A Nébih nemrégiben megválasztott elnöke, dr. Nemes Imre adott interjút az Agroinform.hu-nak, melyből kiderül, hogy
- milyen elképzelései vannak a hivatal irányítása kapcsán,
- mi lehet a drónos permetezésben a következő lépés,
- lehet-e gyorsítani az állatalapú támogatások kifizetését.
Milyen rövid és hosszú távú elképzelései vannak a Nébih irányítása kapcsán, milyen változtatásokat tervez a működésben, amelyek hatással lehetnek a fogyasztók és/vagy a mezőgazdasági termelők hétköznapjaira?
Négy és fél év után tértem vissza, ez pedig hosszú időszak egy hivatal életében. Éppen ezért a fő célom most az, hogy újra megismerjem a Nébih-et, a változásokat, ha voltak ilyenek, és természetesen az új kollégákat. Lényegében első lépésben „felveszem a fonalat".
Dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke – Fotó: Nébih
Ezt követi a stratégiaalkotás, amibe úgy hiszem, hogy a múlt értékeire építve, a rengeteg felhalmozott tudást kamatoztatva érdemes belevágni.
És természetesen mindig szem előtt kell tartanunk azt is, hogy a fogyasztók és az élelmiszerlánc többi szereplője érdekében dolgozunk.
Az biztos, hogy számos kihívás van jelenleg is, amire választ kell adnunk. Az utóbbi éveket e tekintetben a globalizáció és a háború határozta meg. A koronavírus-járvány és a háború magával hozta az élelmezésbiztonsági elvárások megerősödését is. Rávilágítottak, hogy többet kell foglalkoznunk ezzel a témával,
egyáltalán nem vehetjük természetesnek, hogy mindig van elegendő élelmiszer, vagy előállítható a megszokott mennyiségű termék. Akár egy olyan apró összetevő, mint egy kupak hiánya is képes átrendezni mindent.
A globalizáció hatására pedig „megnyúltak" az ellátási láncok, lényegében ma már a világ bármely pontjáról érkezhet élelmiszer az unióba, tehát Magyarországra is. Emellett megjelentek, bizonyos esetekben pedig mindennapossá váltak olyan új betegségek is, amelyek korábban még csak ritkán fordultak elő. „Klasszikus" példa erre a madárinfluenza.
Ezek a kihívások a – Nébih hatósági feladatai mellett – az állattartóktól, a növénytermesztőktől és a fogyasztóktól is felelős hozzáállást követelnek.
Az állattenyésztésben melyek azok a legnagyobb problémák, amelyek megoldásában a Nébih hatékony segítséget tud nyújtani az állattartóknak?
Az állategészségügy terén szerintem jól ismertek mindazok a törekvések, melyeket a kollégák a különböző járványos betegségek megelőzéséért és megfékezéséért tesznek. A legnagyobb gondot jelentő madárinfluenza és afrikai sertéspestis hatékony kezeléséért például külön szervezeti egység jött létre a Nébih-ben. Rendkívüli eredménynek tartom, hogy az ASP-t sikerült megfékezni és több térségben enyhíteni a kockázati besoroláson. Ezenfelül továbbra is küzdünk az antibiotikum rezisztencia (AMR) ellen, és zajlik az antibiotikum-felhasználási adatok elemzése, valamint az adatok gyűjtésének fejlesztése.
A célunk nem más, mint hogy kialakuljon a megfontolt és felelős antibiotikum-használat, hogy elkerüljük a FAO és a WHO azon rendkívül szomorú előrejelzését, mely szerint a túlzott antibiotikum-használat 2050-re vezető halálokká válhat.
Az állattenyésztők számára is nyilvánvalóan fontos szempont, hogy az állatalapú agrártámogatásokat mielőbb kézhez kaphassák. E téren, a kifizetések gyorsításának érdekben, az Államkincstár jobb adatokkal való ellátását tűztük ki célul.
Tény azonban, hogy az állatnyilvántartó rendszerek (ENAR-ok) kb. 30 évesek, ezért megújításuk nagy kihívás lesz. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a gazdák akkor juthatnak hozzá gördülékenyen és a leginkább automatizált módon a támogatásokhoz, ha rendszeresen jelentik az előírt adatokat és változásokat az ENAR-ban.
