„Mint információtechnológiai és infokommunikációs cég, nem az agrárium újratervezésére törekszünk, hanem olyan agrárdigitalizációs megoldásokat szeretnénk bemutatni, amelyek valóban, pénzügyileg is értékesek"– nyilatkozta Szabó Levente, a 4iG Informatikai Zrt. projekt szakmai vezetője az Agroinformnak adott interjújában a Kecskeméten megrendezett X. PREGA Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállítás alkalmával.
A szakember szerint a hazai agrárium digitális fejlődésének kulcsa egy egységes adattér létrehozása lenne, amelyben a keletkező adatok strukturáltan gyűlnek, és ahonnan a szükséges információk könnyen, célzottan elérhetők a hatékony munkavégzés érdekében.
Szabó Levente: Kompakt szolgáltatásokat kell nyújtani a gazdálkodóknak – forrás: Agroinform
– Az elmúlt években a magyar agrárszektor digitalizációs fejlesztéseit jellemzően európai uniós, illetve hazai támogatási alapokból finanszírozták – mutatott rá Szabó Levente. – Jelenleg is tapasztalható egyfajta fellendülés ezen a területen, amely elsősorban az agrárdigitalizációs pályázatok újabb körének köszönhető, ami természetesen üdvözlendő. A probléma azonban az, hogy ez a folyamat esetleges: amikor rendelkezésre állnak források, a gazdálkodók hajlandóak beruházni a digitalizációba, ha pedig nincsenek, akkor ez a szándék jelentősen csökken.
Jelenleg is nehéz pontos képet alkotni arról, hol tart a magyar gazdálkodói réteg szemlélete az agrárdigitalizáció terén. Ebben hasznos támpontot nyújthat az Állami Számvevőszék nemrégiben megjelent jelentése, amelyből jól látható, hogy bár az állam és a gazdák az elmúlt időszakban jelentős forrásokat fordítottak agrárdigitalizációra, ennek hatékonysági és technológiai ugrásban mérhető eredményei nem egyértelműek. Sőt, még fiskális mérőszámokban sem mutatkoznak meg igazán.
A jelenség nem egyedülálló magyar sajátosság – nemzetközi szakirodalmat tanulmányozva látható, hogy például az Egyesült Államokban is viszonylag kevés olyan gazdaság működik, amely integrált, rendszerszintű precíziós gazdálkodást alkalmaz. Ennek egyik fő akadálya, hogy a gazdálkodóknak számos különálló rendszert kell összekapcsolniuk, üzemeltetniük és menedzselniük annak érdekében, hogy validált, jól strukturált adatokhoz jussanak, amelyekből érdemi elemzések készíthetők. Ez a feladat azonban messze túlmutat egy átlagos gazdálkodó digitális kompetenciáin.
A technológia önmagában nem elegendő: a sikeres digitális átálláshoz nemcsak eszközök, szoftverek és hálózati megoldások beszerzése szükséges, hanem magasan képzett szakértők bevonása is. Az ehhez szükséges erőforrások – legyen szó tanácsadókról vagy adatmenedzsment-szakértőkről – azonban jelentős költséget jelentenek, amelyet a jelenlegi gazdasági keretek között a legtöbb gazdaság nem tud kitermelni.
– Mi akkor a megoldás?
– A mi szemléletünk szerint a megoldás abban rejlik, hogy a gazdálkodók számára integrált, átfogó szolgáltatásokat kell biztosítani. Egyik oldalon ott áll a gazdálkodók által megoldandó probléma vagy kihívás, míg a másik oldalon a technológiai vállalatok feladata, hogy erre megfelelő válaszokat adjanak – legyen az önálló megoldás, konzorciumi együttműködés vagy egy átfogó keretrendszer kialakítása.
– Magyarán az egész rendszert, gondolkodást újra kell tervezni.
– Így van, de ez természetes folyamat egy dinamikusan fejlődő technológiai környezetben. A kisebb, agilis vállalatok és startupok bizonyos szempontból versenyelőnyt élveznek ebben a környezetben: gyorsan reagálnak a felmerülő kihívásokra, rugalmasan alkalmazkodnak, és laborkörnyezetben hatékonyan fejlesztenek innovatív megoldásokat. Ugyanakkor ezek a cégek jellemzően egy-egy specifikus területre fókuszálnak.
Jelenleg azonban nem alakultak ki olyan műszaki szabványok, amelyek biztosítanák a különböző eszközökről, eltérő formátumban érkező adatok egységes kezelését. Hiányzik az a közös adatnyelv, amely lehetővé tenné az adatok zökkenőmentes összekapcsolását és egy jól strukturált, átlátható rendszerbe rendezését.
