik ki az edzett növény, vagyis ami a környezeti feltételeknek megfelelően fejlődött ki. Az alkalmazkodó képessége erősebb ezeknek a növényeknek" – fogalmaz a szakember.

Sipos gazda példaként a paprika palánta előállítását említette, amelynek során a termesztőházakban folyamatosan figyelnek az optimális fényviszonyokra, a megfelelő nedvességtartalomra, és tápanyagellátásra. Ennek eredményeképpen alakulnak ki a zömök, erős, fejlett gyökérzettel rendelkező, szép lombozatú, – nem megdőlt és nem megvékonyodott, nem megnyúlt – palánták.

Két fajta palánta van: szabad gyökerű és tápkockás palánta – fotó: pixabay.com

"Lényeges szempont, hogy ne hirtelen történjen a kiültetés, hanem előtte a környezethez kell szoktatni a növényt, majd ezután következhet a gépi-, vagy kézi úton keresztül történő kiültetés. De tenni kell azért is, hogy a palánta életben maradjon, ezért a szállítás során a tálcának nedvesnek kell maradni.

Két fajta palánta van: szabad gyökerű és tápkockás palánta. Előbbi érzékenyebb, hiszen a gyökér ki van emelve a termesztőközegből – ezeket lehet a piacokon megvásárolni. Ezeket a vásárlás után gyorsan nedves zacskóba betekerve szállítsuk haza, majd azonnal ültessük el az előzőleg jól előkészített apró morzsás területre" – hívta fel a figyelmet a növényorvos.

A tápkockás palánta szállítása hungarocell tálcában történik, de ezt is nedvesen kell tartani, nem szabad, hogy közvetlenül erős napsugárzás érje. Figyeljünk arra is, hogy ne ültessük nagyon mélyre a palántákat.

Magyarország palántatermésének 70 százalékát Csongrád-Csanád vármegyében állítják elő. A legnépszerűbbek közé tartozik a paprika- és a paradicsompalánta, de nevelnek így retket és salátát is. A Dél-Alföld azért van ilyen kivételezett helyzetben, mert meghatározó a napsütéses órák száma és a termálvíz jelenléte, ezekre épült fel a palántanevelő hálózat.