A gazdák akkor juthatnak hozzá gördülékenyen a támogatásokhoz, ha rendszeresen jelentik az előírt adatokat és változásokat az ENAR-ban – Fotó: Shutterstock
Az állatok, az állatszállítások, a termékenyítések adatai és az ezeket tartalmazó adatbázisok nem csupán a hatósági feladatok ellátásának, hanem a támogatási jogcímek kifizetésének alapját is adják, ezért lényeges, hogy pontos információk legyenek az ENAR-ban.
Folyamatban van egy informatikai fejlesztésünk a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületével is. Ez a projekt lehetővé teszi majd, hogy a laktációszámításhoz és a tenyészérték-becsléshez szükséges adatok folyamatosan áramoljanak a Nébih adatbázisaiból az Egyesület rendszerébe. Így a szervezetek továbbra is magas színvonalon elláthatják a nemzetközi tenyésztési, adatszolgáltatási, együttműködési feladataikat.
Bízom benne, hogy ez a fejlesztési projekt hamarosan révbe érhet, és minden fél megelégedésére szolgál majd.
A madárinfluenza és az afrikai sertéspestis kapcsán hazánk milyen státusszal rendelkezik más európai országokhoz képest? Mennyire jelentős a probléma, és mennyire hatékony a védekezés Magyarországon?
A madárinfluenza és az afrikai sertéspestis (ASP) egyaránt jelentős probléma, de nem csak hazánkban, hanem Európában, sőt világszerte. Középtávú állategészségügyi stratégiánk megtervezésekor mindkét betegséggel számolnunk kell. Az ellenük való védekezés rendkívül nagy és folyamatos kihívás mind az állategészségügyi szolgálat, mind az érintett ágazatok szereplői számára. Az ASP 2018 óta van jelen hazánkban, de szerencsére eddig csak vaddisznókban állapítottuk meg. Az a tény, hogy a házisertés-állományainkat sikerült megvédenünk, Európában kivételes. Ez és a vaddisznó-állományokon belüli terjedés megfigyelhető lassulása, egyaránt a védekezésünk hatékonyságát bizonyítja.
Az ágazati szereplőkkel végzett közös munkaeredményezhette, hogy az Európai Bizottság elfogadta kezdeményezésünket az ASP miatti fertőzött, illetve magas kockázati besorolású területeink csökkentésére, így elismerve az általunk nyújtott garanciákat. E rendkívüli eredmény is igazolja, hogy célravezetőek az állategészségügyi hatóság ASP felszámolása érdekében hozott intézkedései. A korlátozások enyhítésével bővülnek az érintett térségek gazdálkodóinak, élelmiszer-vállalkozásainak kereskedelmi lehetőségei.
De fegyelmünk és figyelmünk nem lanyhulhat, hiszen az ASP most új irányból, Horvátország felől közeledik felénk és már Olaszország északi részén is jelen van. Természetesen haladéktalanul meghoztuk a szükséges intézkedéseket, amelyekkel megakadályozhatjuk, és jelentősen csökkenthetjük a behurcolás kockázatát. Intézkedéseink fegyelmezett végrehajtása kiemelt jelentőségű, nemzetgazdasági érdek.
Másik feladatunk a madárinfluenza elleni védekezés. Köszönhetően annak, hogy a legutóbbi járványt szintén felszámoltuk, Magyarország az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH, korábbi OIE) besorolása szerint jelenleg magas patogenitású madárinfluenzától mentes ország. Ám a betegség – hasonlóan más országokhoz – 2020 óta rendre újra és újra felbukkan nálunk is. A korábbi szezonalitása tehát megszűnni látszik, ezért folyamatosan meglévő kockázatot jelent hazánkban. A vírus ma már nemcsak a vándorló, hanem az itt élő vadmadarakban is jelen van.
Ebből kifolyólag változatlanul fontos tennivalónk a vadmadaraktól történő elsődleges behurcolás magakadályozása, ami folyamatosan működtetett és szigorú járványvédelmi zártsággal érhető csak el. Szakembereink vizsgálják, hogy a már rendelkezésre álló, új fejlesztésű vakcinák mennyiben tudnák a védekezésünket segíteni. Több vakcina kísérlete lezajlott a világban, többek között Magyarországon.
A madárinfluenza elleni vakcinák értékelése folyamatban van, jövő nyárra várható az EFSA jelentése – Fotó: Shutterstock
Értékelésük az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnál (EFSA) folyamatban van, jelentésük jövő nyárra várható. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a vakcinázás nem szoríthatja háttérbe a járványvédelem fontosságát, de annak hatékony kiegészítő eszköze lehet. Sikeres védekezés kizárólag felkészült állategészségügyi szolgálattal és felelős állattartói magatartással lehetséges.
