A világ jelentős részén már most teljesen elfogadták az említett eljárásokat, melyek kapcsán a megengedő érintettek úgy vélekednek: a klimatikus és a környezeti változások előbb-utóbb rákényszerítik az emberiséget, hogy a tudomány ilyen, új eszközeivel vegye fel velük a harcot az élelmiszer-biztonság érdekében.
Ugyanakkor a glóbusz mezőgazdászainak egy, ugyancsak jelentős hányada elutasítja ezeket a modern technológiákat, jelenleg hazánkban is ez a hivatalos álláspont. Dudits Dénes Széchenyi-díjas magyar növénygenetikus, biotechnológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a növényi molekuláris és sejtbiológia, valamint a biotechnológia nemzetközi hírű tudósa a fenti kérdéskört és a tudományos igénnyel kialakított lehetséges válaszokat járja körül új tanulmánykötetében, mely az INFORM Kiadó gondozásában jelent meg „Világunk kihívásai – Mit tehet a biotudomány és az agrár-biotechnológia?" címmel.
Tanulmányáról és annak céljairól Dudits Dénes azt írja kapcsolódó ismertetőjében:
A most megjelent kötet borítója – forrás: Agroinform
"A magyar gazdák többszörös szorításban végzik nélkülözhetetlen munkájukat. Az időjárási szélsőségek kiszámíthatatlansága mellett a külföldi termékek olcsósága komoly kockázatot jelent számukra. Különösen, ha egyes innovációs területek politikusi feketelistára kerülnek, mint például a géntechnológiával nemesített fajták. Ezek a törekvések azonban már ma sem teljesen sikeresek, lásd hazánk GMO-szója importját."
Az akadémikus szerint a döntéshozóknak nem szabadna megfosztani a hazai gazdatársadalmat a legújabb technológiák, például a genomszerkesztés előnyeitől. Ebben az ellentmondásos helyzetben nagy szükség van arra, hogy a magyar emberek, de főként a döntéshozók és a gazdák megismerjék a világtendenciákat, a génnemesített fajták kínálta előnyöket. Ezért a professzor öt globális és hazai kihívással kapcsolatban mutatja be a biotechnológia eddigi eredményeit, amelyek már most gazdasági és környezetvédelmi hasznot nyújtanak a világ több országában. Az élelmiszer-biztonságot veszélyezteti a klímaváltozás, a növényi kórokozók és az állati betegségek elterjedése, így nagy szükség van szárazságtűrő vagy vírusrezisztens tenyészanyagok nemesítésére.
Azt írja: a magyar kutatók már tíz évvel ezelőtt bejelentették a szárazságtoleráns GM-búzát, aminek nemesítési felhasználását megtiltották és a vetőmagot megsemmisítették. Leszögezte: nem igaz, hogy a GM-szervezetek az egészséget károsítják, ezzel szemben a valóság az, hogy az A-vitaminban gazdag rizs vagy a génszerkesztéssel előállított, telítetlen zsírsavban gazdag szója az emberek egészségét szolgálja.
A tanulmány kiemelten kezeli a génszerkesztési módszerek jelentőségét, amelyek Dudits Dénes szerint egyértelműen új korszakot nyitottak a növény- és állatnemesítésben. Lehetővé vált az agronómiai gének célzott módosítása és ezzel új hasznos tulajdonságok kialakítása. Ezt az Európai Unió is felismerte és új szabályozást javasolt az „Új Genomikai Technológiák, NGT" használatával kapcsolatban. Kiemelt figyelmet érdemel a CO2-megkötés hatékonyságának fokozása, illetve a növényi zöld biomassza, mint energiaforrás hasznosításának előtérbe helyezése. Példát láthatunk a rövid vágásfordulójú energiafűz nemesítésre és a biogáz termelésben történő hatékonyabb felhasználására.
Majd' 40 év telt el az első GM-növényeket leíró cikk közlése óta. A mezőgazdasági hasznosítás tapasztalatait az immáron 2,4 milliárd hektáron folyó növénytermesztés adja.
"Megbízhatóak a tudomány eredményei, nincs alapja az emberek félretájékoztatásának, riogatásának. Fontos, hogy a magyar gazdatársadalom, de főleg az agrárvezetés belássa, nem zárkózhatunk el a nemesítés új korszaka által kínált előnyöktől. Tanulmányomban tudományos érveket kínálok a szemléletváltáshoz" – fogalmazott Prof. Dr. Dudits Dénes.
