Egy tanulmány szerint már 2027-ben eljöhet az Északi-sarkvidék első jégmentes napja, ami jelentős hatással lehet az ökoszisztémánkra és bolygónk időjárására is.

Az Arktiszon található tengeri jégtakaró az egyre melegedő éghajlat miatt minden évtizedben több mint 12 százalékkal csökken. A térséget 1979 és 1992 között átlagosan 6,85 millió négyzetkilométernyi jég fedte, idén azonban volt olyan nap is, amikor ez a szám csak 4,28 millió volt.

A trendeket figyelembe véve a kutatók számos szimulációt futtattak le a sarkvidék jövőjéről, és a legszélsőségesebb forgatókönyvek szerint már 3–6 éven belül eljöhet az első nap, amelyen jégmentes lesz az Arktisz.

Az Északi-sarkvidék akkor nevezhető jégmentesnek, amikor a Jeges-tengeren található jég nem éri el az 1 millió négyzetkilométert. Az első ilyen nap még a pozitívabb forgatókönyvek szerint is eljön a közeljövőben, a legtöbb szimuláció szerint 9–20 év múlva várható, még abban az esetben is, ha az emberiség jelentősen csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Alexandra Jahn éghajlatkutató szerint az első jégmentes arktiszi napnak nem lesz drámai hatása, azonban jól megmutatja majd, hogy az emberiség alapjaiban változtatta meg a természetet. Hosszú távon azonban a jégmentes napoknak kifejezetten negatív hatásai lehetnek, ugyanis a Jeges-tengert borító jégtakaró visszaveri a napsugarak egy részét a világűrbe, ezzel az egész bolygót hűtve. A jég védelme nélkül az óceán több napsugárzásból származó hőt nyelne el, ez pedig az Északi-sarkvidék és az egész Föld hőmérsékletének növekedésével járna. Az Arktisz felmelegedése ráadásul a szél- és tengeráramlatokat is megváltoztathatja, ami szélsőséges időjárási jelenségekhez vezethet.

Forrás: 24.hu

Indexkép: Shutterstock