A precíziós gazdálkodás ma már nem lehetőség, hanem esély a rentábilis működésre – forrás: Pixabay
– Kinek kellene ezeket a céges törekvéseket összefésülni és a végén a kimenetet, az output-ot egységesíteni?
– A korábban említett startupok erre önmagukban nem alkalmasak, mivel jellegüknél fogva egy-egy specifikus megoldásra összpontosítanak. Emellett vannak olyan, nem startupként működő vállalatok is, amelyek szintén részterületekre kínálnak innovatív megoldásokat. Például néhány dróntechnológiával foglalkozó cég jelentősen megerősödött az elmúlt években.
Magyarországon emellett léteznek olyan tanácsadó vállalatok is, amelyek komoly szakértelemmel rendelkeznek a talajállapot-felmérés, a távérzékelés, a talajszkennelés, a laboratóriumi mintavételezés és elemzés, valamint a termőterület-lehatárolás terén. Azonban az, hogy ezek a szolgáltatások integrált módon, üzemi szinten is összekapcsolódjanak, és a rendelkezésre álló adatokból valóban használható, stratégiai döntéseket támogató információk álljanak elő – jelenleg nem látok olyan piaci szereplőt Magyarországon, amely ezt a komplex feladatot hatékonyan és egységes formában meg tudná valósítani.
A 4iG Informatikai Zrt. célja, hogy rendszerintegrátorként felkarolja ezt a feladatot. Ennek érdekében egy kérdőíves felméréssel közvetlenül szólítjuk meg a gazdálkodókat, hogy feltérképezzük a legégetőbb problémáikat. Emellett arra törekszünk, hogy párbeszédet kezdeményezzünk azokkal a technológiai vállalatokkal, amelyek meghatározó szereplők az egyes részmegoldások terén.
Célunk, hogy ezen a két irányon keresztül releváns információkat gyűjtsünk, valamint olyan üzleti együttműködéseket alakítsunk ki, amelyek hozzájárulhatnak egy átfogó, országos projekt – például egy egységes agrár-adattér – létrehozásához. Ez egy olyan közös adatplatformot és technológiai keretrendszert jelentene, amely lehetővé teszi, hogy az agrárszektorban felmerülő problémák egy központi rendszerbe kerüljenek. Ez a rendszer aktivizálná azokat a technológiai vállalatokat, amelyek önállóan vagy együttműködve képesek megoldásokat nyújtani. Emellett biztosítaná, hogy a jelenleg széttagolt adatforrások könnyen és hatékonyan integrálhatók legyenek, így támogatva a digitalizáció és az adatalapú döntéshozatal fejlődését az agráriumban.
A szakember a PREGA-n is tartott előadást, melyet nagy érdeklődés kísért – forrás: Agroinform
– Ez nem könnyű feladat, mert nyilván mindenki félti a saját adatát. Hogyan lehet áttörni a bizalmatlanságot?
– Valóban, ma már kifinomult technológiai megoldások állnak rendelkezésre annak biztosítására, hogy a gazdálkodók adatainak integritása ne sérüljön. Elengedhetetlen, hogy az edukáció erre a területre is kiterjedjen, és a gazdálkodók vagy adattulajdonosok számára egyértelművé váljon: ők maradnak az adataik kizárólagos birtokosai. Az adatkezelés átláthatósága és kontrollálhatósága alapvető szempont, így kizárólag olyan mértékű hozzáférés történhet, amelyet ők saját belátásuk szerint engedélyeznek. Ennek technikai feltételei adottak, és korszerű adatkezelési megoldások biztosítják az adatbiztonságot és a jogszabályi megfelelést.
– Hány év kell ahhoz, hogy ez a feladat megvalósuljon és kerek egész legyen?
– Szerencsére nem szükséges mindent a nulláról kezdeni, hiszen az Európai Unióban már évek óta zajlanak párhuzamos kutatási projektek, amelyek célja egy ilyen keretrendszer kidolgozása, számos nemzet egyetemi kutatóintézeteinek részvételével. Magyarország számára tehát nem az alapoktól való fejlesztés a feladat, hanem ezen meglévő megoldások adaptálása a hazai viszonyokra. Az európai agráradat-stratégia kifejezetten a közös európai agráradattér létrehozását célozza meg, ami nemcsak új lehetőségeket teremt, hanem egyben kötelezettségeket is jelent minden érintett szereplő számára – zárta gondolatait Szabó Levente.