Az elektronikus gazdálkodási napló működésével kapcsolatban jelenleg mik a tapasztalatok, mi jelenti a gazdálkodók számára a legfőbb nehézséget?
A gazdálkodók adminisztratív kötelezettségeinek egyszerűsítése miatt az idei év elején elindítottuk az elektronikus Gazdálkodási napló (eGN) rendszert. Az augusztus végi adatok szerint a 2023-as évre létrehozott naplók száma már meghaladta a 30 ezret, míg a mezőgazdasági tábláké 300 ezer fölött van. Összehasonlításképpen: a 2023-as beadási időszakban Egységes Kérelmet kb. 140 000 gazdálkodó adott be.
Emellett az eGN felületére várjuk nagyjából 60-70 000 nitrát adatlap adatait is a nitrátérzékeny területen gazdálkodóktól, mely kiváltja a korábbi ÁNYK nyomtatványon történő beküldést.
Természetesen, mint minden új, adatbázis szintű informatikai rendszer fejlesztése és használata kapcsán, úgy az eGN esetében is adódtak kezdeti nehézségek. A gazdálkodók eleinte a felület használatával kapcsolatos kérdéseket tettek fel, manapság inkább a szakmai kérdések jellemzőek. A gördülékeny használatba vételt a Nébih részéről útmutatókkal, oktató videóval és például gyakori kérdések gyűjteményével is segítettük, ezek a honlapunk eGN aloldalán megtalálhatóak. Az adatok feltöltésének megkönnyítése céljából július 31-én történt egy úgynevezett ősfeltöltés is. Ekkor élesítettük az Egységes Kérelem (EK) betöltő felületet, amellyel a gazdálkodók a Kincstárhoz beadott kérelmek adatait az eGN-ben is megjeleníthetik pár kattintással.
Ezzel egy időben megnyitottuk a 2023/2024-es gazdálkodási naplót, annak érdekében, hogy a 2024-es EK-ban szereplő növényeket már ide vehessék fel a gazdálkodók. Ezenfelül jelenleg fejlesztünk egy „gyakorló rendszert", amelyben a felhasználók az éles rögzítés előtt kipróbálhatják a rendszert, így reményeink szerint a jövőben a hibás adatszolgáltatás minimálisra csökkenhet. Az esetlegesen hibásan véglegesített adatok módosítási lehetősége is hamarosan elérhető lesz.
A rendszerrel kapcsolatos kérdéseket az egn@nebih.gov.hu címre várják a kollégák és természetesen az ide érkező felvetésekkel adott esetben akár a segédleteket is bővítik.
Bár a jogszabály lehetőséget ad a Gazdálkodási napló papír alapú vezetésére az idei évben, azonban annak adatait a gazdáknak fel kell majd tölteniük az eGN rendszerbe 2024. január 31-ig. Épp ezért már most
mindenkinek azt javasoljuk, hogy mielőbb kezdje el használni az eGN rendszert.
Mikorra várható, hogy megkapja a következő növényvédő szer a jóváhagyást drónos kijuttatásra, és várhatóan milyen kultúrában lesz majd alkalmazható?
Az első kiterjesztés kiadása úgy gondolom, jelentős lépés volt mind a gazdálkodók, mind a gyártók, mind pedig a növényvédőszer-engedélyezés szakterületének életében. Ennek köszönhetően jelenleg a cseresznye, a meggy és a diótermesztők védekezhetnek a cseresznyelégy és a nyugati dióburok-fúrólégy ellen úgy, hogy drónnal juttatják ki a megfelelő szert.
Meggy, cseresznye és dió kultúrában lehet jelenleg drónnal permetezni cseresznyelégy és a nyugati dióburok-fúrólégy ellen – Fotó: Shutterstock
Kollégáim jelenleg is vizsgálják több növényvédő szer esetében a drónnal történő kijuttatásra történő engedély-kiterjesztést. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a kérelmeket egyedileg kezeljük, a drónos növényvédelmi technológia ugyanis új kockázatbecslést igényel humán és ökotoxikológiai szempontból egyaránt. Ez azonban még folyamatban van és épp a feladat újszerűsége miatt felelőtlenség lenne bármilyen lehetséges időpontot megjelölni.
Azt azonban elmondhatom, hogy pozitív elbírálás esetén már szántóföldi növények esetében is születhetnek drónos kijuttatásra engedélyek.
_fill_540x300_0.jpg)
